Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-07-31 / 30. szám

1994. JÚLIUS 31. , SZEKSZÁRDI USARN4P 3 R -L/abits Mihály szülőházának falán nagy repedés keletkezett jó néhány évvel ezelőtt. Most milyen állapotban van? - A Babits-házon történt egy nagy felújítás, tíz-tizenöt évvel ezelőtt. Akkor szerkezetileg is rendbe tették. Repedés nincs az épületen, mondhatni, hogy rendben van. - A Wosinsky múzeumot szépen felújították és megpróbáltak védekezni a galambok kártétele ellen, a párkányon elhelyezett vékony drótszálakkal. De úgy tűnik, nem sikerült kifogástalanul. Ismét csúnya foltok láthatók a falon. - A galambtrágya káros a vakolatra. Nem tudom, milyen garanciát vállaltak, akik fölrakták a szuper vékony wolframszálakat. Ez egy szabadalom, sok helyen alkalmazták az országban. Én más típusú megoldásról nem tudok. Feltehetően javítani kell ezt a riasztó^Indszert. - Az ön tájékoztatójából tudom, amit a megyei közgyűlés számára készített, hogy a régi megyeháza tetőszerkezetét teljesen föl kellene Újítani. Körülbelül mennyibe kerülne ez? - Tízmilliós nagyságrendű a költség. Nagyon rossz állapotban van most már. Tulajdonképpen azóta, hogy megépítették, jelentősebb karbantartás jellegű felújítás nem volt a tetőszerkezeten. A faanyag még az eredeti. Itt-ott történtekjavítások, a beázás miatt. Elkészült egy nagyon alapos tervdokumentáció, a tulajdonos, a megyei önkormányzat készíttette. Hatalmas felújításra szorul a tető, a rajta levő kéményekkel, bádogokkal. - Ez az egyik legfontosabb műem^fek. Mit lehet tenni? Pénz egyelőre - Igen, első osztályú műemlék. Az alapvető szabály úgy szól, hogy az épületek fenntartása, karbantartása a mindenkori tulajdonos kötelessége. Tehát mintha a saját lakóháza lenne és azt fenn kell tartania. De mivel az ilyen épületek korlátozottan forgalomképesek, amiatt, hogy védelem alatt állnak, az állam támogatást nyújt, a műemlékvédelmi hivatalon keresztül. Vagy keretösszeget vagy valamiféle természetbeni támogatást, ez lehet tervezés, lehet szakértői vélemény. A leggyakoribb, amire igényt tartanak, az mégis csak töredéke a tényleges kiviteli költség-, nek. Ilyen esetben, mint ez a megyeháza, kiemelt támogatást kaphat a tulajdonos, ha már a tönkremenetel határán van a műemlék. De ilyen nagy támogatás általában évente egy létesítménnyel történik az országban. Idén egy SzabolcsSzatmár megyei kis templom reselőtti kutatás kiderítette, és rengeteg festékréteg van egymás tetején, úgyhogy az még dilemma most is a restaurátorok között, hogy melyik réteget kell helyreállítani. Elképzelhető, hogy ha a hátsó rész is teljes feltárásra kerül - egyelőre teljesen feltárva csak a szentély rész van - akkor majd a fölső réteg leszedése után fog kiderülni, mennyire hozható össze a szentélyben levő festéssel. Ez rém izgalmas dolog. Nagyon-nagyon szép lehet ez a kis kápolna újra belülről. Gondolom, sokan várják a használatba vételét, mert a környékbeliekjártak ide rendszeresen - én még emlékszem. - Mikorra valósulhat ez meg? Sokba kerülne? - Az akkori költségvetés szerint, hajói emlékszem, kétmillió forint körül volt a teljes belső helyreállítás. Ez ma már legalább a duplája lenne. - Közadakozásból? - Egy biztató jel van, hogy ez németeknek a kápolnája volt eredetileg. Szekszárdi németek alapították, mert nem fértek be az akkori belvárosi templomba. Németül akartak istentiszteletet hallgatni és úgy döntöttek, hogy építenek itt egy kis kápolnát. Megvan az alapító levél is. Hát most abban lehet bízni esetleg, hogy német segítség adódik hozzá. De alapítványt is szeretnének létrehozni, egy kis megmozdulás már van, ami előre mutat. Én mindenképpen azon leszek, hogy adjunk támogatást, ha beindulnak a munkák. Talán az egyház ereje is több lesz egy kicsit. Egyébként furcsa helyzet van, mert a kápolna a megyei önkormányzat tulajdona, a kórházhoz tartozik. Az egyház csak ingyenes használója vennek a kápolnának. De hát mint használó azért valamiféle összeget rákölthetne. Elkészült a nagy templom, felszabadultak az erők. Eddig minden oda ment. - Nem lenne célszerűbb átadni az egyháznak a kápolnát? - A kórház kápolnája volt egy időben. Meg is van a mai napig az átközlekedés. A betegeknek a lelki vigasz lehetősége. Előbb épült a kápolna és amikor megépítették a kis kórházat, az ispotályt, már akkor összekötötték vele. - A városon kívül található műemlékünk a gemenci vadászház, más néven Trófeamúzeum. A millenniumra készített gyönyörű, vörösfenyő épület. Úgy tűnik, jó és végleges helyet kapott a kirándulóközpontban, s gondosan felújították. A műemlékvédő szakember is így látja? - Igen. Szakszerű és nagyon alapos munka volt az áttelepítés Keselyűsből. Lengyel szakmunkások (Folytatás a 4. oldalon.) taurálására adnak kiemelt összeget, mert kazettás a mennyezete és az egész födém veszélyeztetett... Figyelni kéne, hogy pályázatokon lehetne-e nyerni valami pénzt. Úgy gondolom, ha fontos, hogy a nemzeti értékek megmaradjanak, akkor az állam részéről is nagyobb költségviselés lenne szükséges. Ebben az évben egész Tolna megyének csak két és félmillió forint támogatási keret jutott. És erre tizenegy jelentkező volt tavaly. - Szent János és Pál-kápolna, a kórháznál. A külső felújítás megtörtént, de belül a feltárt falfestések restaurálása még nem, és egyre sürgetőbb feladat, úgy tudom. - Ez a kis épület a másik legértékesebb műemlékünk, még régebbi, mint a megyeháza. Rangsort állítani nem lehet. Legalább három ütemben épült, ahogy a felújítás Pénztelen védelem Tolna megyében 258 műemlék van, ebből 30 szekszárdi. Szülőház, megyeháza, vadászház, kápolna, szobor, iskola, kórházépület, múzeum és így tovább. Védelmük, azaz felújításuk, épségük megőrzése esetenként olyan nagy nehézségekbe ütközik, pénz hiányában, hogy szinte csodával határos, hogy még azok, amik voltak régebben. Persze az arany már nem fénylik a Szentháromság-szobron, mint majd kiderül az alábbiakban, abból a beszélgetésből, amelyet Turányi Erzsébettel, Tolna megye műemlékvédelmi felügyelőjével készítettünk.