Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-09-18 / 37. szám

4 , SZEKSZÁRDI TA$ARNAP 1994. SZEPTEMBER 25. Af embere Dr. Bényi Mária A közelmúltban érkezett haza amerikai tanulmányútjáról DR. BÉNYI MÁRIA osztályvezető főorvos, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Tolna Megyei Intézetének munkatársa. - Mi volt a tanulmányút tárgya, célja? - Az utat a Soros Alapítvány hirdette meg. Az alapítvány szervezi itthon, benne van az úgynevezett USAID és az amerikai CIP szervezet, a Counsil of International Program. Ez utóbbi húsz éve szervez, hirdet különböző országokban, az első időszakban csak szociális, majd utóbb egészségügyi területen, a környezetvédelemben, banki szférában és egyéb részeken pályázatokat. Én környezetvédelemben pályáztam. Sikerült egy olyan intézetbe bejutnom, ami nagyjából a mi tisztiorvosi szolgálatunknak felel meg, annak is egy környezetegészségügyi részlegébe, három és fél hónapra. - Mivel foglalkozott ez idő alatt? - A munkaidőm négynapos, nyolcórás munkarendben zajlott. Az ötödik napon személyiségfejlesztő gyakorlatokon, az amerikai kulturális, politikai, szociális élettel megismertető előadásokon vettünk részt. - Kik voltak az előadók? - Különböző menedzsercsoportok, akik arról beszéltek, hogy mitől működik úgy az amerikai gazdasági élet, mitől működik ott egy csoport másként, mint ahogy mondjuk nálunk. Úgy vélem, sok mindenben igazuk volt, ebből kaptunk bepillantást. Rendkívül érdekes volt számomra és nagyon megmaradt bennem, hogy létezik náluk egy úgynevezett konfliktuskezelő központ. Ezt pszichológusok hozták létre azzal a céllal, hogy az emberek közötti konfliktusokat próbálják a bíróság előtt megoldani. Az az érdekes, hogy Amerikában ami köztudottan az ügyvédek ha•zája - azt próbálják megelőzni, hogy a konfliktus a bíróság elé kerüljön. Igen kiterjedt náluk az ún. social work hálózat, ami tulajdonképpen szakpszichológusokat jelent. Iskolákban, munkahelyeken próbálják a feszültségeket szaktanácsaikkal feloldani. Nyilvános telefonszámon kereshetők, tevékenységükkel munkahelyi problémákat, szomszédok közötti tyúkpereket próbálnak megoldani. A levezető pszichológus a mediátor, aki leülteti a két felet a két oldalra és megpróbálja őket úgy vezetni, hogy a probléma a kölcsönös haszon elve alapján megoldódjék. - Konvertálható tapasztalatokat szerzett? - Azt hiszem, igen. Rengeteg előképzettel mentem ki és rá kellett jönnöm, hogy nem igaz, hogy Amerikában mindenkinek pszichológusa van, ellenben az igaz, hogy az iskolák sokkal jobban ellátottak ilyen szakemberekkel és sokkal könnyebben nyílnak az emberek, sokkal könnyebben kezelik a konfliktushelyzeteket. Kint íródott szakdolgozatom témája a magyarországi és a Michigan állambeli halálozási adatok összehasonlítása, amiben a gazdasági, a szociológiai és az életmódbeli háttér szerepét kutattam. Ezen dolgozva jöttem rá, hogy mennyivel magasabb nálunk az alkoholfogyasztás és az abból adódó egyéb betegségek száma, az idegrendszeri elváltozás és társai - a családi konfliktusokról nem is beszélve - valamint az elképesztően magas öngyilkossági arány. - A különbségeket tekintve nem hinném, hogy a közegészség őrei odaát hátrányosabb helyzetben dolgoznak. - Meggyőző volt számomra, hogy ott igenis fontos a környezet-j egészségügy, mégpedig funkció™ nálisan, együtt a közigazgatással. Úgy láttam, hogy lényegesen „nagyobb szavuk van" a szakembereknek. - Csak szakmai konzekvenciákat vont le? - Szó sincs erről. Úgy érzem, egyharmad részben volt ez az út szakmai, egyharmadrészt az emberi kapcsolatokból tanultam, egyharmadrészt saját fejlődésemben segített és számomra ez igen komoly jelentőséggel bír. - orbán Fotó: - ka „Esküszöm az élő Istenre, tellyes Sz. Háromságra, Boldogságos Szűz Máriára és Istennek minden Szenteire, hogy a szekszárdi és ötsényi szöllő hegyeknek gondviselésére mint Hegybíró, vagy Hegymester—kötelességemben híven és igazán eljárok, szegénynek boldognak egyaránt szolgálok" Németh Márton szekszárdi szőlősgazda talán a piactéri „Arany Szölö"-höz címzett fogadóban is dicsekedett tudományával. Szekszárd és környéke 66 szőlőfajtáját tudta felsorolni, fehér bornak valóból többet, a,fekete szőlőből" csak 39ig terjedt az emlékezete. „Ezen nemeket mind meg tudom mutatni"-áll a fajtákat soroló kétszáz éves írás végén. „Fehér kadarka, Spanyol, Gömbölű Muskatal, Róka, Ju farkú, Petrezselem levelű, Botond, Tuli piros, Csal Ián levelű, Csóka szemű, Csipkés levelű kadarka" és a többiek. Hegybíró és hegymesterek dolga A szőlőhegyek gyarapodásának Híres borvidékünk régi hagyománya a „Szöllő hegybeli rend tartás ".Az 1812-beli írás egy még korábbi szabályzat megújításaként maradt fenn. A hegybírót a Szekszárdföldesurának számító uradalmi alapítvány nevezte ki, „kinek hivatala mind addig állandó lészen, méglen az erköltstelen s példátlan maga viselete, vagy kötelességében való tunyasága a változást nem kivánnya". Munkáját két esküdt és nyolc hegymester segítette, az ö dolguk volt a szőlők és a tanyák őrzése télen-nyáron, a szőlőterületekfelmérése, a károk jelentése. Bérüket a várostól kapták, a gazdáktól gyűjtött, évenkénti borjárandósággal kiegészítve. A rendtartás szigorú szabályokat sorol a szőlő és a bor védelmére. Minden birtokos tartozik rendben tartani a szőlejével határos gyepűt, utat, kerítést, a közutakat pedig közösen. Aki kárt okoz a rendetlenségével, az a kár dupláját tartozik fizetni. A Csatár és Parászta térségében lefolyó sebes vizek hídjait a használóik tartják rendben. A hegybíró és a hegymesterek a gazdák tudta nélkül szőlőt, gyümölcsöt kosárban, tarisznyában nem vihetnek, mert különben „mint tolvajok fognak büntettni". A bírság a hegykasszát gyarapítja, abbólfizetik a kárbecslők diját is. Kárbecslés és tolvajok büntetése A szőlőművelésben restek és gondatlanok kétfigyelmeztetés után elvesztik szőleiket, a Hegytanács elárverezi és a felmerült költségeket levonja. Aki útrongálásban vétkes, megtéríti a kárt vagy 24pálca büntetést kap. A szőlőben vadászni csak télen szabad, mert máskor „sok szép oltványok a lövés által meg sértetnek". Az árnyékot adó és a szomszédoknak kárt okozó dió, mandula és sárgabarackfák,, tüstént kivágattassanak". A ki a más munkását elcsábítja, annak többet ígér vagy aki többet kér, azt 12 forint vagy 12 pálca ütésre büntetik. „ Valamint pedig a munkások a magok bérét meg kivánnyák, úgy illendő és igazságos, hogy azt meg is érdemellyék és szolgálják. Azért köteles lészen minden munkás napkeltekor, ha egész napszámot akar vinni, megindulni a szöllőbe a munka helyre sietni, és ott nap nyugottig a ki szabott bérért szorgalmatosan minden perlekedés és zúgolódás nélkül híven és jól dolgozni". A sok ivásban is rend legyen Ezért „a bor italnak ideje" a reggeli, a délidő, az uzsonna és az este. Akit napközben borosan találnak, 12 pálcával büntetik. Szigorú rend szól az étkezési időről is; reggeli és uzsonna fél-fél óra, ebéd egy óra, „az estvéli dőzsölés pedig végképpen tilalmaztatik". Tilos a szőlőhegyen a káromkodás, a veszekedés és a lopás, minden ilyen esetben 12 pálca a büntetés. Nagyot káromkodókat-pl. teremtését adta-szidalmazók - tolvajok, pincefeltörök, verekedők úriszék elé állnak. Szüretelni csak engedéllyel szabad, „senki méglen dobszó alatt meg nem engedtetik, szöllejét meg szedni ne merészelje..." A ki vidéki bort hoz, hogy azzal kereskedjen, annak borát elveszik, de saját fogyasztásra szabad a behozatal. Korbáccsal büntetik, aki a szekszárdi szőlőt vidéken árulja. Ezeket a szabályokat dobszóval kellett hirdetni minden esztendő Szent Józsefés Szent Lőrinc napján, így őrizve a szőlőhegyek rendjét és a szekszárdi borok jó hírnevét. Kaczián János szabályai Jó termésből lesz kenyér és ruha