Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-12-11 / 49. szám

1994. DECEMBER 18. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 9 Három tárlat - három arc Gazdasági recessziók idején a máskor szo­kásosnál is még kevesebb pénz jut a kultúra fi­nanszírozására, így a képzőművészeti élet tá­mogatására is. Szekszárd művészbarát közön­sége ezért még szerencsésnek érezheti magát, hogy a város és intézményei mecénási szere­pet vállalva pezsgő művészeti életet igyekez­nek itt teremteni. Most, az ünnepváró advent idején is egyszerre három kiállítóteremben, három különböző stílusú, különböző hangu­latú képzőművészeti tárlatot tekinthetnek meg az érdeklődők. A Művészetek Házában februárig látható Würtz Ádám háromszoros Munkácsy-díjas grafikusművész emlékkiállítása. Ennek szo­morú aktualitása, hogy bár szervezéséről a rendezők még együtt gondolkodtak a művész­szel, Würtz Ádám halála miatt a tárlat emlék­kiállítássá szerveződött. Lezárt életmű, gazdag űvészet szól hozzánk ezekről a grafikákról, zkarcokról, linó- és szitanyomatokról. Gaz­dag motívumkincs, bravúros szerkesztés, máshol az öntörvényű káosz szürrealisztikus megörökítése jellemzi az alkotásokat. Legkife­jezőbb eszköze a vonal, melynek áramlása, ör­vénylése felbontja a tér megszokott kereteit, szimbolikus képi jelei álomszernek és látomá­sosak. Máskor valami naiv kedély, játékosság és kesernyés irónia is ott bujkál a képekben. Szeretett illusztrálni. Néha egyszerűen csak mesél, a legkisebbek is megértik, máskor írott történetek bonyodalmait lesi ki versek, zenék hangulatát ragadja meg vonalakba zártan. A főiskola aulájában december 12-ig látható tárlattal Siska Gyula festőművész tanár lépett a nagyközönség elé. A „csendesen, szeliden tanító és festő ember" motívumkincse gazdag, formavilága, festészeti technikája egyedi, ettől sajátosan „siskái hangulatú". A merített, ke­mény kartonra festett munkák színei ragyog­nak, leheletfinom kimunkálás, többszörös át­tűnés jellemzi őket. A szemlélőt meditálásra késztetik, felbontják és elmossák a tér és idő kereteit. Arcok, fejek, ismerős és ismeretlen alakok bukkannak elő a részletekből, a háttérből, ösz­tönzést adva új és újabb összefüggések keresé­sére, gondolatok és érzések szabad áramlásá­ra. A modern festészet olyan befogadó képvi­selői ezek az alkotások, amelyekkel „együtt le­het élni", és amelyekkel jó lenne többször ta­lálkozni kiállításokon. A BM Klub ad helyet december 16-ig Cseh Gábor „szokásos éves" kiállításának. Szek­szárd és a Gemenc elhivatott festőjének ez a 40. szekszárdi bemutatkozása. Akár jubileumi is lehetne ez, de a bőséges termés nemigen ad lehetőséget a visszatekintésre, a kiállított munkák zöme ezúttal is ezévi termés. A mű­vészről mások, máshol már úgy szóltak: ecset­tel írja a város helytörténetét. Sajátos techniká­jában fontos a fény-árnyék hatás, képei plaszti­kusak. Rajtuk és általuk tetten érhető a múló idő, pontosan, alaposan, hitelesen fest meg le­tűnt pincesort, városrészt, szekszárdi hangula­tot. A város nagyközönsége éppen azért szere­ti ezt a festészetet, mert tükröt tart elé és emlé­keztet. Udud fotó: - ka ­Würtz Ádám tárlata a Művészetek Házában látható Cseh Gábor felsővárosi tájképpel Siska Gyula alkotása - Cowboykalap van rajta. - Ne! - Nekem ne magyarázz! 0 az. I - És nem hoz semmit! Csak egy bőröndje van és egy kis táska. -Meg az a nagyjátékmedve. Pedig z Államokból ö az. Itt a fényképe a zsebemben. - Gyerünk! Elindulnak. Az öreg már egész kö­zel van. Nagy szürke cowboykalap. Ősz haj, markáns arc. Kockás ing. - Nagyapa! - Nagyapa! - Hello! - Mi vagyunk, az unokák. - Nagyon örülök, nagyon jó. Vagytok stramm legények! Te vagy Józsi, ugye? - Nem, én Gazsi vagyok. Ő a Józsi. - Okay! Vagy te Gazsi. És te Józsi. Okay! És a fiam, a tietek papa, ő hol? - 0 még dolgozik, de mire haza­érünk, már ő is otthon lesz. - Okay. A ti papa még dolgozik a kolhozban. - Nem, nem, privatizált. - A kkor van most az én fiam farm. Okay. Yes! Szeretek hallani, hogy a fiam szereti a munka. 0 ez a szép vi­rág! Vagytok ti igazi genfiemen! - Segíthetünk? Biztos nehéz. -A, van egy kicsi ajándék. A dok is mindjárt. Hoztam ezt a nagy medve. Volt vele sok maleur, ahogy a fran­cia szomszédom mondja. Kérem szé­pen, New Yorkban akartak a repü­lőtéren felvágni. Mondták, van ben­ne drog. Mondom nekik, ne csinálja­nak csúfság az én medve, én vagyok Oszkár bácsi és viszek medve Hun­gary. Mondja a néger boy, okay, vi­gyed a te medve. Németek mondják Frankfurtban, a medve gyanús. Mi van a medvében? Volt a medve útja very komplikált. Ez legyen az egész családnak medve. - Köszönjük! - És most a tietek kedves ajándék nagypapitól. Hoztam nektek olyan ajándék, ami nincs senkinek! Érti­tek? Senkinek az egész országban. Mindenkifogja mondani, ezt Oszkár bácsi hozta az Államokból. Ilyen még a ti elnökötök sincsen. - Nagyon kedves! - Okay! Mikor voltam shopban megvásárolni, mondták áruházban, príma ajándék, Oszkár bácsi. Irta nekem az én fiam, a tietek papa, hogy kicsi a ház, mondom, hová te­szik a nagy autót, ha hozok. Meg két autót se lehet hozni, egy fózsi és egy Gazsi. Ez 'csinál egy problem. Itt a nagy kofferban a ti szép ajándék. - Köszönjük, nagyapa! - Tudtuk, hogy nagyon értékes ajándékot hozol - Lesz nagyon nagy meglepetés. Az emberek fognak csodálkozni. Okay. Szeretek, ha ti örültök. Mondták ne­kem a shopban, mikor vettem aján­dékot, Oszkár bácsi, te csinálsz ezzel az ajándékkal kultúrmissziót, viszed a kultúrát az Államokból Euró­pába. - Nagyapa! - Ez lesz egy igazi speciality! Nem kapsz magyar shopban. És ha csinálnak egy program, csinál­nak egy partyt vagy mentek disco és ti mentek az én ajándékkal, fog­nak nagyon csodálkozni. Józsi és Gazsi átkarolják Osz­kár bácsit. A meghatódottság vagy talán a kíváncsiság csillog szemük táján. Oszkár bácsi egy szertartásos mozdulattal kinyitja a bőröndöt. Kivesz két szürke cow­boykalapot. - Ez a te fejedre Józsi, ez a te fe­jedre, kedves Gazsi unoka. L rtesítjük kedves vendégeinket, hogy a Malév amszterdami járata 80 perc késéssel megérkezett. Visszanézek még. Oszkár bácsi magyaráz. Józsi és Gazsi arcát el­takarja a kalap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom