Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-10-23 / 42. szám

1994. OKTÓBER 23. SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Szekszárd a XIX. században A fenti címmel nyílt csütörtökön kiállítás a levéltár nagytermében. A tárlatot Kocsis Imre Antal polgármester ajánlotta a nagyközönség figyelmébe. Ha a múlt század történetéről szólunk, voltaképp a város újjáépítéséről, felépítéséről beszélünk. Nem lehet másképp, hiszen az ezt megelőző századvégen - egészen pontosan 1794. augusztus 7-én - pusztító tűzvész sújtotta a helységet, melynek az akkori mezőváros mintegy kétharmada vált martalékává. Az akkori termés körülbelül 7-8 évet biztosított a károk helyreállítására, így a múlt század elején megkezdődött a város némileg modernebb felfogás szerinti újjáépítése. Az új szemlélet lényegét a mérnökök által megtervezett utcaszerkezet, az utcák szélesítése, a házak egymástól távolabb történő felépítése alkották. így épülhetett át a század első felében mai Béla király tér, melyen helyet kapott - a leégett építményeket pótlandó - a belvárosi római katolikus templom, a vármegyeháza és a városháza is. A forradalom utáni időszakban a Sárvíz, a Sió szabályozásával nagyobb termőterületekhez, szántókhozjutott a város, de a század második felére datálódik az alsóvárosi temető megnyitása, a század első éveiben épített kórház bővítése, valamint ekkor épült a vágóhíd is, a századvég pedig meghozza az első sikeres tárgyalásokat a villanyvilágítás bevezetésére. Lehetetlenség egy kiállítás keretében teljes körű várostörténetet bemutatni - tudtuk meg Kaczián János levéltárostól, a megnyitott tárlat alkotójától, a szervezők törekvése a jellemző iratok, ábrázolások felkutatása és bemutatása volt. Mintegy kétszáz eredeti dokumentum kerül bemutatásra magyarázatokkal, megjegyzésekkel - a képek, ábrázolások egy részét pedig városunk jelenlegi állapotával szembesítve találhatjuk meg. A tárlat a jövő év augusztusáig, munkanapokon 8-16 óráig áll a látogatók rendelkezésére. Augusz Imre korcsolyázóegyleti igazolványa Kaczián János levéltáros, a kiállítás alkotója Szekszárdi látkép a XIX. sz. közepén Az 1794-es tűzvész előtti megyeháza déli oldala Felmérés Az iskolareformok alaposan megváltoztatták az iskolát az elmúlt századok folyamán. Minden változott, csak a felmérés maradt. Ez nagyon örvendetes, hisz a felmérés biztosítja egyrészt a pedagógusok akár éjszakába is nyúló folyamatos elfoglaltságát, másrészt bő teret nyújt a diák alkotótevékenységének. Hisz a fehnérés a maga gazdag kérdéskultúrájával munkára serkenti a diák példátlanul gazdag fantáziáját, kombinálókészségét és szunnyadó felfedezőkedvét. Ha itt-ott találkozni is apró tárgyi tévedéssel, a diákok többsége gazdag képzelőerővel, váratlan és meghökkentő újszerűséggel oldja meg feladatát. A következőkben - mindannyiunk épülésére - megleshetjük egy kultúrtörténeti felmérés néhány érdekesebb, eddig nem hallott megállapításait. KI VOLT? Antigoné: Antrgon felesége. Spartacus: Kiváló sportoló. Spártáig futott, hogy jelentse, hogy megtalálta a termoszt. Eszelősen vágtázott el a szoros mellett, közben fogta termoszát. A város falai alatt összeesett, de üres termoszát nem engedte el. Nevét a magyar Spartacus SK-nak köszönheti. Csokonai: Betegsége-hosszabbra nyúlt rövid életénél. Nem messze a haláltól nyomta betegágyát, miközben lágy trillák illatoztak kertjében. Petőfi: Pontosan ma sem tudjuk, hogy hol született. Ennek következtében korán halt meg. Egyszer nagyon ravaszul nagyot csapott botjával egy szamár fejére. Ezen a területen még nekünk is lenne mit tennünk! Petőfi azért volt mindig nyugtalan, mert bántotta egy gondolat. Balassi Bálint: Nagyon szerette a szép nőket és szép lovakat. Ha nem volt nő a közelben (Balassi végvári vitéz volt), egy-egy szép lónak is örült. /fóy£>2ífe.'Hétszilvaíánszüleíett. Dózsa György unokája. Gyermeki szeretettel tisztelte nagyapját. Sok szép verset írt hozzá. Petőfi barátja volt. Együtt írtak verset Dózsa Györgyről. KIEGÉSZÍTŐ FELADATOK IGÉNYESEBBEKNEK Mi volt Johann Sebastian Bach zenetörténeti jelentősége? :19.gyereke volt (egy fiú válasza). Mire'emlékeztet bennünket magyarokat a déli harangszó? Arra, hogy ne felejtsünk el ebédezni. Milyen nemzetiségű Csingiz Ajtmatov kirgiz író? Csingiz. írd ki teljesen V. Hugó francia regényíró nevét! Ötödik Hugó. Rajzold meg Balassi Bálint portréját! Balassi főhivatású végvári vitéz volt. Ezt az elfoglaltságot annyira megszerette, hogy egyszer Esztergomnál bele is halt. Másik kedvenc elfoglaltsága a szerelem volt. A szép nők ellenállhatatlan hatással voltak rá. Szerelmi élete azonban sok strapával és fáradsággal járt, mivel a várkapitányok szép feleségeit is szerette. Balassi szerelmi élményeire támaszkodva írta meg verseit, bár ezek a szerelmi kalandozások sok bosszúságot is okoztak az igyekvő költőnek. Szeretem Balassi Bálintot. Példaképünk ő kitartásban, elszántságban. Láthattuk, hogy még a férjek durva túlkapása sem tudta elriasztani a szerelemtől. A hazatérő király megtudja, hogy Bánk bán ölte meg a királynét. A király megbocsát Bánknak. Miért? Nem neki kellett megfojtani a feleségét. Radnóti Nem tudhatom c. versének szerkezete? A költő a verset a fent és a lent ellentétére építi. Fent a magasban a bombázó pilóta, lent a magyar valóság. A magasban szálló ember nem érzi a lenti világot, s nem látja a magyar baktert sem, aki épp a bakterház mögött végzi halaszthatatlan dolgát, s közben hevesen lengeti kis piros zászlaját. (fischer)