Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-10-23 / 42. szám

1994. OKTÓBER 23. SZEKSZÁRDI 5 ,Mondd, te kit választanál?..." (II.) Tudnivalók az önkormányzati választásokról Folytatjuk megkezdett sorozatunkat az önkormányzati választások tudniva­lóiról. Ezúttal az igazolásokról vala­mint a kisebbségi önkormányzati vá­lasztás kérdéseiről lesz szó. Mi a teendő? A választópolgárnak a törvény sze­rint legkésőbb november 9-ig kell megkapnia az értesítést arról, hogy felvették a választók jegyzékébe. Szekszárdon már hamarabb, várha­tóan november 4-ig postázzák az ér­tesítéseket, s november 7-től 17-ig • izszemlére függesztik ki a polgár­esteri hivatalban a névjegyzéket. Ezen szerepelnek mindazok, akiknek van választójoguk. Ha valaki nem kap értesítést, az ügyfélszolgálati irodá­ban kifogással élhet. A névjegyzéken nem szerepelnek azok, akik cselekvő­képességet kizáró gondnokság alatt vannak, szabadságvesztésüket töltik, kényszergyógykezelés alatt állnak, il­letve akiket a közügyek gyakorlásától eltiltottak. A nem szavazók listája - a személyiségi jogok védelme érdeké­ben - természetesen titkos, nem le­het megtekinteni. Aki a nyilvántartás elkészítése után lakóhelyet változtat, az az új lak­helye szerint illetékes jegyzőnél a be­jelentkezéssel egyidejűleg felvetet­heti magát a választók névjegyzéké­be. Akinek már megvan a jegyzőtől az igazolása, annak nem szükséges azért külön bemenni, hogy a névjegy­eikbe vetesse magát, elegendő, ha a ^TOasztás napján az ottani jegyzőtől kapott igazolást bemutatja itt a szava­zatszámláló bizottságnak. Ilyen eset­ben az új lakóhely szerint illetékes szavazókörbe kell menni szavazni. Ki és mennyiért kap adatot? Igazolást december 10-én 16 óráig az ügyfélszolgálati irodában lehet kérni személyesen, illetve ha valaki mozgásában korlátozott, vagy ügyei elszólítják, akkor meghatalmazhat valakit az igazolás beszerzésére. De­cember 6-ig levélben is lehet igazo­lást kérni, ez esetben feltétlenül szükséges megadni a személyi azo­nosító jelet (személyi számot). Elképzelhető, hogy egy egyéni képviselőjelölt a választási kampá­nyát úgy akaija indítani vagy lefoly­tatni, hogy levélben fordul körzete összes választójához. Ehhez szüksé­ge lenne a választók címére, nevére. Ilyenkor az egyéni jelöltek, illetve a jelöltet állító társadalmi szervezetek adatszolgáltatást kérhetnek a polgár­mesteri hivataltól. Erre a törvény le­hetőséget biztosít. Ez a lista azonban kizárólag csak neveket és címeket tar­talmazhat, és külön díjazásért bocsát­ják rendelkezésre. (Várhatóan ada­tonként - címenként - 2 forintért.) A választási törvény egyik újdonsá­ga, hogy lehetőséget biztosít kisebb­ségi önkormányzatok állítására. A törvény értelmében kisebbségek azok a népcsoportok vagy etniku­mok, akik legalább 100 éve élnek Ma­gyarországon. (Tehát pl. a hazánkban egyre nagyobb számban jelenlévő tá­vol-keletiek nem választhatnak ki­sebbségi önkormányzatot ma­guknak.) Öt kisebbségi önkormányzati hely A kisebbségi önkormányzati vá­lasztás a helyi képviselőválasztással egyidejűleg - december 11-én - lesz. Kisebbségi listát a bíróságok által be­jegyzett kisebbségi szervezetek és pártok indíthatnak. Szemben a képvi­selők, illetve a polgármesterek vá­lasztásával, a kisebbségi szavazás ese­tében van eredményességi küszöb. Az eredményesség feltétele, hogy legalább 100 szavazatot kapjon vala­melyik lista. Ha ennél kevesebbet szerez egy kisebbségi lista, akkor erre vonatkozó, 60 nappal előbb bejelen­tett igény alapján jövő év november 19-ig ismét kezdeményezhetik a ki­sebbségi önkormányzat megválasz­tását. Kisebbségi önkormányzati válasz­tás akkor lehetséges, ha a listán leg­alább annyi jelölt van, ahány helyet el lehet érni. Szekszárdon 5 kisebbségi önkormányzati hely van, így minden kisebbség listáján legalább öt jelölt­nek kell szerepelnie. A jelöltnek nem szükséges feltétlenül az adott nép­csoport tagjának lennie, bárki lehet, aki felvállalja a nemzetiség képvisele­tét, és akit az adott nemzetiség elfo­gad és támogat. A szekszárdi polgárok december 11-én tehát szavazhatnak a polgár­mesteijelöltre (-jelöltekre), egyéni képviselőjelöltekre, kisebbségi lis­tákra és az úgynevezett kompenzá­ciós listára. Ez utóbbiról szólunk ajö­vő heti számunkban. U.T. Evangélium Zsolt. 87:7. ...minden forrásaim Te benned vannak... Sikár város határában volt egy forrás, amelyet Jákob kiépíttetett. Ma is az ő nevét viseli: Jákob kútja. A forró déli napon jön vizet menteni egy testi-lelki szomjúságtól kimerült asszony. Szíve tele reménytelenséggel, keserűséggel. Miértek sokaságára keresi a választ. Fásultan és gondterhelten érkezik a kúthoz. ...És a kútnál Jézus vátja, aki mindent tud!... Forrás, ahol történik valami, amire gondolni sem mert. Isten ajándékát - az Élő vizet - megízlelve békesség és nyugalom költözik a háborgás és nyugtalanság helyébe. A Szentírás kétféle forrásról beszél, az Élet és a Halál forrásáról. Az Élővíz forrása a testté lett Ige: Jézus. Öröm és békesség árad belőle, és aki ebből a vízből iszik, az megismeri az igazi boldogságot és annak örök élete van, az ha meghal is él. „...én a szomjúhozónak adok az élet vizének Forrásából ingyen..." J. Jelenések 21, 6 A bűnnek - amelyből a halált okozó víz ömlik - ura és forrása maga a Sátán. Súlyos árat kér a vizéért: testi-lelki egészséget és az életet. Ebben a világban kü­lönféle csatornákon keresztül zúdul ránk ez a szennyáradat. Ezek szépen kiépí­tett fényárban úszó halálkutak. Még a médiákon át is, deformálják gyermekeink úgyis gyenge ízlését és erkölcsi tisztaságát, rombolják a család tartóoszlopait. Fizetni kell a lassú lélekmérgezésért, de a felüdülés helyett még nagyobb szom­júság az eredménye, díszes csomagolásban. Az ilyen „forrásnál" töltött kiábrándult, csalódott éjszaka után légy egyszer csendben és halld meg a lelkiismereted hangját. Isten szól: „...Miért adtok pénzt azért,... ami meg nem elégíthet?..." Ésa. 55:2. Akkor vedd észre azt, aki csendesen, minden reklám és fényvillózás nélkül, halkan kopogtat. Nézd a kezét és lábát, a sebek helyeit, szeméből a mentősze­retet melege sugárzik. Most is csak kér, nem erőlteti rád magát. Élő vizet hoz neked, az életnek a vizét kínálja: üdvösséget és a békességedet, örömöt és el nem múló boldogságot. Fogadd el! Ingyen van! Gyurkó József metodista lelkész Szekszárdi történetek Mai ügyek Ha azt halljuk: koccanás, le­gyintünk. Az is valami, amikor he­tente több tucat ember meghal az országban?Nos tényleg, ebben az esetben az országosan, gondolom több száz koccanás igazán nem nagy ügy. Véljük ezt mindaddig, amíg nem mi vagyunk ennek a találkozásnak részesei. Mert bi­zony, ha sok is ez az ütközésnek még nem minősíthető eset, az át­lagember élete során, lehet, hogy koccan valakivel, lehet, hogy nem, de semmiképpen sem fordul elő egy azonos szereplővel gyakran. Szóval a koccanás egy konkrét esetben, bizony hogy sok-sok fej­törésre ad okot. Valamelyik nap a déli órákban két kocsi koccant az Arany János utca sarkán, az OTP előtt. A felek pillanatok alatt meg­állapodtak abban, hogy ahol áll­nak az nem jó senkinek. Nagy a forgalom, sok az ember az utcán, rendőr ugyan nincs a közelben sem, de ha sokáig itt állnak, ak­kor biztosra vehető, hogy hamaro­san itt lesz belőlük egy-kettő. Szóval ők szépen félreálltak, de ezzel bizony nem rendeződtek a dolgok. Nem kocsival gyalogosan visszaballagtak a „tett"színhelyé­re és sok-sok honfitársunk füle hallatára vitatkoztak a végtelen­ségig. Látszott rajtuk, hogy fogal­muk sincs arról, hogy mit kéne tenni. Ki ad betétlapot? Nem kel­lene-e mégiscsak rendőrt hívni? Akadtak persze sokan, akik taná­csot adtak. Ilyet is, meg olyat is. Ki így, ki meg úgy látja helyesnek az ügyintézést, nekem azonban az volt a meggyőződésem, hogy ha az ügy konkréttá válik, tenni kell va­lamit, vagy tudni pontosan, hogy mi az ami szakszerű, mi az ami egy szakember számára természe­tes, nos ebben az esetben valahogy megáll a tudományunk. Nem volt a vitán kívül persze semmi komolyabb dolog, nem csattant egy pofon sem. A két fél időnkénti hangosabb vélemény­nyilvánítása sem ment át azon a bizonyos határon. A kívülálló ré­szére egy olyan jó kis déli, ebéd­időre időzített közjátékká válto­zott az unalmas hétköznap. Pár éve egy ugyancsak ebédidős dolog volt, amikor egy mérges kutyát „kellett" egy rendőrnek több pisz­tolylövéssel leteríteni a sajtóház mellett. Most nem volt rendőr, nem volt kutya, csak két harapós autós, akik nem tudták eldönteni, mi is ilyenkor a teendő. -tüke­i

Next

/
Oldalképek
Tartalom