Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1994-10-02 / 39. szám
595 1994. OKTÓBER 2. , SZEKSZÁRDI VASARNAP MMG Automatika Művek Rt négy, tulajdonképpen önállóan működő gyár - a budapesti, a kecskeméti, a bicskei és a szekszárdi gyár - együttese. Nem lehetett egyszerű ennek a komplexumnak a privatizációja. - Kétéves előkészítő szakasz után az ÁVÜ 1993 szeptemberében hirdette meg a 2,8 milliárd forint törzstőkéjű részvénytársaság részvényeinek 50,1 százalékát eladásra. A pályázatot a névérték 94 százalékára tett ajánlatával - ami a jelenlegi magyar körülmények között szokatlanul magasnak számít termelőüzemek esetében - a dolgozókból és vezetőkből álló úgynevezett MRP- MBO konzorcium nyerte. Ezen belül a vállalatvezetők 21 fős csoportja jelképes, 0,33 százalékos tulajdonrészt váolt meg, míg a dolgozók 49,77 zalékban lettek tulajdonosok. Kerekítve 16 százalék maradt a gyárak székhelye és egyéb ingatlanai szerint illetékes önkormányzatok kezében, közel 34 százalék pedig továbbra is állami tulajdon. A hírek szerint ennek az utóbbi résznek a meghirdetésére az új privatizációs törvény megjelenése után kerül sor. Jelzi a privatizáció bonyolultságát, hogy az ÁVÜ igazgatója és az MRP-MBO vezetői a szerződést a meghirdetést követően majdnem egy évvel, idén augusztusban írhatták csak alá. - Ezzel az aktussal le is zárult az MMG-AM előző élete? - Az Rt. alapító okiratát a változásoknak megfelelően módosítani szükséges, meg kell választani az új igazgatóságot. Minderre az • tóber 24-re összehívott közgyűen kerül majd sor. Ezzel a mozzanattal esünk túl a tulajdonosváltozáson, s kezdhetünk az új feltételekkel dolgozni. - Eddig az MMG-AM egészéről beszéltünk, mely az „óriásvállalatok" közül szinte egyetlenként megroppanás nélkül élte túl a rendszerváltást A szekszárdi gyár különösen eredményesen gazdálkodott Minek tulajdonítja a talpon maradást? - A szekszárdi gyár 1970 óta minden évet nyereségesen zárt, s minden reményünk megvan, hogy ez idén is így lesz. Igyekeztünk a megváltozott piaci körülményekhez alkalmazkodni, meg tudtuk tartani keleti partnereinket, miközben nyugati kapcsolatainkat bővítettük. Ezzel párhuzamosan talán drasztikusnak tűnő költségcsökkentésre törekedtünk, például a víz- és energiafelhasználásban. Az eredmények mellett persze gondjaink is vannak. Az egyik az alacsony átlagbér - tavaly 250 ezer forint volt személyenként ezen sajnos önállóan nem, csak az rt. egészével összhangban tudnánk változtatni. Hasonlóan az rt. hatékonyabb gazdálkodása segíthet a géppark felújításában. Szorgalmazzuk önálló gazdálkodású egységek kialakítását az MMGAM egészén belül, ez a szekszárdi gondokat enyhítené. tést nem tervezünk, bár a szakmai összetétel változhat. Folytatjuk az intenzív gyártmány- és technológiafejlesztést, partnereink megtartása érdekében dolgozunk az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszer bevezetésén. Az MRP-n keresztül tulajdonossá vált 480 dolgozónk szemlélete is bizonyára kedvezően változik. Bízom benne tehát, hogy a városnak a jövőben is jó adófizetője, biztos Gyárigazgató és kamarai elnök Mozgalmas hónapok állnak Horváth Endre mögött. Az MMG Automatika Művek Rt-ben - melynek szekszárdi műszergyárát igazgatja - lassan az utolsó pontot is ráteszik a privatizációról szóló iratokra. Jelentős átalakulás zajlik a magyar kamarai rendszerben is, ezek a változások mint gyárigazgatót, s mint a Tolna Megyei Kereskedelmi és Ipari Kamara elnökét egyaránt közelről érintik. - Szekszárdnak nem mindegy, hogy a régiek közül egyetlen stabil vállalatnál milyen jövő várható. - Optimista vagyok. Ezzel a szakembergárdával és a meglévő piaci kapcsolatokkal talpon tudunk maradni. Számottevő létszámleépímunkahelyeket nyújtó foglalkoztatója lesz a gyár. - Miközben munkahelyén a jövőt meghatározó változások zajlanak, a megyei kamara elnökeként is a gazdaság jövőjét alapjaiban befolyásoló rendszerváltást él meg. Az Ön elnöksége idején mit jelentett kamarai tagnak lenni? Mit nyújtott - némi sarkítással - Horváth Endre elnök Horváth Endre igazgatónak? - A közgyűlés 1986 májusában választott meg a Dél-dunántúli Regionális Gazdasági Kamara Tolna megyei társelnökének. Többször megerősítettek e tisztségben, s három éve az önálló Tolna Megyei Kamarában is elnökké választottak. Ezen időszak alatt egyre több cég - köztük a legnagyobb gazdasági súlyt képviselők - érezték úgy, hogy érdemes a kamarába belépni, mert a szolgáltatásoknál jelentkező anyagi előnyökön túl olyan információkhoz juthattak a vállalkozók, amelyek megalapozhatták a döntéshozatalt. Az elnökség és az apparátus munkáját is nehezítette, hogy törvényi szabályozás nélkül az anyagi és a jogi lehetőségek elmaradtak a kamarával szembeni elvárásoktól. Ezen az ellentmondáson segít reményeim szerint az új kamarai rendszer. - Mennyiben lesz más az új kamara, mint a régi? - A gazdasági kamarákról szóló törvény szerint október végén, november elején minden megyében közjogi, közfeladatokat ellátó kamarák alakulnak. Ezek a gazdaság valódi önkormányzatai lehetnek, törvény által biztosított jogokkal és ehhez rendelt anyagi forrásokkal. A jövőben maguk a gazdaság szereplői dönthetnek egy sor olyan kérdésben, amelyekről korábban állami szervezetek hoztak határozatot, természetüknél fogva kevesebb hozzáértéssel és kisebb hatékonysággal. - Említene néhányat a gazdasági kamarák feladatai közül? - Elősegítik a műszaki fejlesztést, közreműködnek a szakképzésben, a nemzetközi kereskedelem fejlesztésében. Az üzleti forgalom biztonsága - pl. a feketegazdaság elleni küzdelem érdekében - tagjaikat regisztrálják, árukra vonatkozó bizonyítványokat állítanak ki, közreműködnek piacvédelmi, minőségvédelmi ügyekben. Összességében: a gazdaság fejlesztéséért, általános érdekeinek érvényesítéséért dolgoznak, ami ugyancsak ráfér a mai magyar gazdaságra. - Milyen stádiumban van az új kamarai rendszer szervezése? - Tolna megyében a kamarák megalakítását előkészítő bizottságok néhány héten belül összehívják az alakuló küldöttgyűlésre küldötteket választó osztályok üléseit - nagyon Fontos lenne minden vállalat, vállalkozás aktív részvétele - s ezt követően, még ebben a hónapban határozhat a küldött(Folytatás a 4. oldalon.)
