Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-01-30 / 4. szám

30 1994. FEBRUÁR 13. , SZEKSZÁRDI fASARNAP 13 Bölcsességek a földről „Ha földel akarsz, müveid is meg! Akinek földje van, szeresse, művelje meg vagy mondjon le róla." (Rebreanu) „Nem az embereket-gyerekeket kell kiirtani-rílkitani, hanem a földből kell ki­hozni ami benne van." (Veres Péter) Nőkről, nemcsak nőknek! Földi jó tanácsok Ha némileg felenged a fagyos föld, akkor hozzá lehet látni az értéktelen, elöregedett fák és cserjék kivágásához. Ezeknek ne csak a föld feletti részét távolítsuk el, hanem a gyökérzetét is szedjük ki, mert a korhadó gyökerek megaka­dályozzák az oda ültetett más növények fejlő­dését. • * Fagymentes időben el lehet kezdeni a fák koronájának előmetszését is. Ilyenkor a száraz, törött ágcsonkokat fűrészeljük le és a felkopa­szodott, idős, vastag ágakat távolítsuk el. A seb­kezelés most is nagyon fontos. Erre számosjói bevált szer van forgalomban. A szobanövényeket nagyon gondosan kell öntözni. Inkább gyakrabban, de kis vízadagok­kal. A sötét téli hónapokban igen kevés vizet párologtat a Yucca és a Dracenena, ezért eze­ket még fűtött szobában is, legfeljebb hetente egyszer kell öntözni. A Fokfóldi ibolya alatti tálkába öntsük az öntözővizet, de a fel nem szí­vott maradékot öntsük ki a tálból. talapon Sokszor és sokan elmondták, hogy vannak, akiket már ilyen ütemben és formában sem le­het kárpótolni. Akik már nincsenek közöttünk, akik nem anyagi javakkal lettek megrövidítve, hanem erkölcsi, egzisztenciális létük szenve­dett pótolhatatlan veszteséget. Van-e olyan család ma Magyarországon, ahol a kárpótlás­nak valamilyen formáját nem lehetne kérni? Lehet-e minden jogos igényre megtalálni a megfelelő megoldást? Ki kárpótolja a börtön­ben megnyomorodottakat, a füstbe szálltakat, az egész életre lelki nyomorékokká váltakat? Házat, földet lehet okmányokkal igazolni vagy tanúkkal igazoltatni, de mi lesz azokkal, akik­nek már nincs módjuk kérni? Vissza. Az életüket. Sok mindent lehet kér­dezni. Kérdezzük is. Nem lehetne egyetlen F­lapon kérni az egész ország kárpótlását? Hogy kitől? Talán a jó Istentől, mert ebben az egész, összezavarodott világban, alighanem ő az egyetlen, aki még kiismeri magát. Sas Erzsébet oldala Kávéházi randevú Agrofórum 1994 A gyakorló növényvédők és nö­vénytermesztők lapja. A KSZE kiadásában megjelent segítőesz­köz! minden gazdának szíves fi­gyelmébe ajánlja, mellékleteként egy naptárral, amely nagy segít­ség a szőlősgazdáknak, hisz a szö­lővédelem időszakát, permetező­szereit naprakészen javasolja. Vendégem a Gemenc presszóban Méreiné dr. Ko­pacz Rózsa, a Szekszárd Körzeti Földhivatal vezetője, akihez közel húszéves ismeretség fűz. - Minden állampolgár találkozik legalább egyszer élete során a földhivatallal. Megfogalmaznád röviden, hogy mi a feladatotok? - A hétköznapi nyelvben telekkönyvi hivatalként ismerik az emberek. A tulajdonjog átvezetését, adás­vétel, öröklés, ajándékozás, egyszóval az állampolgá­rok tulajdonában lévő ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartást, illetve az azokban bekövetkezett vál­tozások átvezetését végezzük. - Hányan dolgoznak a földhivatalban? - Harminchétén, három részlegben. A műszakiak­hoz tartoznak a térképészek, földmérők, techniku­sok. Az ingatlan-nyilvántartási részleg a tulajdoni la­pokkal dolgozik, egy mezőgazdász a művelési ág vál­tozásokkal foglalkozik. - A kárpótlás milyen új feladatokat rótt a dolgozókra? - A kárpótlási ügyek intézése miatt három fővel emelkedett a hivatal létszáma, az ügyekben azonban, amely a kárpótlásokkal kapcsolatosak, az egész hiva­tal dolgozott. A kárpótlás kéréséhez mi szolgáltattuk az adatokat, régi térképmásolatokat, telekkönyvi be­téteket. Ezzel még nem szűnt meg a feladat ebben a témakörben, hisz ha az állampolgár megkapja a ré­szét, akkor az árverések előkészítése, a licitálás utáni birtokba adás, az ingatlan nyilvántartásba vétele is a hivatal feladatába tartozik. - Remélem nem haragszol a következő megjegyzésért, de tény, hogy Magyarországon kevés földhivatal élén áll nő. Te hogy lettél ennek a hivatalnak a vezetője? - Kezdő jogászként a városházán dolgoztam há­rom évig, utána egy vállalatnál, majd újra közigazga­tás következett. A valamikori megyei tanács mező­gazdasági osztályán törvényességi felügyeletet gya­koroltam a szövetkezetek felett. Már ott kezdtem foglalkozni a jelenlegi munkahelyemen elengedhe­tetlen földügyi ismeretekkel. Akkor a földhivatal he­lyettes vezetőt keresett, 1991 márciusában elnyertem a pályázatot. MATKA MENYASSZONYIRUHA­SZALONOMBAN az 1994. évi legújabb modellekkel, az „ÉV LEGSZEBB MENYASSZONYI RUHÁJA" díjat elnyert modellel és ÚJ SZOLGÁLTATÁSSAL várom a kedves menyasszonyokat. Szmokingot és elsőáldozói ruhát is kölcsönözhetnek. Decemberben ismét lesz nyereménysorsolás, melyen visszanyerhetik menyasszonyi ruhájuknak kölcsönzési díját. Lászlóné, Tolna, Szekszárdi u. 11. fsz. 4. Tel.: 74/340-714, 340-296 Úgy gondolom, hogy az 1992. decemberi vezetői kinevezésem már kézenfekvő volt, - hiszen addigra már átláttam és megismertem, sőt mondhatom, hogy megszerettem a földhivatalban folyó munkát ­hogy az elődöm utódja lettem. - Beszéltél a munkáról, most arról kérdezlek, milyen munkaerőnek kell lennie, aki ebben a hivatalban dolgo­zik? - Ez a munka nagy precizitást kíván, ezért csak olyanok maradnak itt, illetve jönnek ide, akik szere­tik ezt a munkát. Az ilyen nagyságrendű feladatok­nál, mint a kárpótlás, derül ki, hogy az elődök precizi­tása mennyire könnyítheti meg a mostaniak munká­ját a kutatásoknál. Ennél a nagy munkánál elmond­hatom, hogy kitűnő volt az együttműködés a társ­szervekkel, a kárpótlási hivatallal, a levéltárral, amely jó együttműködés mindenképpen az ügyfelek érde­két, a gyors ügyintézést szolgálta. -Ha már kárpótlásról beszéltünk, te is kárpótolt vagy ? - Nem vagyok szekszárdi származású, mégis a csa­ládi „örökséget" 2 hektár szőlőben váltottam meg, ezzel a szabadidőm eltöltéséről egyszer és minden­korra gondoskodtam. A munka mellett meg kell je­gyeznem, hogy nagyon jó érzés volt, amikor először kimentem a szőlőbe. Azt éreztem, hogy a szüleim ál­tal megdolgozott örökséget tudhatom a magaménak. - Családod? - A lányaink megnőttek. Hajnalka 20, Beáta 18 éves, még mindketten tanulnak. Féljem mint agrár­közgazdász Bábolnán dolgozik. Sokat utazik, mégis a szőlőben a legfontosabb munkát, a permetezést min­dig együtt végezzük el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom