Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-11-20 / 46. szám

1994. NOVEMBER 27. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 5 Hova lett az NB-s szekszárdi fóci? „Lemondanék, ha jönne egy valódi megmentő" szabb, mint a fentebb említett csapatoké, de a jobb eredmények érdekében többet kellene edzeni, dolgozni velük különösen a fiatalokkal! - Ez nagyon szépen hangzik, de kíváncsi lennék, hogy a vád megfogalmazói szakmai elképzeléseiket a mi amatőr viszonyaink közepette, miként tudnák megvalósítani a gyakorlatban? Amikor a játékosok kilencven százaléka nem itt él, edzés után siet a buszhoz vagy a vonathoz, amikor semmi ösztönző vagy büntetőeszköz nincs a kezedben, amikor a részvételt az edzéseken, a mérkőzéseken meg kell köszönnöd. Ez nem vicc, ide jutottunk. A csodaváró hitetlenkedőnek, ha eljön hozzánk, szívesen feltárjuk a valós helyzetet. Azért valamelyest az edzés terén is újítottunk: a hét egy napján Bányai Zoltán tanár úr segíti a kondicionális felkészítést. - A temérdek gond, probléma ellenére azt mondjuk - mivel mohácsi kölcsönjátékosként két valamikor szekszárdi, Márkus és Juhász több-kevesebb rendszerességgel játszik -ez a játékosgarnitúra túljó ahhoz, hogy kiessen. p 1 Jzl félig-meddig aláírom, de nem elhanyagolható kérdés, hogy a csapat fele még ifjúsági játékos, s az éretlenség, a rutinhiány meccseket eldöntő tényező. Ez az együttes képes 3-0-ás vezetés birtokában - mint az őszi idény mellékelt ábrája mutatja - tíz perc alatt 4-3-ra kikapni. Ha a mi játékosunk lenne Juhász és Márkus aligha tartanánk itt, de hogy számíthatunk-e rájuk, az csak mindig pénteken derül ki, amikor is Botos edző Mohácson keretet hirdet. Furcsa, de azért szorítunk, hogy ne legyenek padosok. így is profitálunk belőlük, de egészen más lenne a helyzet, ha velünk dolgoznának. Ilyen tudású játékosok leigazolására nincs pénzünk. - Egyáltalán, hogy bítja el a kassza az NB III-as szinten neves vendégmunkások kölcsönkérését? - A költségvetés ezt nem bírná el! Ez úgy van, hogy egy-két cégvezető vagy magánszemély látva reménytelen koldulásunkat, mellénk áll és ad öt-tízezer forintokat. Nagyon nagy segítséget, ha úgy tetszik, az életet, a folyamatos működést jelentik ezek a kicsi összegek. Mert azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy abból az 1,7 millióból, amit az év elején kaptunk az önkormányzattól, minden nélkülözhetetlen dologi kiadásra futja az egész évben. Ebből először is ki kellett vinnünk a jóval költségesebb NB Il-őt, a többit tartalékoltuk az őszre. De ez a pénz azzal együtt, hogy Mauszt és Petőt eladtuk, már most elfogyott volna, nem tudnánk utazni, szertárost, edzőt fizetni, ha nincsenek ezek a gesztusértékű „baráti" öt-tízezer forintok. Jó, hogy most vége lesz a bajnokságnak, mert tovább már nem nagyon bírjuk. Nagyon úgy néz ki, hogy a szakalkalmazottaknak a téli időszakban már nem tudunk bért fizetni, így a jóindulatukon múlik, hogy bejönnek-e télen, lesz-e alapozás, felkészülés. - Bizonyos körökben hallani, hogy a mostani vezetők a szegénységgel együtt is nagyon ragaszkodnak a funkcióhoz, így nem jutnak terephez azok, akik lényegesen több pénzt tudnának szerezni a szekszárdi futballnak. - Nézőtéri szotyolázgatás közepette felröppennek ilyen vélekedések, amit rögtön cáfolok. Ha valaki nem feltételes módban, hanem kézzelfogható konkrétumokkal jelentkezik, ő az elnök, dalolva mondanék le, övé a hatalom. De inkább az az igazság; a kutya nem törődik velünk! Igaz, már megszoktuk, de akkor sem lépünk le a süllyedő hajóról, ha a passzivitásba vonulók némelyikének éppen ez lenne szimpatikus! A. sportszerető szekszárdiak talán nemcsak a csodákban reménykedhetnek, bíznak legalább az NB-s szint megtartásában... Bálint György Fotó: - kafi s k^ajnos - noha erre azért még nem gondolunk - nem zárható ki ennek eshetősége sem - kezdte az elnök. - Egy osztállyal lejjebb is hasonló ördögi körben vagyunk, mint tavaly, gondjaink változatlanok. Ha tetszik, ha nem objektív tényként tudomásul kell vennünk, hogy Szekszárdonjóval rosszabbak az NB III-as futball feltételei, mint Kisdorogon, Gerjenben, Bonyhádon, de akár Bátaszéket is említhetném. Ez a táblázaton is markánsan megmutatkozik. - Kívülről nézve azért ez nem annyira egyértelmű. Több edző véleménye szerint a mai SZPSE-állomány nem roszPálván közvetlenül a rendszerváltás után, az önkormányzat kispályás csapatának színeiben. Guggol (jobbról a negyedik) dr. Pataki Gábor. Arra azért a válságos helyzet ismeretében is kevesen számítottak - talán egyedül a nyáron lemondó, most két mérkőzésre önszorgalomból, segítőszándékkal visszatérő Kniesz Mátyás? -, hogy az SZPSE a kiesés ellen fog küzdeni az NB III-ban is! Márpedig az őszi idény nagyon is komolyan veendő története erről szól. Ha nem nyeri meg a szekszárdi gárda az e hét végi utolsó for(tk dulóbeli hazai mérkőzést, kieső helyen várhalja a tavaszi folytatást Megállítható-e ez az országos csodálkozást kiváltó zuhanórepülés vagy éppen komoly reaütása van annak, hogy az 1995-96-os évadban két megyei csapata lesz a városnak? E vészjósló prognózis körül forgott az alábbi beszélgetés, melyet dr. Pataki Gábor elnökkel folytattunk.