Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-01-08 / 1. szám

13 1995. JANUÁR 8. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Szexárt Nem tévedés, lapunk úgy értesült, hogy mostantól kezdve így kell írni a város nevét! Állítólag a megyei jogú városi rang is erre kötelez bennünket. Indoklásért régi írásokhoz is visszanyúltak a kutatók, azokba az időkbe, amikor lakhelyünk írásmódja gyakran változott. Tudunk arról, hogy volt pl. Sexard, Szexárd, Székszard elnevezés is, de valljuk be, a most bevezetésre kerülő SZEXÁRT a legkifejezőbb. ^Szakértők szerint az új írásmód ó-helyes értelmezése a város és lakói több alaptulajdonságának. Voltak, akik ennek feltűnőbbjelzése érdekében még kötőjel használatát is javasolták, valahogy így: Szex-árt. Ami a név első szótagjának jelentéstartalmát illeti, szerkesztőségünk álláspontja szerint boldogan vállalhatjuk, bár nem kizárt, hogy ebben a kérdésben még lakossági viták lesznek. Az ÁRT - ékezettel vagy a nélkül - egyértelműen utal azokra az értékekre, amelyek alapján a művészetek városaként ismernek bennünr Elemzők egy másik összefüggésre is felfigyeltek, nevezetesen a két szótag egymásra gyakorolt hatására. Rosszmájúak persze most is vannak, ők a szex árt-almas voltát hangsúlyozzák, de ezen a tudománytalan feltételezésen csak nevetni lehet. Dombok között A város nevének történetét olyan helyen próbáltam kutatni, ahol a legtöbb régi történet maradt fenn számunkra, utókor számára. Ez a hely pedig nem más, mint a Csötönyi-völgyi pincék egyike. A történet? Szóval az úgy volt, hogy egy időben sokkal több bort termeltek a helybéliek, mint amennyit el tudtak adni. Ezért aztán kénytelenek voltak meginni. A finom itóka fogyasztásával egyenes arányban nőtt a város lélekszáma. Többen valamiféle összefüggést véltek felfedezni, s miután azt nem mondhatták ki, hogy „bort ki", ezért kitalálták, hogy a Szexárt. Hovatovább ugyanis nem fértek volna a dombok közé. Állítólag a helybéliek elfogadták ezt a magyarázatot, s vele az önmegtartóztatást, sokkal inkább, mintsem hogy leszokjanak a várost körülvevő hegyek semmihez sem hasonlítható isteni nedűjének élvezetétől. SAS ERZSÉBET A szex városa Hajói meggondolom, nem is ártana Szekszárdot átkeresztelni Szexárt-ra, mert akkor óriásira nőne az idegenforgalmunk. Özönlenének hozzánk itthoni és külföldi turisták egyaránt, megtudni, mi a helyzet a szex városában, mit takar az, hogy „árt", mert ugye lehet az is, hogy szexművészet, vagyis, hogy ebben a boráról híres kisvárosban művészi színvonalra emelhető a szex gyakorlása, csak ki kell sétálni a tavaszi-nyári-kora őszi gyönyörű napsütésben a meleg dombok tetejére, oldalára, hajlataiba, de jelentheti a Szexárt szóösszetételben az árt azt is, hogy maga a szex árt eme helyen, tudniillik itt olyan intenzíven gyakorolható, hogy akár végelgyengüléshez közeli állapotba kerülhet, aki eljön ide és benevez különböző kulturális, egészségügyi és borügyi programokba, hiszen bármelyiket választja a kedves vendég, a szexnél köt ki, persze szerelemből, tisztességesen. GEMENCI JÓZSEF Titkok titka Első fele a gyönyörű város szép nevének egy régi alapigazságra utal, amit már sok évtizeddel ezelőtt kifejtett Zsiga bácsi, sőt, a nevével fémjelzett elméletnek alapkövévé is tett. De mert ő, eléggé el nem ítélhető módon nem a szocializmus építése terén buzgólkodott, ellenkezőleg, már a múlt század végefelé tápot adott holmi burzsoá tanoknak, elméletét kiebrudalták a tudomány berkeiből. Követői csak rejtve őrizhették a titkot, Freud Zsiga bácsi tézisét, hogy életünk mozgatórugója az a vonzerő, ami a szebbik meg az erősebbik nem aktív közeledését váltja ki. Ám szép új világunkban városunk kiemelkedett a freudizmust tagadó kisstílűség mocsarából. Felvilágosult, sőt, túlzás nélkül, látnoki képességgel megáldott városatyáink tudják, hogy Európába menetelésünk csupán e tanok jegyében lehetséges, így nem is zászlajukra tűzik, mert azt csak ünnep alkalmával lengeti a szél, hanem városunk nevének első felében üzenik a világnak, hogy mi már ismerjük a titkok titkát, a gyönyörű szép jövő zálogát. Egyébként illetékes helyen elhangzott hivatalos cáfolat szerint minden alapot nélkülöz az a szájhagyomány útján terjesztett rágalom, ami szerint városunk nevének első fele a tekintetes szenátusában megszokott eszmecserére utal. Ennek a határozott cáfolatnak igazát bizonyítja az is, hogy ott nőknek nem volt, és most sincs helye. Ami pedig Alisca újkori nevének második felét illeti, az bölcs, előrelátó figyelmeztetés. Arra hívja fel az alattvalók figyelmét, nem ÁRT, ha óvatosak, miközben egyre magasabb tökélyre fejlesztik a Szex-árt-ot, vagyis a szerelem művészetét. Mert, bár ez európaiságunk szempontjából nagyon fontos, hiszen jövőnk záloga, de a hőn áhított Európából, meg máshonnan is már jöttek HIV-atlanul vírusok, amik bizonyítják, a tripper ma már semmiség. Hivatalos helyen lévő illetékesek egyébként azt is határozottan cáfolják, hogy a város nevének második részéhez semmi köze sincs annak, az egyébként szintén az AIDS elleni küzdelemre ösztönző, tehát nagyon hasznos, óvszert reklámozó, nagyméretű köztéri valaminek, ami a város egy kicsinyke terén kipingálva, de lankadtan áll. SZEPESI LÁSZLÓ Tisztelt Olvasó! Ha elfeledte volna már a szilveszteri vígasságot, talán nem volt felesleges figyelmesen elolvasnia összeállításunkat. Amit persze csak annyira kell komolyan venni, amennyire nem 'ÁRT az élet más, hasonlóképpen fontos dolgaira figyelni. A szerkesztő Felvételeinken Seregi József „Vetkőzője" és Szatmári Juhos László alkotása. Fotó: -kafi-