Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-01-08 / 1. szám

13 1995. JANUÁR 8. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Szexárt Nem tévedés, lapunk úgy érte­sült, hogy mostantól kezdve így kell írni a város nevét! Állítólag a megyei jogú városi rang is erre kötelez bennünket. Indoklásért régi írásokhoz is visszanyúltak a kutatók, azokba az időkbe, ami­kor lakhelyünk írásmódja gyak­ran változott. Tudunk arról, hogy volt pl. Sexard, Szexárd, Székszard elnevezés is, de vall­juk be, a most bevezetésre kerü­lő SZEXÁRT a legkifejezőbb. ^Szakértők szerint az új írás­mód ó-helyes értelmezése a vá­ros és lakói több alaptulajdonsá­gának. Voltak, akik ennek feltű­nőbbjelzése érdekében még kö­tőjel használatát is javasolták, valahogy így: Szex-árt. Ami a név első szótagjának jelentéstar­talmát illeti, szerkesztőségünk álláspontja szerint boldogan vál­lalhatjuk, bár nem kizárt, hogy ebben a kérdésben még lakossá­gi viták lesznek. Az ÁRT - éke­zettel vagy a nélkül - egyértel­műen utal azokra az értékekre, amelyek alapján a művészetek városaként ismernek bennün­r Elemzők egy másik összefüg­gésre is felfigyeltek, nevezetesen a két szótag egymásra gyakorolt hatására. Rosszmájúak persze most is vannak, ők a szex árt-almas vol­tát hangsúlyozzák, de ezen a tu­dománytalan feltételezésen csak nevetni lehet. Dombok között A város nevének történetét olyan helyen próbáltam kutatni, ahol a legtöbb régi történet maradt fenn számunkra, utókor számára. Ez a hely pedig nem más, mint a Csötönyi-völgyi pincék egyike. A történet? Szóval az úgy volt, hogy egy időben sokkal több bort ter­meltek a helybéliek, mint amennyit el tudtak adni. Ezért az­tán kénytelenek voltak meginni. A finom itóka fogyasztásával egye­nes arányban nőtt a város lélekszá­ma. Többen valamiféle összefüg­gést véltek felfedezni, s miután azt nem mondhatták ki, hogy „bort ki", ezért kitalálták, hogy a Szexárt. Hovatovább ugyanis nem fértek volna a dombok közé. Állítólag a helybéliek elfogadták ezt a magya­rázatot, s vele az önmegtartózta­tást, sokkal inkább, mintsem hogy leszokjanak a várost körülvevő he­gyek semmihez sem hasonlítható isteni nedűjének élvezetétől. SAS ERZSÉBET A szex városa Hajói meggondolom, nem is ár­tana Szekszárdot átkeresztelni Szexárt-ra, mert akkor óriásira nő­ne az idegenforgalmunk. Özönle­nének hozzánk itthoni és külföldi turisták egyaránt, megtudni, mi a helyzet a szex városában, mit takar az, hogy „árt", mert ugye lehet az is, hogy szexművészet, vagyis, hogy ebben a boráról híres kisvá­rosban művészi szín­vonalra emelhető a szex gyakorlása, csak ki kell sétálni a tava­szi-nyári-kora őszi gyönyörű napsütés­ben a meleg dombok tetejére, oldalára, hajlataiba, de jelent­heti a Szexárt szóösszetételben az árt azt is, hogy maga a szex árt eme helyen, tudniillik itt olyan intenzí­ven gyakorolható, hogy akár végel­gyengüléshez közeli állapotba ke­rülhet, aki eljön ide és benevez kü­lönböző kulturális, egészségügyi és borügyi programokba, hiszen bármelyiket választja a kedves vendég, a szexnél köt ki, persze szerelemből, tisztességesen. GEMENCI JÓZSEF Titkok titka Első fele a gyönyörű város szép nevének egy régi alapigazságra utal, amit már sok évtizeddel ez­előtt kifejtett Zsiga bácsi, sőt, a ne­vével fémjelzett elméletnek alap­kövévé is tett. De mert ő, eléggé el nem ítélhető módon nem a szocia­lizmus építése terén buzgólkodott, ellenkezőleg, már a múlt század végefelé tápot adott holmi burzsoá tanoknak, elméletét kiebrudalták a tudomány berkeiből. Követői csak rejtve őrizhették a titkot, Freud Zsiga bácsi tézisét, hogy életünk mozgatórugója az a vonzerő, ami a szebbik meg az erő­sebbik nem aktív közeledését vált­ja ki. Ám szép új világunkban váro­sunk kiemelkedett a freudizmust tagadó kisstílűség mocsarából. Felvilágosult, sőt, túlzás nélkül, látnoki képességgel megáldott vá­rosatyáink tudják, hogy Európába menetelésünk csupán e tanok je­gyében lehetséges, így nem is zász­lajukra tűzik, mert azt csak ünnep alkalmával lengeti a szél, hanem városunk nevének első felében üzenik a világnak, hogy mi már is­merjük a titkok titkát, a gyönyörű szép jövő zálogát. Egyébként illetékes helyen el­hangzott hivatalos cáfolat szerint minden alapot nélkülöz az a száj­hagyomány útján terjesztett rága­lom, ami szerint városunk nevé­nek első fele a tekintetes szenátu­sában megszokott eszmecserére utal. Ennek a határozott cáfolat­nak igazát bizonyítja az is, hogy ott nőknek nem volt, és most sincs he­lye. Ami pedig Alisca újkori nevé­nek második felét illeti, az bölcs, előrelátó figyelmeztetés. Arra hívja fel az alattvalók figyelmét, nem ÁRT, ha óvatosak, miköz­ben egyre magasabb tökélyre fejlesztik a Szex-árt-ot, vagyis a szerelem művészetét. Mert, bár ez európaiságunk szempontjá­ból nagyon fontos, hiszen jö­vőnk záloga, de a hőn áhított Európából, meg máshonnan is már jöttek HIV-atlanul vírusok, amik bizonyítják, a tripper ma már semmiség. Hivatalos helyen lévő illetéke­sek egyébként azt is határozot­tan cáfolják, hogy a város nevé­nek második részéhez semmi köze sincs annak, az egyébként szintén az AIDS elleni küzde­lemre ösztönző, tehát nagyon hasznos, óvszert reklámozó, nagyméretű köztéri valaminek, ami a város egy kicsinyke terén kipingálva, de lankadtan áll. SZEPESI LÁSZLÓ Tisztelt Olvasó! Ha elfeledte volna már a szilveszteri vígassá­got, talán nem volt felesleges fi­gyelmesen elolvasnia összeállítá­sunkat. Amit persze csak annyira kell komolyan venni, amennyire nem 'ÁRT az élet más, hasonló­képpen fontos dolgaira figyelni. A szerkesztő Felvételeinken Seregi József „Vetkőzője" és Szatmári Juhos László alkotása. Fotó: -kafi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom