Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-03-12 / 10. szám

9 1995. MÁRCIUS 19. . SZEKSZÁRDI Vadas Ferenc A „Babits" 25 éve Szekszárd nagy építkezései között 1970-ben a százhatvan lakásos bérház, a Gemenc Szálló, az anyás csecsemőotthon s a Sió-torkolati mű szerepelt, és még valami egy templomi rangú épület, mely szürkészöld egyszerűségével és piros támasztékaival emelkedett ki a sétány fái mögül. Homlokán a felirat: babits miháty művelődési ház, csupa kisbetűvel. Negyedszázaddal ezelőtt még nem a helyi és országos választási terminusok, hanem az évfordulók közeledte késztette az építőket a határidők betartására. 1970 tavaszán a mi újonnan épült művelődési központunkkal köszöntötte a felszabadulás huszonöt éves évfordulóját a megye és a város. Tiszteletre méltó az a tervezői gondolat, amely az alkotásban kőben, üvegben és márványban fogant. Az építők derekas munkát végeztek. Tartották a határidőket, annak árán is, ^hogy április 2-án, amikor az avatást végző niniszterhelyettes az épület egyik végén belépett, a másikon a festők vitték ki az utolsó létrákat. Bár Thúry Mária foyert díszítő közel negyven négyzetméter felületű murális alkotása nem készült el, de a beruházó azonos léptékű fekete-fehér fotóval helyettesítette a két oldalt a művészeteket, középső részén a munka, a béke, a termelékenység és az életet megjelenítő szimbólumokat ábrázoló műalkotást, amely így, méreteivel és formáival, színtelenül is uralta a termet, és a befejezettség képzetét keltette. Technikailag semmi akadály sem gördült a kultúra reprezentatív hajlékának avatása elé. Esteledvén a MÁV Szimfonikusok Zenekara és a Fővárosi Énekkar is elfoglalhatta a színpadot, s az ünnepi beszédek elhangzása után sor kerülhetett a jubileumi emlékműsorra, Lukács Miklós vezető karnagy, a Magyar Állami Operaház igazgatója vezényletével. | Színházés hangversenyélet A városnak nem volt színháza. A vándortársulatok a Szekszárd Szálló nagytermében tanyáztak: 1946-ban Mátray Károly gárdája, 1947-től több éven át a Juhász-társulat vendégszereplése jelentette nálunk a színházat. Aztán a televízió térnyerése folytán ritkultak az előadások, a huszadik század technikai csodája kinőtte a vándorszínészetet; a leventeotthonból és iparosszékházból átalakított kultúrházak sivár körülményei sem kedveztek Tháliának. Nem csoda, ha ritkultak az előadások, elfogytak a nézők. A színházi élet reneszánsza 1970. április harmadikával kezdődött: ezen a napon mutatták be a Pécsi Nemzeti Színház művészei a Rómeó és Júlia balettváltozatát, a Veronai szerelmesek mártírumát. Az előadást nagy várakozás előzte meg. A zsúfolásig megtelt nézőtér a kubai származású Alberto Alonso művét, a Pécsi Balett kimagasló tudását, a szólisták légies mozgását és atmoszférateremtő táncát egyaránt vastapssal jutalmazta. Van egy jelenete a darabnak, amelynek végén a gazdag Capuletek és Montague-k halálos verekedésbe keveredett tagjai közül az elesetteknek teljes sötétben kell távozniuk a színről. Sajnos, a nyitott függönyű színpadon a modem nyomtatott áramkörű fényszabályozó berendezéssel sem lehetett koromsötétet teremteni, mert a nézőtér vészkijárati lámpái (tizenvalahány van belőlük!) annyi fényt vetettek a halálos verekedés színterére, hogy a „halottak" feltápászkodása és kiosonása csak a nézők derűjétől kísérve történhetett volna. Ezt elkerülendő, kértem az ügyeletes tűzoltókat járuljanak hozzá a nézőtér néhány másodpercig történő elsötétítéséhez, de a hivatása magaslatán állló parancsnok nem adott engedélyt, mondván, hogy a vészkijárati lámpák nem aludhatnak ki, még áramszünet esetén sem, hiszen azért vannak az akkumulátorok, fűzte hozzá egy parányit kioktatóan, hogy ilyenkor azok szolgáltassanak áramot. A maga módján igaza volt, de mit lehetett tenni: választani a szabályszegés és a nevetségbe fulladás között! Magától értetődik, hogy a darab sikere nyomott többet a latban, a büntetés kockázatát is vállalva, ami aztán Lazáry Jenő gazdasági igazgató kollégámnak köszönhetően végül el is maradt, mert egyik tűzoltó főember ismerőse az ügyet elsimította. Szerencsére, a tűzoltósággal ez volt az első és egyben utolsó afférom, munkájukat és segítőkészségüket csak dicsérni tudom. A város újjáéledő színházi életének nyitányául Shakespeare örökéletű Rómeó és Júliájánál az adott körülmények között aligha lehetett volna alkalmasabbat találni. A balettváltozat alkotói a műben úgy fogták fel a hirtelen halálos lángra lobbanó szerelmet, mint lázadó tettet a korabeli viszonyok ellen. Lázadás, szerelem és halál a központi magja a folytatás, a kecskeméti színház művészei által bemutatott Galgóczi-dráma, A főügyész feleségé-nek is, azzal a különbséggel, hogy a kemény társadalombírálatot megjelnítő műben a főhős nem a feleségével, Lucával való szerelmük tetőpontján hal meg, nem is a családjaik közötti viszály miatt, hanem a számító, kicsapongó asszony elől menekül, ötvenhat utáni cselekedeteinek terhét is cipelve, a másvilágra. Társadalombírálat a javából az új színházban elsőként játszott operett is, Szirmai Albert Mágnás Miská-ja. Ennek az éneklő, zenélő mesekönyvnek szereplői, többek között, Haumann Péter, Váry Éva és Cseh Mária, akit a parlamentből manapság Torgyánnéként ismerünk. (Folytatjuk) Felhívás Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Művelődési Bizottsága értesíti Szekszárd város intézményeit és civil közösségeit, hogy 1995. évben a művelődési bizottság elkülönített alapjain levő összegeket: Kulturális alapon 2 300 ezer Ft Ifjúságpolitikai alapon 1000 ezer Ft támogatásként felosztja, negyedévenkénti elbírálással, a következő pályázati kiírások szerint. Kulturális alap Az alapra két címen lehet pályázni: I. Működési támogatásra pályázhatnak azon közösségek, melyek 1. rendszeres működésük során magas színvonalú művészeti tevékenységet folytatnak, rendszeresen szerepelnek közönség előtt és tevékenységükkel kulturális szükségleteket elégítenek ki. 2. a nemzeti és etnikai kisebbségek körében rendszeres művelődő közösségként működnek. 3. a karitatív vagy érdekvédelmi tevékenységükkel művelődésszervező feladatot is ellátnak. II. Pályázni lehet rendezvények, rendezvénysorozatok lebonyolításához. Tartalmi követelmények: 1. a rendezvény tartalmával, minőségével a város hímevét öregbíti vagy a város kulturális életét méltón reprezentálja. 2. a rendezvény az országos vagy nemzetközi kulturális mozgalmak új területeire kapcsolja be a város művelődési és alkotó közösségeit. 3. a rendezvény a város kulturális tradícióinak méltó örököse. 4. az adott rendezvény rétegigényeket szolgál ki. Ifjúságpolitikai alap Az alapból pályázat útján részesedhetnek azok, akik az alábbi célok valamelyikének megoldására vállalkoznak: l.A fiatalok egészséges életmódra nevelése, a kiemelt kockázati tényezők felismerése, illetve hatásuk elleni küzdelem (alkohol, drog, mentálhigiénés megelőző munka) aktív résztvevői. 2. Segítséget nyújtanak a pályakezdés és beilleszkedés nehézségeivel küzdőknek az alternatív életprogramok kialakításában, az önmenedzselés és önérvényesítés fogásainak elsajátításában. (Álláskereső-, átképző-, klubok, illetve információs szolgáltatások.) 3. Gyakorló terepet biztosítanak a demokratikus jogérvényesítési technikáinak elsajátítására, a különböző szintű önkormányzati munkákba történő eredményes bekapcsolódás készségének kibontakozására. (Pl. diák-, ifjúsági, nemzetiségi önkormányzatok.) 4. A városban élő fiatalok és szervezeteik nemzetközi kapcsolatainak építésére és bővítésére vállalkoznak. 5. Az l-4.pontban említett célok megvalósításához szükséges táborokat kialakítanak, szerveznek. 6. A város számára fontos ismeretek elsajátítására vállalkoznak, illetve kapnak lehetőséget és vállalják, hogy ezeket az ismereteket a város érdekében mozgósítják. A pályázatokat mindkét alapra minden évben folyamatosan, legkésőbb október 15-ig kell eljuttatni Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése Művelődési Bizottságának címére. A művelődési bizottság a pályázatokról negyedévenként dönt és ezt követően hozza nyilvánosságra az eredményeket. Az alap önmagában nem lehet a felsorolt tevékenységhez szükséges pénzeszközök kizárólagos forrása. A pályázat fejlécének tartalmaznia kell: - a pályázó(k) nevét, - pontos címét, telefonszámát, - az igényelt támogatás összegét, megjelölve a rendelkezésre álló más forrást is, - a pályázó számlaszámát. Ezen adatok hiányában a művelődési bizottság nem foglalkozik a pályázattal. A művelődési bizottság a pályázaton nyert összeg felhasználásáról a pályázati tárgyév december 15-ig kér felhasználási elszámolást, amelynek feltételeiről a nyertes pályázókkal a támogatás átutalását megelőzően a művelődési bizottság szerződést köt. A pályázatokat Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Művelődési Bizottsága címére: 7100 Szekszárd, Béla tér 8., legkésőbb 1995. október 15-ig kérjük eljuttatni. Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Művelődési Bitzottsága