Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-10-09 / 40. szám

1994. OKTÓBER 9. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 5 Dr. Berta Attila, Tolna megye rendőrfőkapitánya hétfőn délután pár perccel a/után, hogy a korábbi öt évre szóló kinevezést megváltoztatva, határozatlan időre kinevezte az öt városi kapitányt, így dr. Soczó Lászlót, a Szekszárdi Városi Rendőrkapitányság vezetőjét is, sajtótájékoztatóra hívta az újságírókat. 30 milliós tartozás Szavai viszonylagos megdöbbenést keltettek, mert arról beszélt, az utóbbi években eladósodtak. Amit elmondott, ezért is keltett némi meglepetést, mert néhány hónappal ezelőtt Szekszárdon egy állománygyűlés után a magyar rendőrség dfegyik vezetője egyértelműen cáfolta ^ kérdező újságírók ilyen jellegű információit. Most viszont a főkapitány elmondta, már 30 millióval tartoznak a szállítóknak, s a jövőben, úgy tűnik, még kevesebb lesz a pénz. Pár éve, '91-ben és '92-ben a szükségnek megfelelően növelték a megye rendőri állományának létszámát. A helyi önkormányzatok segítségével öt új rendőrőrsöt nyitottak. Szokásos éves gyűlésüket tartották a héten a Tolna megyei kiskereskedők. A többezres tagságot képviselő küldöttek által megtárgyalt problémák is - sajnos - szokásosnak mondhatók; évek ^ta visszatérő a pozitív irányban alig Páltozó keservekről szólt a megyei elnökön, titkáron és a tagokon kívül az országos szervezet körükben megjelent elnöke is. Régi fájdalma az üzlettel rendelkező, annak rezsijét viselő, vámot és áfát fizető kiskereskedőnek a feketekereskedelem elképesztő térhódítása, a legtöbbször az üzlet előtti járdára kipakoló, csempészett árut kínáló „KGST", vagy ázsiai árusok tömege. Sok gondot jelent az is, hogy az új kereskedők jelentős része kényszervállalkozó; előképzettség, érzék, sőt ötlet nélkül vág a szakmába, többnyire a butikot és vendéglátást tekintve bevált sémának, tovább növelve a szűkülő piacon a konkurenciát. A vállalkozói igazolványok túlzottan liberális osztogatásán kívül ostorozták a kereskedők a rájuk vonatkozó jogszabályokat más - adózás stb. - vonatkozásában is. Az ülésen vendégként megjelentek a megyei APEH, a TB és Fogyasztóvédelmi Felügyelőség képviselői viszont éppen a kereskedők által nagy számban elkövetett mulasztásokra hívták föl a figyelmet. A tárca, illetve az Országos Rendőr-főkapitányság a bérek fizetésére adott pénzt, másra nem, így a Tolna megyei rendőrök feladata évek óta a túlélés és gyakran alapvető dolgokra sem jut pénz. Ne őket szidják a - polgárok... A megyében lévő 80 gépkocsijukból 40-et le kell jövőre állítani. Jelenleg 8-10 nyomozó jut egy autóra, jövőre ennek kétszerese. így félő, hogy a bűnözés, amit sikerült visszaszorítani, újra emelkedik, s Szekszárd, amelyik régóta országosan a legjobbak között van a rendőrségi statisztikák szerint is, bűnügyi szempontból az erősen fertőzött városok közé kerül. Okozza ezt, hogy a megyei rendőrség havonta 29 millióból gazdálkodik, amiből 25 millió a bér. S a maradékból kellene fizetni a villany-, telefonszámlát, az jutna benzinre, az autójavításra, papírra, s még ezernyi másra. Illetve, nem jutna. A főkapitány a jövőt sötét színekkel ecsetelte. Ha így megy tovább, és emiatt ugrásszerűen megnő Tolnában a bűnözés, csupán azt reméli, mindNémi túlzással szokásos napirendnek volt tekinthető a név megváltoztatása is. A több évtizedes hagyományokkal rendelkező KISOSZ múlt évMár csak a bérek fizetésére elég a pénz, az új feladat: túlélésre berendezkedni ezért nem őket szidják majd a város polgárai. Egyébként tervbe vette, a napokban megkeresi a megye országgyűlési képviselőit. Segítségüket kéri, még mielőtt megszavazzák a jövő évi költségvetést. - szepesi ben a Kereskedők és Vállalkozók Tolna Megyei Kamarája nevet vette föl. A gazdasági kamarákról szóló törvény szigorúan korlátozza azonban azon szervezetek körét, melyek a kamara elnevezést használhatják, ezért a névben ajövőben a kamara szót a szervezet helyettesíti. Szekszárdi történetek Belváros Még mindig az útépítés, az aszfaltozás. Sokáig tart, meg lassú, meg így, meg úgy, mondja a taxisofőr, meg a tanulóvezető kocsiban az oktató. Bizony, még lassú a dolog, de már nagyon kellett és a végeredmény jónak tűnik, talán egy darabig nem lesz rá szükség. A burkolaton kívül épültek autóbusz-öblök, a Kakas előtt, a nyomda előtt is, talán csak az Ofotért előtt lévő megállót kellett volna száz méterrel délebbre helyezni, ahol lett volna hely egy öböl építésének. Most már kész a dolog, nem kell mérgelődni, a dudát nyomni a sor közepén, mint ahogy egy sárga mercis óriás tette ezt valamelyik napon... * Tart a szüret, tele a város mindenféle teherautókkal, viszik a szőlőt, lesz bor bőven. Az egyik kocsin a felirat: KAI SER BIER. Nocsak. Sörös autó viszi a bornak valót. A Kaiserjó sör, a szőlő is jónak tűnik, reméljük a bor is jó lesz... * Most már nagyon kezdi rontani a városképet a valamikori Burger-tanya. Rettenetes, hogy néz ki. A hónapok óta elhagyott intézmény olyan poros, hogy szörnyű. Vastagon áll a kosz az üvegen, az ajtókon, ablakokon, már alig lehet elolvasni a kiírást, eladó ez az egész. Kedves, nálamnál gazdagabb honfitársaim, vegye már meg valaki, aztán csináljon belőle akármit is. Ilyen vagy olyan sörözőt, büfét, tejbisztrót - ami úgy sincs a városban - vagy bármit. Legyen talán újra halbolt. Abban az időben, amikor itt még halbolt volt, bizony nem volt poros, piszkos a portál, forgalom volt, a városlakók tudták, ha ide jönnek, akkor kapnak valamit, halászlének, sült halnak valót, mélyhűtött árut. Most csak a zárt ajtók és a por lep mindent... * A postával szemben két öreg házatbontanak. A telekjó, de sajnos a két ház már nagyon öreg, különösen az egyikre mondható ez el. Bontják. Állítólag hatalmas beruházás indul itt. Garázsok a föld alatt, meg minden egyéb kereskedelmi célra alkalmas hely. Gondolni kell az utókorra is. Ami üzlet van ma itt, az már nekünk elég, de legyen unokáinknak elegendő... * Az Arany János utcai Dália lépcsői melletti rámpa valahogy nem sikerült. A babakocsitfel lehet tolni rajta, de egy órán belül két asszony is elvágódott lefelé jövet. Meredek, rossz, veszélyes. Ki kéne javítani még nagyobb baj nem lesz... - tiike Evangélium Jézus mondja: „Ti lentről származtok, én pedig fentről származom: ti e világból származtok, én nem e világból származom." Jn. 8,23 Tudjuk-e, hogy akit keresünk más, mint mi földi emberek? Egyházi, templomi, vallási szokásaink sokszor szerepüket meghaladó módon jelentkeznek. Ránktelepednek, elfoglalják gondolatainkat és miután életünk elengedhetetlen részévé válnak, már nem látjuk a célt, nem látjuk Jézust. Ha mégis felcsillan előttünk az Úr alakja és feltámad bennünk az igény a követésre, földi gondolkodásunkkal, tapasztalatainkkal próbálunk válaszolni a hívó szóra. Vágyódunk a más után, de áz eszközeink erősen szegényesek. Vágyódunk a más után, de a másságot felvállalni a világ előtt már nem meijük. Vágyódunk a más után, de más rá ne jöjjön, hogy a „nem e világi" után próbálunk menni. Sokkal biztonságosabb az, ha ügyesen eltűnve az emberek között a „túlélésre" spekulálunk. A világ e közben arra kíváncsi, hogy mi az a másság, aminek képviseletére mi rendeltettünk, amit ránk bíztak, ki az, akire nekünk rá kéne mutatnunk, de nem tesszük. Félünk a másságot, a másságunkat felvállalni, félünk Krisztus mellé odaállni, ha más is láthatja... félünk attól, hogy véletlenül rábukkanhatunk Jézusra. így elveszti jelentőségét számunkra a közösség megélése. Nem tudunk közösségbe kerülni Krisztussal, nem tudunk közösségben élni az emberekkel. Lelki életünk ellenőrizhetetlen, folyamatos bűntudatunkon nem tudunk átlépni Jézus segítségének elfogadásával... Fogadjuk el a másságot... Johann Gyula, evangélikus lelkész Kereskedő keservek > »