Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-09-11 / 36. szám

1994. SZEPTEMBER 11. , SZEKSZÁRDI fASARNAP 13 Poór Péter: Színház - majd szabadúszás Szatmári Juhos László: Brémai muzsikusok Fesztiválhangulat jellemezte nemrégiben Tolna városát. A Thelena Fesztivál megnyitójának esti sztárvendége a szabadtéri színpadon Poór Péter volt. Fellépés előtt beszélgettünk. - Hihetetlen, hogy negyedszázad telt el azóta, hogy egy táncdalfesztiválon az egész ország megismerte önt, amikor a „Késő bánat, most már utánam a vízözön" című dalt énekelte. Aztán „eltűnt" a nézők szeme elől... - Bár a kezdeti sikerek meghozták a népszerűséget, nem akartam képzetlenül az énekesi pályán maradni. Elvégeztem a Színművészeti Főiskola Operett és Musical szabit és Szegeden majd Miskolcon ^roltöttem el színházban, háromhárom évet. - Mi kárpótolta önt a fővárosért, hisz így kevesebbet láthatta a nagyközönség, és a tévé népszerűségét sem élvezhette... - Mindkét színházban folyamatosan jó szerepeket kaptam. Remek társulatokban, olyan előadásokban vehettem részt, amelyek óriási sikert és népszerűséget hoztak, s ezt, ha a fővárosban maradok, bizonyára nem élhettem volna meg. Amíg társulathoz tartoztam, nem tudtam itthon és külföldön egyéb fellépéseket vállalni. Hiszen a próbák, az előadások minden időmet, energiámat lefoglalták. Úgy hozta az élet, s jómagam is úgy gondoltam, hogy a színházi kötöttséget feladom, s eleget teszek a hazai és külföldi meghívásoknak. Ehhez valamivel több szabadság, bátorság és sokoldalúság is kellett, mint amikor egy társulathoz tartoztam. - Vannak művészek, akik lekicsinylően nyilatkoznak az „utazó" művészekről, a haknizásról. Önnek erről mi a véleménye? - A haknizásnak - nem az én dolgom megítélni, hogy miért pejoratív csengése lett az utóbbi időben. De én nem haknizok, járom az országot, a világot és minden előadáson, minden fellépésem alatt a maximumot adom, azt amit a választott hivatásom, lelkiismeretem előír számomra: SZÓRAKOZTATNI, i - Nemsokára | fj , színpadra kell lépnie, ezért csak távirati stílusban: családja? - Két fiam van, Dénes negyedikes, Attila elsős gimnazista. Énekelnek, zenélnek, de más pálya iránt érdeklődnek. - Hobbi? - Éneklés. - Pihenés? - Úszás, napozás. Imádok árnyas erdőben sétálgatni. Jó zenét hallgatni, tévét nézni, operába járni. Mindehhez viszont kevés a szabadidőm. - Nő ideálja? - Valamikor a külsőségek vezettek. ma már csak az a lényeges. hogy legyen nőies, korrekt, ápolt. S legyen benne valami vonzó, ami szemmel nem látható. - Kedvenc étele? - „Poórias" gyomrom van. Kedvencem a szilvásgombóc és a rántott sajt. - Közelebbi tervei? - Egy lemez világslágerekkel, amelyet lehet, hogy szponzor hiányában nem sikerül kiadnom, mint ahogy azt a Velencében és Jesolóban készült videoklipet sem, ami erről a lemezről készült. Lehet, hogy dobozban marad s a tévénézők sem láthatják. - Utolsó nagy siker? - Három évvel ezelőtti lemezem a Szent karácsony éjjel, amit azóta is úgy tartanak számon, hogy minden idők legszebb karácsonyi lemeze. - A jelenleg műsoron lévő számokközül melyik áll közel a szívéhez? - Legjobb barátom Máté Péter nekem írta utolsó dalát, melynek címe: Holnap hazamegyek. Ezt ma is elénekelem. Sas Erzsébet Ligeti Erika: Hétköznapi történet Forma 2. a Pollack utca 43-ban (Fotó: - kafi -) Varga Tamás: Szegény Kolumbusz Csikai Márta: Egy grafikus emlékére Szöllősy Enikő: Mennyei kapuk