Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-03-12 / 10. szám

12 , SZEKSZÁRDI USAR1AP 1995. MÁRCIUS 12. Nagyszerű visszatérés A baba és a labda vonzásában Kranyecz Zsuzsa A labda vagy a baba, nem egykönnyen eldönthető kérdésében egy jó ideig az előbbi kapott prioritást a KSC Szekszárd sokak örömére visszatért játékosánál, Kranyecz Zsuszánál. Aztán '93 tájékán - néhány senkinek sem kívánt lidércnyomásos éjszakát, nappalt, edzést, mérkőzést át-, illetve megélve - úgy döntött: most már tényleg jöjjön aminek jönnie kell, amire egy nő akkor is vágyik, ha sok szállal, nagy élményekkel kötődik ahhoz a játékhoz, amit kosárlabdának hívnak. Miután életének új értelme Munteán Erik névre hallgatva megérkezett, úgy került szép fokozatosan napirendre a labda. Már ősz derekán „kapacitálta" a KSC vezetése a mielőbbi visszatérést, de Zsuzsa válasza, cselekedete egyúttal jelezte is a teljesen természetes fontossági sorrendet... - Csak azzal a feltétellel kezdtem újra, hogy gyerekünk a sportpályafutás miatt semmiben nem szenved hiányt. Csak heti négy tréninget tudtam vállalni, a gyerektől való tartósabb elszakadás szóba sem jöhetett. Nem könnyű helyzet ez így sem, mert a férjemmel, aki az atomerőmű csapatában játszik, nem tudjuk beosztani, váltani egymást, szinte egy időben vannak az edzések. - Milyen volt újrakezdeni ilyen hosszú kihagyás után? - Valami szörnyűség volt tapasztalni, hogy az ember képtelen felugrani, hogy a futás, kocogás sem jön csak úgy magától. - Tovább ne nagyon panaszkodj! Alig telt el féltucat meccs, máris a húzóembeJégtörő Mátyás Remélhetőleg nem kiabáljuk el: kezd helyreállni a rend, az SZPSE háza táján. Mert az UFC-triumvirátus (Szilágyi Dezső ügyvezető; Rittmann László szakosztályelnök, Kniesz Mátyás edző) színrelépésével körvonalazódnak a feladatkörök. A komor viharfelhők eltűntek az NB Ill-ra kárhoztatott csapat feletti égboltról, de a helyi futballmeteorológia prognosztizálhat-e napsütéses tavaszt? A régi-új trénert nem kinevezni, sokkal inkább rábeszélni kellett, hisz maguk a meghatározó játékosok óhajtották oly hőn a visszatérést. - Most már látom az értelmét az elvégzendő munkának. Maradt a csapat gerince, és a változások következtében jó esélyünk van az erősödésre - jegyezte meg Kniesz Mátyás. - Az őszi idény értékelésekor kritikaként hangzott el, hogy nincs rendesen edzésben ez a fiatal együttes. . - Úgy látom, hogy igen. Visszatértünk a napi két edzésre - igazodva a játékosok civil elfoglaltságához a csapat kondíciója jobb. - Erősödött, avagy gyengült a csapat? - Mivel Pusztai személyében csak egy olyan játékos távozott, aki standard csapattagnak számított, úgy gondolom: erősödtünk. Egy NB III-as tapasztalatokkal bíró, a csapatba azonnal beépíthető Andival (Gerjenből érkezett), egy bizonyítási vágytól fűtött az NB III-ba már belekóstolt csatárral Volárral. Persze érzékeny veszteség a napokban a terefnben komolyan megsérült Sztehló kisesése, e nagy munkabírású, hasznos, fiatal játékosról kell lemondanunk. - A komoly ütőkártyákat a kettős igazolás nyújtotta pakliból szeretné kihúzni a vezető edző, feltételezem. - így igaz. Márkus Laci továbbra is rendelkezésünkre áll, ha nem kerül a Mohács kispadjára. Nem akarok előre inni a medve bőrére, de úgy tűnik, hogy Pakson főszerephez nem jutó ifiválogatott középhátvéd-tehetség, Éger László hozzánk jön. Nincs igazi centerhalfunk, ő megváltást jelenthetne. Még egy harmadik „légiósra" is vadászunk, a március 19-i rajtig remélhetőleg meglesz. Középpályást, de elsősorban csatárt keresünk. - A Szekszárdról elszármazott BVSCés Kvanduk itteni szerepeltetése akkor kútba eset? - Nem ették a fővárosi csapatnál oly forrón a kását, mint ahogy azt mi is gondoltuk. Nem mondtak még le a Gabiről, úgy fest a helyzet, hogy ismét odakerülhet az első csapathoz. Várunk még öt fordulót, s az események ismeretében újra tárgyalunk a dologról. - Összeállt-e már egy elképzelt tizenegy a Bálaszék elleni hazai tavaszi idénynyitóra? - Nagyvonalakban már igen. Cziráki a kapuban, Éger söpröget, Nóvák a jobboldali emberfogó, Kovács Robi pedig a másik oldalon. A centerhalf és középpályássor között közlekedne Kara Zoli, akit Cecéről végleg leigazoltunk. Az általam ideálisnak vélt fedezetsor a következő: Nagy Gábor (valamikor Szekszárdról indult, különböző kitérők után visszatért), Horvát József, Mészáros, Andi. (Ha Márkus jön, akkor ő értelemszerűen a kezdőcsapat tagja - a szerk.) Elöl pedig a Galamos - Volár csatárkettős kezdene. rek között vagy, nélküled már elképzelhetetlen a csapat a hátralévő sorsdöntő mecscseken. - Pedig szerintem nem ment gyorsan ez az „akklimatizálódás", csak kívülről tűnhet így. Persze készültem a visszatérésre, ahogy tehettem - általában hajnalban és délutánonként - lejártam az atlétikai pályára futni. - Akkor jöttél vissza, amikor a csapat a mélyponton volt jöttek a kínos vereségek, ez miképpen hatott rád? - Nem foglalkoztam különösebben vele, az én visszatérésem idején a pozitív változásba vetett hit volt a meghatározó. Inkább az volt a furcsa számomra, hogy a régiek közül már alig volt valaki, csupa ismeretlen arc fogadott. - Az új társak hamar rájöttek arra, hogy neked érdemes játszani, a kezed már majdnem a régi... - Nemcsak a szerzett pontokban mérem önmagamat, annak is nagyon tudok örülni, ha sok olyan passzom volt, amiből gólokat vagy büntetőket dobtunk, nemkülönben ha a védekezésben megoldottam valamit. - Zsuzsa, neked személy szerint mennyire fontos az A-csoport? Azért kérdezem, mert a B-ben ezzel a képzettséggel, tudással heti négy edzéssel is „királynő" vagy? - Hidd el nem szólam: csak a felsőháznak van rangja, imázsa, a B nem az igazi. A még hátralévő éveket én az A-ban képzelem el, fontos nekem. - A csapat van olyan „anyagerős", hogy méltó legyen a felsőházra, ám az idei bajnokság viszontagságai közepette még úgy sem rózsás a helyzet, hogy adott a pótvizsga, mivel az A-csoport 14 tagú lesz. - Mindenekelőtt fejben kell összerázódnunk, ha ez sikerül, akkor nem lesz gond. Azt kell elémi, hogy ha történetesen vezetem föl a labdát, akkor csukott szemmel is tudjam, hogy a Madaras a jobb oldalamon, mikor milyen szögben érkezik. A hátralévő idő minden percét az összhangra, a csapat összedolgozására kell fordítani. - A kis lurkó mekkora motiváció? - Hihetetlenül nagy. A boldogság, az öröm nyugodttá, kiegyensúlyozottá tesz, aminek hasznát veszem a pályán. Remélem nálam is igazolódik az, ami egy Horvát Juditnál (a magyar válogatott pécsi irányítója) egy Knábelnél (az Ikarus játékosa), hogy a szülés után még a korábbinál isjobb teljesítményre voltak képesek. fotó: -kaHosszú sérülés után felépUlt a tehetséges paksi kosárlabdázó, Munteán András. A családfő kisfiával^jj A kecskemétiek legyőzésével megnőtt az ázsiója a Húsipari SE női asztalitenisz-csapatának. Lám ennyit jelent, ha egy csapat előtt megvillan a nemzetközi szereplés lehetősége. A közeli napokban több nálunkjátszó külföldi kereste személyesen vag\- éppen összekötőn keresztül a húsosokat, nem rejtvén véka alá elképzelésüket: szívesen jönnének persze valami nem rossz ajánlat esetén - hozzájuk. Amint az kiszivárgott, éppen a jelenleg kecskeméti színekben pingpongozó orosz vendégmunkás ragadta meg szinte azon melegében az első kézből való informálódás lehetőségét: míg a csapattársai a szó igazi értelmében sírtak a szekszárdi városi sportcsarnok előterében a húsosok elleni vereség miatt, addig az orosz ranglista ötödikje már puhatolódzott... Úgy tudjuk, hogy a miskolciak színeiben játszó román Catana is kacérkodik a gondolattal, hogy továbbálljon, a szekszárdi tippet már meg is kapta. A Húsipari SE-nél respektálják a kitüntető figyelmet, bizsergető érzés számukra, hogy hirtelenjében ilyen érdekesek lettek. De egyenlőre még csak ott tartanak a „hadműveletekben ", hogy az esetleges nemzetközi szerepléssel járó legszükségesebb dologi kiadásokat előteremtsék. Sztárgázsiról még nem áll módjukban senkivel tárgyalni. De remélhetőleg az sem képezheti zöld- - avagy kerekasztalnál - megejtendő titkos tárgyalások, hovatovább „bundabeszélgetések" témáját: anyagiak hiányában kinek a javára mondjanak le az ETTU-kupaszereplésről?...