Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-02-06 / 5. szám

12 , SZEKSZÁRDI VASARN4P 1993. FEBRUÁR 6. Szekszárdi vasemberek I. Csankó nem hűlt ki a 16 fokos Balatonban Ironman. Magyarul: vasember. A sport nyelvére lefordítva: a triat­lonozás csúcsa, ha úgy tetszik, e széles skálán mozgó divatsportág­ban a Forma I. Mind szakmai, mind financiális értelemben. Amúgy: 3,8 km úszás, 180 km kerékpározás, 42,5 km (pontosan a maratoni táv) futás - egymás után, hosszabb pihe­nő nélkül. Ijesztő mennyiség. Bár a fejlettebb sportkultúrájú országok­ban - magukat fokozatosan edzők ­egyre többen jutnak el a katartikus élményig. Idehaza - noha a sportág kellő népszerűségnek örvend - még igencsak kuriózumnak számít, ha valaki beléphet a „vasemberek" tá­borába. Lapunk megjelenési körze­tében öt, Ironman-t már valamikor teljesítőre bukkantunk, akiktől ­tanulságokkal, vagy a nélkül - visz­szapillantó élménybeszámolót kér­tünk. Ki mással is kezdhetnénk, mint doyennel, a legidősebbel, aki bizton állítja: a megyében is ő volt az első, aki leküzdötte a szu­pertávokat. Csankó Géza jelenleg a szekszárdi bringások edzője. A naptár 1989. szeptember 2-át mu­tatott, Boglárlelle Szuper Triatlon. S az a Csankó Géza, akinek egy ko­rábbi veseműtét miatt 25 éves ko­ráig semmi köze nem volt a sport­hoz, a 47 versenyzőt számláló me­zőnyben az igen előkelő 13-dik­ként ért célba. Frenetikus megle­petés, szekszárdi sportberkekben sokan még egy fabatkát sem adtak volna a célbaérésére sem, erre ő így „kivágja a re­zet". - Hogy milyen út vezetett idáig? ­kérdez visza. Négy kemény, céltuda­tos év. '85-ben, amikor még jófor­mán azt sem tud­tam, hogy a triat­lont eszik vagy isz­szák, indultam az első versenyen, Fadd-Dombori­ban. Emlékszem, még indultak a Ha­lász testvérek is. Laci előtt jöttem ki az úszás után, az­tán következett a bringa, s ő mint en­nek mestere, „haza is vágott" ebben. De az új sportág, a sikerélmény megfogott, rendsze­resen elindultam először negyed-, majd középtávú versenyeken. - Eközben már a szekszárdi ke­rékpárosoknál másodedző vagy, sportos ambíciódat, a mozgás iránti igényedet miért nem a bicikliben éled ki? - Mert a kerékpárban már elég idősnek számítottam, itt nem ada­tott volna annyi sikerélmény. Ne­kem, aki 25 éves koromig nem sportoltam aktívan, ez kellett. Ép­pen emiatt szálltam ki a triatlonból 90 tájékán, mert már a harminc fö­lött túl sok keresnivalóm nem volt. De rögtön beszálltam a senior bringásokhoz, ilyen jellegű verse­nyek tucatján indultam el - végül is sikerrel. Például a Hungaroringen egy ötkörös versenyen 380 induló közül az ötödik lettem, a százas mezőnyű versenyeken pedig még előkelőbb helyeken végeztem. - Sikerélmények ide, senior do­bogós helyezések oda, a felnőttkor­ban kezdő, mintegy hat évre datáló­dó aktív sportpályafutásának csúcsa - cikkünk apropója is - az Ironman. Amire tulajdonképpen az ismert szekszárdi ultramaratoni futó, Ne­mes Miklós beszélt rá. - Nagy kihívás volt ez számom­ra. Külön-külön előtte megcsinál­tam mindegyik távot, sőt a bicikli­nél még jóval többet is, mint 180 km-t. De hogy fog menni együtt? Ráadásul a Balaton nagyon zord arcát mutatta: 16 fokos volt a víz, ezt a jegességet bekalkulálva levet­ték az úszás távját 3,8-ról 2,5 km­re. A kerékpározás viszont 200 km­re bővült. Féltem az úszástól, sa^fe kan a beöltözés ellenére is kihűl^^ tek, fel kellett adniuk a versenyt. A középmezőnyben végeztem. A bi­cikli egészen jól ment, fokozatosan javítottam a pozíciómon, de 150 km után valahogy elfogyott az erő. Ekkor átfutott az agyamon: végig tudok-e menni, hisz a maratonfu­tás még vissza van. De csodálva magamat, a szervezetemet, a futás során újult erőre kaptam. Olyannyira, hogy tíz óra öt­ven perc tizenkét másodperc szük­ségeltetett neki, egy átlagember számára leküzdhetetlen távok, tel­jesítésére. Ha Záhonytól el akarok érni Sopronig vagy fordítva - ter­mészetesen autóval - ahhoz is majdnem ennyi idő szükségelte­tik. „Tibi figyelünk!" Lassan már egy évtizede annak, hogy a „Nem esik messze az alma a fá­jától" szólást felhasználva cikket írtam az apja játékvezetői nyomdokaiba lépő Dravecz Tiborról. A vékony dongájú, alig felnőtt fiata­lember akkor vált először játékvezető­vé, amikor eme túlfűtött hangulattól tökéletesen függetlenítette magát. Pszichikai terror ide, pszichikai terror oda, a szabályok szellemében fújt ­több kezdő bíróval ellentétben nem haza. Lett is belőle gond, balhé, ideje­korán elég. Hamar a francia kiválóság, Vautrot egyedi, csak rá jellemző játék­vezetői stílusának hatása alá került. Egy ilyen stílus, irányvonal Nagymá­nyokon vagy Decsen, képzelhetik... Az ellenőri (jó) osztályzatok a balhés mecs­csein is őt igazolták. Igen ám, de hamar az NB III-as keretben találta magát, ahol már a vadidegen ellenőrök ítél­keztek. A fizikailag is egyre jobb Dra­vecz alapállóképességét felhozta arra a szintre, ami egy élvonalbeli és másod­osztályú labdarúgónál alapkövetel­mény (lenne): a Copper-teszten 12 perc alatt 3200 métert teljesített, két és fél évvel ezelőtt ott találta magát az NB Il-es keretben. S most, hogy a kezembe került a Sípszó (játékvezetők hivatalos belső kiadványa), benne az NB Il-es bí­rók hivatalos őszi rangsorában a máso­dik helyen tüntetik fel a 31 éves szek­szárdi bírót, úgy éreztem, kell hogy le­gyen mondanivalója. - Tibi, csak nem...?! Előbb lesz Szekszárdnak, illetve Tolna megyének NB l-es bírója, mint csapata? - Tudom, a szurkolók fordítva sze­retnék, de... Nem akarok inni előre a medve bőrére...., szóval... ha olyan tá­vol lennék az NB I-től, mint most ép­pen a szekszárdi futball, akkor esetleg leadnám a bírói szerelésemet, vagy leg­alábbis jócskán feladnám játékvezetői céljaimat. Komolyra fordítva a szót: a második helyen állok a 41-es rangsor­ban, 9 egész osztályzattal (0-10-ig pon­tozzák a bírókat - szerző), de a 41. he­lyen álló összteljesítménye is eléri a ke­rek 7-est. Elég egy betli, meg egy gyen­gébb forma - vezető bíróként legföl­jebb 4-5 meccset kaphatsz egy idény­ben - máris lecsúsztál a táblázaton. - Ne titokzatoskodj tovább, áruld már el, mi van, ha a tavaszi idény végén is a dobogón vagy? - Nyílt titok, hogy a fiatalítás jegyé­ben tizenkét bírót figyelnek. Hogy köz­tük vagyok, azt abból is megtudtam: a JT elnöke, Nagy Miklós külön is be­szélgetett velem. Tizenkettőt figyel­nek, de ebből jövőre nyilván csak néhá­nyan kerülhetnek fel az NB l-es keret­be. Mondom, reménykedem, hátha... - Akkor várhatóan ahogy mondani szokás, „ négypontos "sorsdöntő NB 11-es mérkőzésekre is számíthatsz márciustól. - Nem tudom, de valószínű. Némi tapasztalatom már van az úgymond na­gyokkal szemben. Vezettem már a Nyíregyházának, a III. kerületnek Kis­kőrösön partjeleztem, a nyugati cso­portban pedig fújtam olyan meccse­ken, amelyeken a Dorog és a ZTE volt az egyik csapat., - Leszoktál-e már arról, hogy az ítéle­teidet tanár bácsisan a játékosoknak nem éppen tetsző módon magyarázd? - Alacsonyabb osztályból vehették ezt észre, feljebb automatikusan le­szoktam róla, jobban partnerek a játé­kosok, úgy érzem nincs ilyen, nem aka­rok reflektorfénybe kerülni ily módon. Sportműsor Szombat Teremfoci: ITV Reprint bajnok­ság újabb fordulója (14-20 óráig) Kézilabda NB I: FTC-Szigma (17 óra) Előkészületi labdarúgó-mérkő­zés: Szekszárd-Bátaszék (14.30 óra) Vasárnap Teremfoci: ITV Reprint baj­nokság újabb fordulója a városi sportcsarnokban (9) Kosárlabda NB I.: rájátszás a 9-12. helyért: KSC Szekszárd­Kecskemét (17 óra)

Next

/
Oldalképek
Tartalom