Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-07-17 / 28. szám

8 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1994. JÚLIUS 17. Hála az 1993. évi júliusi törvénynek, a honi kisebbségeknek, szám szerint 13-nak, jogaikat és kötelességeiket illetően tavaly óta írott szabályai vannak. A hovatartozás kifejezhetése nagy lehetőség: önálló arculattal a nemzet napi küzdelmeiben úgy részt venni, hogy egyúttal saját ügyeiket maguk intézhessék. Ez. azt jelenti, hogy ha egy nemzeti és etnikai kisebbség valóban eléggé erősnek érzi magát ahhoz, hogy a közügyekben szava legyen, úgy az őszi helyhatósági választásokon módja lesz rá, kisebbségi önkormányzatot hozhatnak létre, a/az a magvarországi pártok képviselőire való voksolás mellett önnálló, független nemzetiségi listára is szavazhat minden polgár, ha fontosnak tartja a sokszínű érdekképviseletet. A kisebbségi önkormányzás azonban csak akkor válhat valósággá, ha a listákon szereplők megkapják az érvényes szavazatok 5%-át. A következő hetekben arra szeretnénk választ kapni a helyi kisebbségek vezetőitől, hogy elég erősek leszneke napra készen állni a feladatok elé, venni a kihívásokat, illetve azt megtudni, hogy megtették-e a kisebbségi önkormányzatok érdekében a kezdő lépéseket? Rengeteg a feltételes mód A kisebbségek nagykorúságának ideje Szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület A szekszárdi német nemzetiséget reprezentáló egyesület már az első törvénykezdemény óta készül arra, hogy a kisebbségi jogok közül a kulturális, közösségi jogokat gyakorolhassa. Az 1993-as törvény első része a nemzeti és etnikai kisebbségek egyéni jogait foglalja össze, amelyek gyakorlatilag a 19. századi liberalizmus eszméiből, az egyetemes emberi jogok chartájából indul ki. Az egyén szabad nyelvhasználatát, a kisebbség kulturálódását, identitástudatát erősíti, biztosítja. E kérdésben a tavalyi törvény nem hozott újat, de a második része a 20. század végi Európában mégis abban forradalmi, hogy összeszedi az egyetemes kollektív kisebbségi jogokat, ami például területi és kulturális autonómiát jelenthet. Magyarországon úgy egy tömbben élő nemzetiség, mint az erdélyi vagy a felvidéki magyarság nincs, mi általában elszórtan élünk, ezért a magyarországi németek számára reálisan megvalósítható cél a kulturális önkormányzatok létrehozása. Tehát a tradíciók, a nyelv, a kultúra, az identitásvédelem, az iskolaügy kérdéseiben gyakorolhatják jogaikat és erre mind a szekszárdi, mind a magyarországi németeket biztatni kell, hiszen a törvény többféle lehetőséget biztosít erre. Mi itt Szekszárdon, úgy érzem, a város polgári életében jól érzékelhető kisebbség vagyunk, s lehetőségünk van arra, hogy egy meghatározott program meghirdetése után, úgynevezett független nemzetiségi listával az őszi önkormányzati választásokon indulhassunk. rumain ismertettük már, lényege a következő: a meglévő egyesületek képeznék a létrejövő önkormányzatok bázisát, ezeket megtartva eggyel tovább lépünk, jogilag is nagykorúvá válhatunk. Iskolaügy: örvendetesen sok óvoda és iskola van Szekszárdon, ahol a németet mint idegen nyelvet tanítják, és nemzetiségi oktatásban is részesítik gyermekeinket. Például a Dienes Grundschuléban már megindult a kéttannyelvű tanítás. A Magyar Köztársaság parlamentje úgynevezett plusz fejpénzzel támogatja a kisebbségek oktatását. Ez az összeg az óvodáskorúaknái + 5000 Ft, az általános iskolától fölfelé pedig + 14000. A létrejövő önkormányzat feladata az lesz, hogy ezeket a pénzeket valóban megfelelő célokra használják fel, így a kultúra, a tradíciók ápolására, táboroztatásokra stb. Hála annak a toleráns közegnek, amelyben itt Szekszárdon élünk, erre vonatkozóan az első lépések már megtörténtek. A Szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesületnek lehetősége van az iskolaszéken keresztül a Dienes-iskola ügyeibe betekinteni. Másik elképzelésünk az, hogy ne csak a nyelvet oktassák ezekben az intézményekben, bár ez a legfontosabb, ha már nem otthon hallja a német szót a gyerek, hanem a törvény adta lehetőségeken belül a tradíciókat és a kisebbségi történelmet is. Természetesen ideális lenne a tisztán német nyelvű oktatás, de ennek feltételei sem a népcsoportban, sem az oktatásban nincsenek meg. A reálisan elérhető cél, az a kéttannyelvű oktatás. A Dienes-iskolával jók az eddigi tapasztalataink, s azt kívánom, hogy kapcsolatunk még szorosabbá váljon. „Ne különüljünk el..." Kisebbségi kultúra: ápolása jól kitapintható. A szekszárdi egyesületnek 1990-ben történt bejegyzése óta az a törekvésünk, hogy benne legyünk a város polgári életében és ne különüljünk el. Remélem, ez a tapasztalata másoknak is. Rendezvényeink, amelyek megőrzik nemzetiségi karakterünket, például a pünkösdi fesztivál, nemcsak a szekszárdi svábok ünnepe, hanem a városé is. Ezt a vonulatot szeretnénk tartani ezután is. Kulturális csoportjaink is így működnek, amelyek több-kevesebb szorossággal kötődnek az egyesülethez, a nemzetiségi kórus, az Ifjú Szív különböző tánccsoportjai és két fúvószenekar. Klubunk is van, amely központi Jogilag is nagykorúvá válni Ennek az önkormányzati kezdeménynek a programját különböző fóA Hollandiából adományozott 70 öltözet ruhát Kovács Zsolt (a képen balról) az akkor német nemzetiségi keretben működő fúvószenekar-vezető veszi át Szilvási Géza lelkésztől (archív) helyünkön, a Szent István-házban működik. Finanszírozni kell őket. Ez idáig az egyesület nagyon szerény lehetőségeihez mérten támogatta ezeket a csoportokat, s most szeretnénk gazdává válni, a menedzselést, finanszírozást átvenni, azokból az állami támogatásokból, amelyeket a város önkormányzata a kulturális élet biztosítására ad. Nem kis feladat, hiszen a nemzetiségi törvényben rengeteg a feltételes mód, az adható, támogatandó kifejezés, amelyet egy precízen kidolgozott végrehajtási utasítással kell egyértelművé tenni. Nos, dióhéjban ennyi a programunk, amelyhez minden jóindulatú szekszárdi polgár támogatását kérni szej^fc nénk. A technikai részletekről, am^p hez a Szekszárdi Vasárnap segítségét is kéljük, majd később beszélnénk. A jelöltek: azok, akik már bizonyítottak, akik a szekszárdi németségért ez idáig is sokat tettek: Szendrei Mihály - az egyesület elnöke, ifj. Hepp Ádám - rendezvényszervezőnk, Moizes Gyuláné - pénztárosunk, Horváthné Klézli Éva - gazdasági ügyintézőnk, Krémer György - információs irodánk Tolna megyei vezetője, Bősz Miklós - az ellenőrző bizottság tagja és Józan-Jilling Mihály - kisebbségi szószóló akinek köszönjük a tájékoztat^ Németh JW <