Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1994-11-06 / 44. szám
6 , SZEKSZÁRDI fülARNAP 1994. NOVEMBER 6. „Mondd, te kit választanál?..." (III.) Tudnivalók az önkormányzati választásokról Szakemberek is mondják, a magyar választási törvény meglehetősen bonyolult. Mint ismeretes, 10 ezernél több lakosú településeken - így Szekszárdon is - a képviselők egy részét, 14 jelöltet az egyéni választókerületekben választunk meg. Nincs második forduló, minden választókerületben a legtöbb szavazatot nyert jelölt lesz a képviselő. A közgyűlés többi tagja, nálunk 9 képviselő, úgynevezett kompenzációs listáról jut mandátumhoz. De mi is ez a kompenzációs lista? Mi a kompenzációs lista? A kompenzációs lista nem külön szavazólap, ilyet ne is váljanak a szavazó polgárok. Ez egy olyan lista, amelyet a szavazók alakítanak ki szavazataikkal, de amelyet tulajdonképpen a szavazás napján a polgármesteri hivatalban számít ki a választási bizottság, illetve a számítógép. Ha egy jelölt független, nem áll mögötte párt vagy társadalmi szervezet támogatása, akkor természetesen a kompenzációs lista nem értelmezhető. Csak pártok, jelölő szervezetek esetében értelmezhető a listaállítás. Közülük is csak azok állíthatnak kompenzációs listát, amelyek az egyéni választókerületek legalább egynegyedében jelöltet állítottak. Ha az így támogatott jelöltek nem nyernek mandátumot, a rájuk leadottt szavazatok nem vesznek el, hanem a kompenzációs listát gazdagítják. Egy-egy kompenzációs lista tehát a település egyéni választókerületeiből összesített töredékszavazatok arányában kap mandátumot. Töredékszavazat mindaz, az egyéni választókerületben leadott olyan szavazat, amellyel nem szereztek mandátumot, amely tehát ott csak a második, harmadik stb. hely megszerzésére volt elegendő. Töredékszavazatok sorsa A kompenzációs listát az illetékes választási bizottságnál legkésőbb a szavazást megelőző 18. napon írásban kell bejelenteni. Ezen a listán legfeljebb kétszer annyi jelölt állítható, mint a megszerezhető mandátumok száma. (Pártlistánként maximum 18 fő.) Míg az egyéni jelöltek abc-sorrendben sze j repelnek a szavazólapon, a kompenzációs listán a jelöltek sorrendjét a bejelentő határozza meg, sorrendet később módosítani nem lehet. Közös jelöltek esetén - ha nincs közös kompenzációs lista - a jelölő szervezetek között arányosan oszlik meg a töredékszavazat, de ha közülük akármelyiknek nincs önálló kompenzációs listája, akkor a töredékszavazat reá eső része elvész. A töredékszavazatokat a választási munkacsoport számítógépbe táplálja, és ennek segítségével egy bonyolult matematikai művelettel (és a törvényben meghatározott kisegítő szabályokkal) osztják ki a mandátumokat. Nemzeti és etnikai kisebbségek Még egyszer szólunk arról, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek helyi képviseletére kétfajta lehetőség adódik, egyrészt a települési önkormányzatban betöltött képviselői hely, illetve a helyi kisebbségi önkormányzati választáson nyert mandátum. A kettő közti különbség a választás módjából és ennek megfelelően a hatáskör terjedelméből adódik. A kisebbség jelöltet állíthat a település bármely egyéni választókerületében. A jelöltállításra az általános szabályok vonatkoznak, és ha a kisebbségi jelölt kapja a legtöbb szavazatot, ő lesz a választókerület képviselője. A választási bizottság az adott kisebbség valamennyi egyéni választókerületben induló jelöltjét úgynevezett kisebbségi kompenzációs listára veszi, akkor is, ha a jelöltek száma nem éri el a korábban már említett, a kompenzációs lista állításához szükséges egynegyedes küszöböt. A kisebbségi kompenzációs listáról a választókerületben elért szavazatszám alapján jutnak a jelöltek mandátumhoz. Ha a kisebbségi kompenzációs lista az általános szabályok szerint nem szerezne mandátumot, akkor „meg kell keresni azt a legkisebb számot, amellyel még mandátumot lehet kapni, és meg kell állapítani e szám egynegyedét". Amely kisebbségi kompenzációs lista ennél több szavazatot kapott, az egy mandátumot kap. Az így megválasztott kisebbségi jelöltek tagjai a közgyűlésnek, jogosítványaik megegyeznek bármely másik egyéni képviselő jogkörével. A kisebbségek a közgyűléstől elkülönült szervezetet, helyi kisebbségi önkormányzatot is létrehozhatnak. Szekszárdon a kisebbségi önkormányzat tagjainak száma kisebbségenként 5It Jelölt az, akit az általános jelölési (^B bályoknak megfelelően legalább ot szekszárdi választópolgár jelöltnek ajánlott. A jelöltek nevét tartalmazó szavazólapra bármely választójoggal rendelkező személy szavazhat, s akkor érvényes a szavazás, ha egy kisebbség jelöltjeire legalább száz érvényes szavazatot leadtak. Többletjogok adhatók A helyi kisebbségi önkormányzat feladat- és hatáskörét, valamint működési rendjét törvény írja elő. Legfontosabb feladatuk az anyanyelv ápolása, a hagyományőrzés, az ezekkel foglalkozó intézmények működtetése, finanszírozása, az ezekkel kapcsolatos tervek tárgyalásánál tanácskozási joguk van, véleményt nyilváníthatnak, és azt figyelembe kell venni. Ezenkívül többletjogok adhatók, ez már alku tárgya az önkormányzat és a kisebbségi önto^ mányzat között, természetesen ei^P során figyelemmel kell lenni a törvényi rendelkezésekre. , rr Választási felhívás Tájékoztatom a tisztelt szekszárdi polgárokat, hogy a választásra jogosultak névjegyzékét 1994. november 7-től november 17-ig tekinthetik meg a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodáján. ' A névjegyzékbe való felvétel, illetőleg az abból való kihagyás miatt ugyanezen időtartam alatt kifogás nyújtható be hivatalomhoz. Dr. Palkó László jegyző Üzleti rovat Értékesítési és marketingkoncepciók Az értékesítési koncepció elve szerint a fogyasztó általában keveset vásárol a vállalat termékeiből, ezért a cégnek az a feladata, hogy igen rámenős értékesítési és reklámtevékenységet folytasson. Ezzel azt feltételezzük, hogy a fogyasztó vásárlói magatartását a fásultság és ellenállás jellemzi. A fogyasztót tehát rá kell venni értékesítési és reklámmódszerekkel arra, hogy minél többet vásároljon. A cégek többsége kapacitásfelesleg esetén alkalmazza ezt: azt akaiják eladni, amit előállítanak, ahelyett, hogy azt állítanák elő, amit el tudnak adni. Ráadásul a marketingnek nem az eladás a legfontosabb alkotóeleme, és ahhoz, hogy az értékesítés hatékony legyen, előzőleg többféle marketingtevékenység elvégzése szükséges. Pl.: piackutatás, termékfejlesztés, árképzés, áruelosztás. Viszont a gátlástalan értékesítésen alapuló marketing nagy koc- • kázattal jár. Hiszen így arra a feltételezésre építünk, hogy a vásárlásra valahogyan rávett fogyasztónak tetszeni fog a termék; vagy ha mégsem, akkor nem fogja rossz hírét kelteni baráti körében, nem emel panaszt hivatalos szerveknél (fogyasztóvédelmi szervezet, rendőrség, stb.). Sőt, elfelejti csalódását, és idővel ismét vásárolni fogja a cég termékeit! Ezek a feltételezések viszont abszolút alaptalanok. Kutatásokkal bizonyított, hogy míg a kiábrándult fogyasztó tizenegy ismerősénél kelti a termék rossz hírét, az elégedett fogyasztó csupán három másik embernek dicséri azt. Ugyanakkor a marketingkoncepció elvei szerint a célpiacokat megkeresve azok igényeit és szükségleteit kell a konkurenciánál hatásosabban és hatékonyabban kielégíteni. Az értékesítési koncepció belülről kifelé hat (a kiindulópont a gyár) a marketingkoncepció pedig kívülről befelé (a piac a kiindulópont). A marketingkoncepció 4 alappilléren nyugszik: piacközpontúság, fogyasztóra orientáltság, koordinált marketing, nyereségesség. Egyetlen vállalat sem képes arra, hogy minden piacon jelen legyen. Akkor járnak el helyesen, ha körültekintően meghatározzák piacaik határait, és minden célpiacukhoz egyedi marketingprogramot dolgoznak ki. A fogyasztói szükségletek pontos meghatározásához a dolgokat a vevő szempontjából kell néznünk, figyelembe véve a termék előnyeit és hátrányait. A koordinált marketing 2 dolgot jelent: a különféle marketingfeladatokat egymás között koordinálni kell, és a marketinget a vállalat más részlegeivel is megfelelően összhangba kell hozni, így például belső és külső marketinget egyaránt kell végeznie a cégnek. farkas Tájékoztatjuk a tisztelt lakosságot, hogy a Tartsay úti Shell iizemanyagkút a háztartási tüzelőolaj értékesítését megkezdte.