Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-09-25 / 38. szám

12 ' SZEKSZÁRDI 1994. SZEPTEMBER 25. embere Ákoshegy iné dr. Hild Gerda: a megszűnő természetes életterekről A szüreti napok mindent lehengerlő forgatagában valahogy rangjához méltatlanul elsikkadt az a testnevelési és egészségvédelmi tudományos konferencia, amelynek kezdeményezője és házigazdája a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola testnevelési tanszéke volt Tartottak már e témakörökben megyén és a régión túlra mutató előadásokat, de a mostani (dr. Eiben Ottó embertan, dr. Ángyán L^jos élettan, dr. Nádori László sporttudományok profeszszorainak részvételével) az eddigi legrangosabb volt Ákoshegyiné dr. Hild Gerdával, a szekszárdi főiskola testneveléstanszék-vezetőjével e témakör legégetőbb kérdéseiről, az intézmény kutatásairól, úgy általában a főiskola miszsziós szerepéről beszélgettünk. - Mivel a főiskola hatókörébe a 3-10 éves korosztály tartozik, kézenfekvőnek tűnik, hogy most is ezt a korosztályt „vesézték ki" a konferencián. - Igen, immár egy évtizede vizsgáljuk az óvodás- illetve a kisiskoláskort. A motorikus képességeket, a szociális körülményeket, a genetikai tényezőket, a családi és a társadalmi környezetet. Tudni akartuk, hogy milyenek az alapok, vagyis történik-e a mozgásműveltség kialakítása szempontjából alapozás. Kíváncsiak voltunk: mire építhetnek a következő korosztályok testi nevelésével foglalkozók. Méréseinket, adatainkat, ezekből leszűrhető következtetéseinket elmondtuk a tavalyi első, általunk rendezett konferencián, a mostani - nagy örömünkre még rangosabb - annak szerves folytatása volt. Igaz, hogy ezúttal a gyakorlaz emberei: óvónők, pedagógusok, testnevelők a konferencia katedráján - a rangos kutatók, tudósok, elméleti szakemberek nagy száma miatt - nem jutottak olyan főszerephez, mint másfél évvel ezelőtt - de őket is meghívtuk. - Már elnézést a közbevetésért, de a testnevelők nem igazán tolongtak. Pedig jó néhány, eddig még nem hallott, nem is publikált, a mindennapi munkában hasznosítható információt bármilyen korosztállyal foglalkozó gyakorlati ember elcsíphetett volna... - Kétségtelenül nagyobb érdeklődésre számítottunk. Mi a magunk részéről megtettük, amit kell, az igazgatókon keresztül valamennyi potenciális érdeklődőt elértük, a programot jó előre imertettük. - Akkor hát milyenek is a kutató, az oktató szemével a kisgyerek, az óvodáskori és kisgyermekkori alapok? Az állandóan futkározó, ficánkoló gyerekek láttán hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy itt még nem lehet túl nagy baj. - Akkora baj, probléma tényleg nincs, mint a felnőtt korosztályokban, de valamiféle derűre, hurráoptimizmusra semmi ok. Az anyagi jólét megteremtődésével nem állt be a prognosztizálható, elvárható pozitív változás a mozgáskultúrában - sajnos. Az életkori sajátosságaikhoz igazodó mozgámennyiséget, mozgásingereket nem kapják meg a gyerekek, végül is fizikailag alulterheltek. - Ezt kellőképpen alá is tudják támasztani az esetlegesen még mindig kételkedőknek? - Úgy gondolom, igen. Még az elmúlt évtized vége felé felmértük az összes alsó tagozatost. Jómagam az úgynevezett objektív környezeti tényezők szerepét vizsgáltam a gyermekek egészséges fejlődési lehetőségei szempontjából, Falvai Gyula adjunktus kollégám pedig az óvodások motorikus képességeinek szintjét mérte fel, s azok fejlesztési lehetőségeit vizsgálta. - Az ilyen kiskorban a képességfejlesztésekkel kapcsolatosan bizonyos tabuk is léteznek, amelyek eleve beskatulyázták az óvónőket, a testneveléssel, mozgással szimpatizáló pedagógusokat. Tilos az állóképesség-fejlesztés, így egy nagycsoportos óvodást nem mertek fél percnél tovább egyfolytában futtatni, noha akár a 12 perces állóképességi Copper-teszt teljesítésére is képes, az erőfejlesztés pedig a legcsekélyebb mértékben sem jöhetett szóba a 6-10 éves korban. - Sikerült különböző tabukat semmissé tenni. Kiemelném az ön által is említett állóképességet. Kollégám, óvodás gyermekek körében végzett ilyen jellegű vizsgálatai felhívják a figyelmet arra, hogy a motorikus képességek fejlesztése nem a kívánt mértékű. Egy sok mozgásos, természetes mozgásokra épült, következetesen véghez vitt testnevelési programmal megmutatja, milyen pozitív változások gerjeszthetők. - Azt hiszem, ezen megállapítások a hazai élsport minőségi utánpótlása szempontjából sem lehetnek elhanyagolhatók, hiszen a kisgyerekkori képesség megalapozás helyzeti előnyt vagy hátrányt jelenthet. - Ezen nincs mit vitatkozni, ám ebben a témában még felhívnám a figyelmet az úgynevezett szenzitív időszakokra, vagyis kellőképpen tudni, ismerni kell: mely időszakban mely képességek fejleszthetőek, ilyen vonatkozásban is vizsgálódtunk. - Ön előadásában a különböző környezeti tényezők negatív hatásáról szólt. Ezeket külön-külön terjedelmi okokból aligha sorolhatjuk fel, kérem emelje ki a sajtónyilvánosság okán is a leglényegesebbet! - Már a nyolcvanas évek közepén amolyan vészmadárként kuvikoltam, hogy a gyermek korosztály szabadidős mozgásigényének kielégítésére szolgáló „élettér" az urbanizálódás eredményeként mindinkább beszűkül. Nos, ez a tendencia csak erősödött az elmúlt évtizedben. A gyerekek ma már teljesen kiszorultak a játszóterekről. Nem épültek ilyenek, a régieket maga alá gyűrte a civilizáció, vagy pedig teljesen ellehetetlenült állapotba kerültek. A gyerekek beszorultak a számtalan veszélyforrással bíró parkolók, más közterületek közé. A még meglévő játszótereknek már alig nevezhető területek felszereltsége gyerekközpontú szerekkel teljesen hiányos. Az egyetlen igazi, korszerű ilyen hely a Prométheusz park mellett található, de ha négy család odatéved, akkor abból kettőnek haza kell mennie. De nyári kánikulában ez is aligha használható, hisz körülötte egyetlen árnyékot adó fa sincsen. Szomorú vagyok, hogy a város tervezésénél, a kivitelezésénél a gyermek egészséges fejlődésének szempontjai mennyire csorbát szenvedtek. Különösen azért, mert itt nem milliókról, hanem sokkal inkább szemléletről van szó. Hiába szaporodtak a tornaszobák, hiába nőttek a tornatermek, a gyerek oda legföljebb szervezett foglalkozások keretében, felnőttfelügyelettel juthat be. Régen megvolt a nem szennyezett tágas, természetes élettér, ha jól körülnéz Szekszárdon, ön is rá fog jönni, ez fokozatosan megszűnik, valamit nagyon sürgősen lépni kéne ez ügyben. - A főiskola kisugárzó hatása az egyre népszerűbb ovis torna, javuló létesítményhelyzet, eredményes kísérletek a mindennapos testedzés bevezetésére, felső tagozatokban és középiskolákban a gyerekek tanórán kívüli testedzését szolgáló diák-sportegyesületek megalakulása, működése, mégis a sportpolitikussá lett Nádori professzorunk évek óta riasztó adatokról, számokról beszél... - Mi az itteni tapasztalatainkkal sajnos - csak megerősíteni tudjuk Nádori tanár urat. Higgye el: mi sem akarunk hinni a szemünknek, amiktM^ hallgatók fizikai állapotával, katas^p fális mozgásműveltségével találkozunk. A nyolcvanas évek elején azt mondtuk: ez a mélypont, innét már nincs lefelé, sajnos volt. Elképesztő, hogy milyen állapotban érkeznek hozzánk vissza hallgatóként az egykor a testnevelés és a sport szempontjából szépreményű gyakorlóiskola nebulói. Fölfelé való vádaskodás helyett - újabb kutatás gyanánt - az elkövetkezendő években föltárjuk ezeket a szomorú tényeket. Sportműsor Szombat Asztalitenisz NB I.: Szekszárdi Húsipari SE-Hejőcsaba (Miskolc) 10. Természetjárás: Bakancsos tájé^ kozódási túra Váralján a Kelet® Mecsekben (8). Gyülekező a váraljai ifjúsági tábornál. Vasárnap Labdarúgás NB III.: Szekszárdi Polgári SE-Marcali (15). Kosárlabda NB I.: Kecskemét-KSC Szekszárd (17). Az utóbbi időben nagyon sokszor találkozott egymással barátságos mérkőzéseken, különböző tornákon a Szigma élvonalbeli kézilabdacsapata a PEAC-Babitscsal. Jó kapcsolat alakult ki, minek következtében a legutóbbi találkozáskor már bizonyos játékoseladásról(?), -cseréről(?) is szó volt a háttérben zajló megbeszélésen. Ebből annyi szivárgott ki, hogy a PEAC-Babits esetleg nem Kulissza zárkózik el attól, hogy az egyik Szekszárdról hozzájuk került játékosa újfent a tolnai megyeszékhelyen folytassa pályafutását. A helyzet még képlékeny. Mindenesetre a bennfentesek már tudni vélik, hogy a szekszárdi szurkolókban szép emléket hagyó fiatal tehetség hamarosan Szigma-szerelést húz. Ami talán azzal járna, hogy a Pécsett megkezdett tanulmányait itt folytatná... ?