Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-08-28 / 34. szám

SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 1994. AUGUSZTUS 28. Ép testben jobb indulat (I.) a testnek egészséges állapotját semmi sem őrzi meg s tartja fönn jobban, mint a helyes diaeta és a rendes és okos magatartás." (Dr. Frank Lajos Fridrik után a harmadik német kiadás után fordította Horvát József, az orvosi tudományok doktora Pesten, 1829.) A Magyar Higiénikusok Társasága 27. közgyűlését Szekszárdon tartotta meg. Dr. Bíró György, az Országos Élelmezés-egészségügyi és Táplálkozástudományi Intézet főorvosát kérdeztük meg. - Professzor úr, a 20. század végén, ipar, közlekedés, nagyvárosok zajában, különféle környezeti fenyegetettségben mi magunk is önsorsrontóak vagyunk valahol. Pénz, stressz, idegeskedés, toleranciahiány, narkotikumok, devianciák stb. És akkor jön az egészségnevelés a prevencióval, a megelőzéssel... - Az ember, bár minden károsító tényezőt nem tud kiküszöbölni, akkor tud azoknak jobban ellenállni, ha egyébként testi-lelki harmóniának örvend. A károsító anyag akkor fejti ki hatásosabban tevékenységét, ha belül már valami baj van. Ezért én úgy érzem, hogy amikor a múlt század közepén Magyarországra is átplántálódott ez a diszciplína, ez a közegészségügyi tudomány, már szükség volt rá. Az első időkben, amelyet a hygiene ősatyja, dr. Fodor József neve fémjelez, a környezet megismerésére irányezetben mik hatnak rossz módon. - Aktuális témák. - Annak ellenére, hogy életünk és világunk változott, az akkori problémák maradtak. A közegészségügy alapvetően ma is a környezet károsító hatásainak megismerésével foglalkozik, csak ma már sokkal többet tudunk ezekről, ismerjük a hatásmechanizmuso————— kat, ennek megfelelően közelebb kerültünk a védekező megoldásokhoz. Azonban a hygiene nagyon furcsa szakterület, mondhatni határterület, hiszen más tudományokkal, például a műszaki és természettudományokkal is érintkezik. - A gyakorló orvos megállapítja zében vannak a gyógyszerek, műszeresen beavatkozhat... - A higiéniA divat is formálja, befolyásolja testi-lelki jólétünket nyúlt a figyelem, tehát, hogy a kus megkapja a beteget, a beteg levegőben, vízben, a lakókör- Földet, de nincs módjában azt a terápiát alkalmazni, aminek hatékonyságáról meg van győződve, és bár tudja, hogy a közlekedési, ipari emisszió-kihatás miatt rengeteg a kémiai károsító anyag, meg tudja mondani, hogy ezekből mi a határérték, még sincs a kezében a megoldás kulcsa. Ez már ugyanis társadalmi, gazdasági, műszaki kérdés. Valamit ugyan tehetünk, de hogy milyen eredménnyel, az már az adott gazdasági helyzettől függ. Pedig jól tudjuk, hogy a levegő vagy a víz szennyezettségének csökkentésével milyen betegségek lennének kiszűrhetők. Úgy érzem, hogy az a hasadék, ami a közegészségügy feladatai és lehetőségei között van szélesedik. - Közhely, hogy élni a legveszélyesebb. ^^ - A közegészségügynek ma nemcsak az a feladata, hogy egyre szélesebb néptömegek előtt tátja fel azt, hogy minek mi a veszélye, hanem az is, hogy egyre erősebb társadalmi nyomás nehezüljön azokra a döntéshozókra, akik az iparral, lakókörnyezettel, közlekedéssel, ezek technikai megoldásaival foglalkoznak, akik a környezetszennyező ágenseket, feltételeket megteremtik. (Folytatjuk) Németh Judit fotó: -kaA. . z augusztus 7-én kezdett Szekszárd Város Aranykönyve jeles személyek tetteinek és fontosabb eseményeknek lesz a krónikája. Büntetések krónikája Kétszáz éve, a nagy tűzvész után errőlfordítva gondolkoztak Szekszárdon, aminek érdekes dokumentuma egv 1796-ban megnyitott kötet; a büntetések krónikája. Címoldala szerint legalábbis annak szánták a könyvet, „melyben mindenféle idéztetett rossztévőknek neveik tselekedeteikkel a nemes tanáts voksa szerint érdemlett büntetésekkel együtt summásan irattatik..." Valóban más célt szolgált, a városban élő nemesek gyűléseinek, hadnagy választásának, adakozásainak bejegyzésére használták 1847-ig. Ha nem így történik, talán a következő esetekről is olvashatnánk benne. Németh Márton orgonista jó tanító hírében állt Szekszárdon, de amikor Merkay Károly személyében, 1811-ben új orgonistát fogadott a város, féltékenységében csúnya dologra vetemedett. Felbújtotta az izgága természetű Molnár Menyhártot, aki a Remete kápolnánál végzett egyházi szolgálat után fennhangon szidalmazni kezdte Merkay uramat. „Mivagyte, mester vagy te? Elrontottad a litániát te huncfut... "Az is huncut, aki felfogadott stb. Miután így „össze huncfulolia" az orgonistát diamester is, aki azt kifogástolta, hogy egy haragosa temetésén meghúzták aharangot. „Ha még egyszer harangozol, én magam megyek fel a toronyba és a köteleket le vágom, ördög bújjék a lelA meg kévántató tsendesség fenn tartása... avagy szekszárdi perlekedők régen és ez akkor nagy sértésnek számított az úriszék kimérte a büntetést. Németh Mártont menesztette egyházft szolgálatból, Molnárt pedig 12 pálca büntetésre ítélte. Mint a perben meghallgatott sok bizonyságtévő elmondta, neki már egyébként is volt a rovásán, mert amikor „vigyázó szolgálatot tett, bizonyos kóborló fehér személlyel" egy fészerben paráználkodott. „Zenebonáskodó" csizmadia Kiérdemelte a büntetést a „zenebonáskodó" Ulákovics Mihály csizmakedbe" - e szavakkal ijesztgette a harangozol, akinek panaszára kiporolták a csizmadia nadrágját. 1810-ben a szekszárdi céhek Szluha György apátúr ellen pereltek, egészen a püspökig. Történt, hogy kicsapongásai miatt a plébános menesztette Méhesi Mihály kántort. A céhek nevében védelmére kelt polgárok úgy gondolták, ha már az ő adójukbólfizetik a kántort, a sorsába is beleszólhatnak. „A békesség lábra állítása érdekében " úriszék elé került az ügy, ahol a tanúkat meghallgatva kiderült, kántor uram éjjelentefel-fel kereste a szolgálólányok és asszonyok szállását. - Vallja meg a tanú hite szerint, miként áll az eset? Harangozó Ann^L csöndben megvallotta, hogy Méh&tJ Mátyás tényleg bement a szobájukba „és midőn már le vetkeztem, velem kezdett játzani, a dunyhámat fel fedette, tapogatott, tzipellőt igért, hogy csókoltam meg, a másiknak mézes bábot, de én azt mondtam néki, hogy takarodjék. " „Bé jött, midőn már lefeküdtem" Halász Júlia vallomásából úgy tűnik, a kántor erős gerjedelmü ember lehetett. Egy éjjel,,ki vetette az ajtót a sarkából s bé jött, midőn már le feküdtem... az ágyam mellé jött, tsiklandozott, tsetsezett, sokáig meg csókolt, amelyért én őtet meg szidtam s küldöttem, még is soká ott maradt, két forintokat adott..." Az úriszék példás ítéletet hozott; a kántornak mennie kellett, védelmezőit pedig - „a jó rendnek fenn tartására és hogy a rendes úton nem járók meg zaboláztassanak" - valamennyit elzárással büntette. Kaczián János