Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-01-30 / 4. szám

1994. JANUÁR 30. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 13 M, Jért fontos a pártelnöknek, a gazdaságtörténésznek, hogy ilyen keretek között is találkozzon a fiatalokkal? - Talán kevesen tudják rólam, hogy történelemtanár is vagyok, „papírom" van róla, hogy tarthatok ilyen órákat. De ezen túlmenően: jó dolog a gyerekek szemébe nézni, s látni az érdeklődésüket. Ha patetikusan akarok fogalmazni: fontosnak érzem, hogy minél több ember értse, ami az elmúlt évtizedekben történt, s azt, hogy miért úgy történt. Egyébként nem nélkülözhetetlen része ez az életemnek, túl gyakran nem is tartok ilyen rendhagyó órákat. Most lehetőségem volt rá, boldogan éltem vele. - Ennek a hallgatói körnek miért ^^háború utáni történelmet és a ^Pidszerváltás témakörét választotta? Talán nem jó a középiskolai történelemoktatás? - Meggyőződésem, hogy sokféleképpen lehet a történelem minden korszakáról beszélni, s azt hiszem, nincs két egyforma szemléletű történelemtanár. Úgy lehet csak a gyerekekben reális történelmi képet kialakítani, ha többféle nézőpontot ismernek meg. Én nem az igazságot magát gondolom elmondani, hanem a saját történelmi igazságomat, amit ki-ki összevethet olvasmányaival vagy a tanárai által elmondottakkal. Egyébként, amennyire tudom, a forgalomban lévő hivatalos történelemkönyv nem jó. Nagyon a mai politi^tt szemszögéből fogalmazza meg ^Pdolgokat. Én azt hiszem, nem árt mellette másfajta felfogásban is megismerni ezt a korszakot. - Tapasztalatai szerint mennyire nyitottak, fogékonyak a fiatalok a rendszerváltás folyamataira, tudjáke, mit élnek meg? - Életkorukból is adódik, hogy nem a nagypolitikai összefüggések érdeklik őket, hanem az élet hétköznapjai, örömei, esetleg bánatai. Bizonyos élettapasztalat kell is talán, hogy megéljék azt, aminek valóban részesei. Természetesnek gondolom, hogy ennek a korosztálynak jelentős részét kevésbé érdekli a napi politika, különösen a történelmi összefüggések. Ők mással vannak elfoglalva, nem beszélve arról, ha még egzisztenciális problémákkal, munkanélküliséggel is számolniuk kell, akkor végképp nem történelmi perspektívából nézik az eseményeket. - A politikai rendszerváltás nagyjából lezajlott. Meddig jutott a gazdasági és társadalmi rendszerváltás? - Ez egy hosszú folyamat. Van esélyünk arra, hogy Magyarországon egy normálisan működő demokrácia jöjjön létre. De ez nem kosson és a demokrácia működési szabályait jogrendbe foglalja. De a demokrácia a hétköznapok gyakorlatában alakul, s emiatt a politikai rendszerváltásnak is sok eleme hiányzik még. Például a kormány ma - a demokrácia szokásaival szemben - a hatalmát jóval túlterjeszti azon a körön, ameddig szabad lenne egy kormánynak a hatalKedden városunk vendége volt Pető Iván, aki zsúfolt programja során rendhagyó történelemóra keretében az érdeklődő ifjúsággal is találkozott. Az előadás után kértem rövid interjút a történész SZDSZ-politikustól. mát kiterjeszteni. Ez áll a gazdasági rendszerre is. Tudjuk, mára a kormány befolyása a gazdaságra jóval nagyobb, csak politikai döntéseken múlik, hanem szokásokon is. A parlament, a kormány képes arra, hogy jogot, jogszabályokat almint egy normálisan működő piacgazdaságban. Viszonylag hosszú idő még, amíg Magyarországon a piacgazdaság feltételei többé-kevésbé teljes mértékben megteremtődnek. Azért mondom, hogy többé-kevésbé, mert befejezett rendszer nincs. Tény az, hogy Magyarország az elmúlt három és fél évben sokat jutott előre egy rendszer kiépítésében, de nem jutott el odáig, ameddig eljuthatott volna. - A nyugati közgazdászok által javasolt sokkterápia - amit megélünk -, az indokoltnál talán jobban is szétzilálta gazdaságunkat... - Magyarországon nem került sor sokkterápia alkalmazására. Csak zárójelben jegyzem meg, el lehet képzelni ezek után, hogy milyen lehet az igazi sokkterápia. - De hát az elemei? Az árfelszabadítás, importliberalizálás, forintleértékelés és hadd ne soroljam... - Nem! Az, hogy itt nagy megrázkódtatásra került sor, az más, annak nagyon sok oka van. Súlyos megrázkódtatásokat kell elszenvednünk, részben attól, hogy az előző rendszer csődbe ment és a csődnek mindig, is megrázkódtatás a következménye. Ráadásul, túl a szocializmus gazdasági csődjén, a világgazdaság is válságban van, s ennek a hatásai is rendkívül súlyosak ránk nézve. Tehát ezek azért nem sokkterápiái következmények. Az más lenne: ha tudatosan alkalmazott eljárásokkal, ha valamilyen nagyon radikálisan bevezetett intézkedéssel érné el a kormányzat azt, hogy elmozduljon az ország a mélypontról. Ilyen nálunk nem volt. Nos, a válság okait röviden összefoglaltam. Azt hiszem, egy következő kormánynak jó esélye van arra, hogy működési idejének négy éve alatt megteremtse annak lehetőségét, hogy Magyarország túljusson a holtponton, sőt biztosítsa azt, hogy az országban elinduljon a gazdasági növekedés. Ez minden fejlődésnek a forrása, feltétele, s én remélem, hogy az ezredforduló Magyarországa egy kellemes, otthonos, békés ország lesz, ahol az emberek úgy érzik: van perspektívájuk, jövőjük és van értelme annak, amit csinálnak. ... . „, , Udud Terez Fotó: - ka „Befejezeti rendszer nincs"