Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-05-29 / 21. szám

12 , SZEKSZÁRDI fASARNAP 1994. MÁJUS 29. Berkó kesergője „Az ilyen válogatottságból többet nem kérek" Minél hamarabb szeretné elfelejteni az elmúlt másfél hónap történéseit. A klub török túrájának hangulata, a csa­pattársakkal való együttlét ebben nagy­szerűen segített. Berkó Edit visszatért a válogatott keretből, újra Szekszárdon, s kizárólag a KSC Szekszárd sorsa, jövő­beni lehetősége érdekli. A válogatottnál eltöltött időt mintegy lidércnyomásként meséli. - Az ember azért tisztában van a ké­pességeivel. Abban még titkon sem re­ménykedtem, hogy az EB-selejtezőre utazó csapatba kerülhetek. De arra szá­mítottam, hogy lehetőséget kapok az előkészületi meccseken, például a mis­kolci tornán, amelyen végül is a padra kerültem és egy másodpercet sem vol­tam a pályán. Roppant idegesítő, s egy­ben megalázó volt, de végül is logikus következménye annak ami az edzőtá­borban velem és a Veres Mónikával történt. - Mégpedig? - Nem nagyon érdekelte sem But­tást (Buttás Pál szövetségi kapitány - a szerk.), sem a segítőjét a pécsi Rátgé­bert, hogy valamit jól csinálok vagy rosszul. Az úgynevezett neveket állan­dóan félrehívták, külön konzultáció meg egyebek... Ha az edzésen játékra került sor, mi akkor is ültünk. Itt már sejtettem, hogy egynéhányan teljesen fölöslegesek vagyunk, a hasonló sorsra jutott Czinege Kati - aki ráadásul But­tás játékosa - még hamarabb kiborult: közölte, hogy itt már mindenkinek kiosztották a helyét, és leadta a szerelé­sét. - Akkor a kapitány márciusi, veled kapcsolatos biztató szavai, a lapunknak adott nyilatkozata nem több, mint por­hintés volt? - A dolog így néz ki. Tisztességesebb lett volna, ha kerek perec megmondja, hogy szüksége van az általa már fejben összeállított szűkebb keret mellé, a baj­nokságban jó teljesítményt nyújtó játé­kosokból edzőpartnerekre. - De ahhoz, hogy jöjjenek ezek a játé­kosok, el kell húzni a válogatottság mé­zesmadzagát, ami kétségtelen nem egy fair play díjas cselekedet, de többen csi­nálják... - Ezek a játékosok az átlagból való kiemelkedésükkel valahol méltók a vá­logatottságra, így jogos az a minimu­melvárásuk, hogy az előkészületi mecs­csek valamelyikén pályára lépjenek. Nekem ez a meghívó erkölcsileg sokat jelentett, güriztem, majd szétszakítot­tam magam az edzéseken, feldobott volna, ha a válogatott mezében pályára léphetek. El tudtam volna viselni, ha nemcsak elméletben, hanem a gyakor­latban is kiderül: azon a poszton, ahol én játszom, van minimum 3-4 jobb já­tékos nálam. Semmi nem történik, még meg is köszönöm, hogy ott lehet­tem, hisz ebben a hosszúra nyúlt holt­idényben csak hasznomra válhat a vá­logatottnál elvégzett munka. - Buttás Pál, a ma már tudjuk, ku­darccal végződött EB-selejtezőre való kiutazás előtt azt nyilatkozta veled és Veresse! kapcsolatosan, megsérültetek, ezért nem vehetett benneteket figyelembe. - Nekem a derekam valóban sérülé­keny, de ezzel a fájdalommal együtt kosárlabdáztam, a sikerért, a csapatért elviselem. Buttás akaratom ellenére természetgyógyászhoz parancsolt, aki úgy kiforgatott, hogy még jobban fájt, de ezt is elviseltem volna, ha látom, hogy számítok valakinek. De csak má­sodrendűnek számítottam Kalmár Nagy Dóra és a többi sztár mellett. - Milyen volt a búcsú, mit mondott a kapitány? - Közölte, hogy nem vagyok bent az utazó keretben, de nyáron amikor új­ból összeáll a keret, számítana rám, mi­re én kapásból nemet mondtam. A mostani edzőpárosra. * Ki jön Iván után? Még nincs hivatalos információ a KSC Szekszárd vezetésétől edzőkér­désben, de nagyon valószínűnel^t­szik, hogy a cseppet sem elhanyag^^^­tó egészségügyi problémákkal kuHio sikeredző, Guóth Iván - akit a közvéle­mény, a klubvezetés, a játékosok egy­aránt szívesen látnak a továbbiakban is a Szekszárd kispadján megválik a csa­pattól. Lehetséges új trénerként a je­lenlegi pécsi kosárlabdasikerek meg­alapozóját, a ma már háttérben lévő, jó szakmai respekttel rendelkező Varga Ferencet emlegetik a bennfentesek, aki az elmúlt évtizedben hosszú idő­szakon át a PVSK edzője volt (egyéb­iránt a tavaly menesztett Német József apósa). Szekszárdon a magyar döntö Miss Lewis Eurosport, a sport szép hölgyei 1992 óta - egy horvát újságíró ötlete, kezdeményezése nyomán - megvá­lasztják az erre felkértek Közép-Kelet­Európa sportszépét. A benevezett tér­ségbeli országok először voksolnak a saját két legszebbnek tartott sporthöl­gyükre, majd több fordulón át zajlik ­mindig más országban, mindig más helyszínen - a finálé, mely a Miss Le­wis Eurosport nevet viseli. Az elmúlt két évben magyar sikerek születtek: tavalyelőtt a debreceni kézi­labdázó Sipos Éva, tavaly pedig a szek­szárdi származású prímatornász, Kolo­zsi Ágnes. Javában zajlanak az előké­születek az idei versennyel kapcsolato­san, melyhez városunknak komoly kapcsolata fűződik, hiszen a magyaror­szági döntőt június 4-én, Szekszárdon a Gemenc Szállóban rendezik. A Darnay József sportmenedzser vezette magyar szervezőbizottság várja a Szekszárd és környéki magukat szép­nek tartó sporthölgyek jelentkezését. Nemcsak a profik, hanem az amatőrök is jelentkezhetnek, egy-egy sportág tö­megsportszintű űzése már elegendő. Akiket érdekel a megméretés, azok a POP TV irodájában személyesen és te­lefonon is jelentkezhetnek, a jelentke­zési lap egyébként folyamatosan a Blikk című napilapban is megjelenik. Az idén várhatóan nyolc ország részvé­telével, nyolc fordulón át tartó döntő helyezettjeit értékes díjak váiják. A fő­díj egy Ford Fiesta személygépkocsi. Darnay József, a rendezvény Szek­szárdon élő menedzsere hozzáteszi: - Ha túl sok lesz a jelentkező, akkor még a június 4-i Gemenc Szállóban megrendezésre kerülő döntő előtt se­lejtezőre hívják be a jelentkezőket, 12­es mezőny lenne ideális. Erőemelés Újabb versenyen bizonyította Hege­dűs János, a szekszárdi Tytan Gym erőemelő és testépítő klub versenyző­je, hogy vele komolyan lehet számolni a közeljövőben. Az országos bajnoksá­gon a fekvenyomásban szerzett győzel­me után a Balaton-kupán egy súlycso­porttal lejjebb a százkilós kategóriában második lett 195 kilós teljesítményé­vel. A jelekből ítélve ez lesz Hegedűs­nek az új súlycsoportja, s minden re­ménye megvan arra, hogy itt is fekve­nyomásban az élre töijön, legyőzvén az összetett bajnok Rott Attilát. Most azonban nem sikerült, a 205 kiló kifo­gott rajta. Fradi-tét: sok millió Nehéz helyzetbe kerülhet a Ferenc­város, a legnépszerűbb magyar focicsa­pat. Annak veszélye is fennáll, hogy esetleg nem jutnak nemzetközi szerep­léshez. A Fradinál persze erre, ennek következményeire gondolni sem akar­nak. Mert ez - mint azt megtudtuk a szakosztálymenedzser Havasi Mihály­tól - akár a jövőt is megkérdőjelezheti. - Ha nem jutnánk ki nemzetközi po­rondra, akár 30-40 milliót is bukha­tunk, ami alapjaiban rendítene meg, de a lehetőségeinket biztosan behatárol­ná - mondta a menedzser. - A játékosok mennyi pénztől esnek el, hogy már nem lehetnek bajnokok? - Cirka egymilliótól biztosan. ^^ Sportműsor Vasárnap Labdarúgó NB II.: Szekszárd-ZTE (17 óra). Kulissza A mai helyzetet hűen tükröző jelenet játszódott le a nemrégiben Budapesten lezajlott európai profi ökölvívó-kongresszuson. Be akart oda jutni a legerősebb magyar klub szek­szárdi, első számú embere, Rácz György, de az immáron örök mumusnak számító magyar szövetség vezetője, bizonyos Győri úr megpróbálta megakadályozni. Amire jó esélye is volt, hiszen az EBU-kongresszusra csak az európai tagszövetségek ilyen-olyan funkcio­náriusai léphetnek be. Csakhogy a mi Rácz Gyurink - amellett, hogy a Szekszárdon mű­ködő Unió Box teamet vezeti - időközben az öt igencsak respektáló román szövetség veze­tő menedzserévé, hivatalosan technikai igazgatójává lépett elő, így Győri akarata ellené­re bebocsátást nyert a terembe. Ennek a szűnni nem akaró hadakozásnak, gyanítjuk, a magyar közönség is issza a le­vét: addig, amíg a szomszédos országokban szinte havonta zajlanak az amatör boksznál jóval nagyobb érdeklődést kiváltó események, addig nálunk pangás van. Bizonyára más lenne a helyzet, ha a szövetség és az egyetlen profi kritériumoknak megfelelő versenyzők­kel biró klub - elfogadva egymás érdekeit - nem fúrná egymást, hanem együttműködne. A hét nagy nyilvánosságot nem kapó híre a profi ringben, hogy a magyar szövetség me­nedzsereként visszatérő bokszba a szekszárdi származású, az amatőröknél a szöuli olim­piáig karriert befutott Csötönyi Sándor. Felettébb kíváncsian várom:jelent-e ez valamit ebben az áldatlan helyzetben, neveze­tesen a Ráczék kontra Győri kérdésben?

Next

/
Oldalképek
Tartalom