Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-07-03 / 26. szám

1994. JÚNIUS 26. , SZEKSZÁRDI USARNAP 15 Bölcsesség a szerelemről „Ahogy vannak egynyári virágok, úgy vannak egynyári szerelmek is. Gyönyörűek, illatosak, mcgkapóak. S aztán elhervadnak, lelkünkben hagyva nyugtalanító, rohhanó szép­ségüket." (Viktor K.) Nőkről, nemcsak nőknek! Fagyizunk?! Kevés jobb dolgot tudok elképzelni, mint nagy melegben egy nagy adag fagyit. Van aki a legkülönfé­lébb - jó drága - jégkrémekre esküszik, ám a fagyit semmi sem szoríthatja ki. A fagylaltot ötezer éve is­merik az emberek, a kínaiak találmánya, majd pár ezer évvel később az egyiptomiaknak is kedvencük lett. Aztán Rómában is hódított, Néró császár pél­dául mézből, hóból, rózsasziromból, gyümölcsből készített fagylaltot evett. Manapság már szinte meg­• ámlálhatatlan a fagylaltfajta-kínálat, ki-ki válogat­|í kedve szerint. Kosaras Mármint az idei év furdőruhadivatja. Legyen egy­beszabott vagy bikini, a felsőrész mindenképpen a 60-as évek kosaras melltartóját idézi. Mindenkinek előnyös, akinek van a kosárba való, annak formát ad, akinek kevésbé, azé többnek mutat, nőies, jó alakot formáz. S a férfiszemeknek sem kell „sötétben tapo­gatózni". Kint van a látnivaló. S hogy mi a divatos szín? Minden elképzelhető. Aki a legdivatosabb akar lenni, az vegyen pöttyö­sét, vagy csíkosat, vagy virágmintását, vagy absztrak­tot, vagy egyszínűt, vagy... Szolárium, bronzárium, napsütés Kizárt dolog, hogy valaki kiismeri magát a szak­emberek egymásnak ellentmondó véleménye kö­zött, már ami a barnulásunkat illeti. Egyik helyen a bőrgyógyászok, kozmetikusok, orvosok intenek ben­nünket a mesterséges bámulástól, máshol kifejezet­ten ajánlják az erős napsütés helyett, ami ráncosítja, öregíti a bőrt. A 2-3 évvel ezelőtt Franciaországból elindult „fehér bőr a divat" mozgalom hamarosan befagyott. Tény, hogy mindenki szeretne nyáron barna lenni - mert az olyan gusztusos - s ezért minél kevesebb áldozatot hozni, időt pazarolni rá. Akkor hát mi a teendő? Mint mindenben talán itt is, az arany középút az üdvözítő. Mindenből egy ke­veset, fokozatosan és figyelembe venni korunkat, egészségi állapotunkat. A bronzbarna bőr gyönyörű egy 20 évesen, ám 40 év felett inkább öregít, mint fia­talít. Sas Erzsébet oldala Simoné Signorét könyve Ki ne ismerné a csodálatos francia filmsztárt. anns i feledhetetlen film főszereplőjét? Önéletírásában me­legséggel vall életéről, küzdelmeiről, sikereiről. A könyv címe: Mám nosz­talgia sem a régi. endégem a Gemenc presszóban, Vajdáné Cser Gabriella, aki testépítéssel foglalkozik. Elárulom, gyermekkora óta ismerem, ám nemrégiben új arcá­val találkoztam, amit a kedves olvasókkal is szeret­nék megosztani. - Gabi! Az EXTERIŐR '94 egyik rendezvényén, a testépítők bemutatkozásán láttalak a színpadon. Tu­dom gyermekkorodban meghatározó szerepet töltött be a sport... - A Szekszárdi Dózsában atlétizáltam, a futásban jó eredményeket értem el 100 és 200 méteren. Sőt több országos versenyen is részt vehettem. Ennek bi­zony már több éve, egészen pontosan 10. Akkor 15 éves voltam. - Az aktív sportolás után sem maradtál teljesen tét­len... - Nagyon hiányzott a mozgás, ezért elkezdtem úszni és biciklizni. Nem versenyszerűen, csak úgy, a magam kedvére. Igaz, egy Tolna megyei triatlonver­senyt megnyertem. - Aztán férjhez mentél, s megszületett gyönyörű kis­fiad, Szilveszter... - Aki most bölcsődés. Amikor ő egyéves volt, éreztem, hogy eltunyultam, s a „formám" sem a régi. - Mién éppen a testépítést választottad? - - Volt egy-két ismerősöm, akik már csinálták, lát­tam milyen jó az alakjuk. Aztán elmentem velük a Tartsay lakótelepi ALEX GYM testépítő-terembe, s azóta naponta ott vagyok. Ennek most másfél éve. - Mesélj a kezdetről! - Nagyon nehéz volt. Akkor kellett nagyon erős­nek lenni, hiszen a legtöbben a kezdeti nehézségek miatt futamodnak meg. Balogh András, a terem ve­zetője kidolgozta az edzéstervemet, segített először, aztán már magam alakítottam. Tanulmányoztam a sporttággal kapcsolatos szakirodalmat, megváltoz­tattam az étkezésemet, s kialakítottam egy, az én ala­komra szabott edzéstervet. - Mit jelent ez, hogy a „te alakodra?" - Mindenkinek más a felépítése. Nekem, miután atlétizáltam, nagyon erősek a lábaim, ezért inkább a felsőtestem erősítésére kell fektetnem a súlyt. Hízás­ra hajlamos vagyok, ezért az étkezésnél zsírtalan éte­leket, cukor nélkül készített süteményeket eszem. Magamnak főzök, így a kalóriát ellenőrizni tudom. - Megmondom őszintén engem nagyon meglepett, amikor a dobogón megláttalak. Szuper jól néztél ki. Amikor hétköznap az utcán találkoztunk, észre sem vettem rajtad ezt a változást... - A testépítőkön, ha nem pózolnak, akkor alig­alig látszik, pláne ruhában. A szemlélő csak azt látja, hogy egy jó formájú, jó alakú nő. A fotósok sokat ár­tottak ennek a sportnak azzal, hogy mindig a megfe­szített izmokat mutatják, ami nem mindenki számá­ra szép látvány. - De ez a célja ennek a sportnak, nem? - Minden sportnak megvan a maga célja. Eredmé­nyeket elérni. Minden eredményt mérni lehet, a mi eredményeinket az izmok kidolgozásában. Megvan az elképzelésem, hogy milyen szeretnék lenni, s ha ezt a formát elérem, akkor már csak a szinten tartás­hoz edzek. - Tudom a kérdés banális, mit szól a férjed mindeh­hez? - Valamikor ő is foglalkozott testépítéssel. A pak­si atomerőműnél dolgozik, talán ha több ideje lesz, megint lejár az edzőterembe. Egyébként örült a sike­remnek. - Elég egyénien öltözködsz, ez is hozzátartozik a sporthoz? - Tulajdonképpen igen. Mivel nagyon alacsony vagyok, ám az izmaim miatt „széles", ezért ilyen bő lengő ruha, s persze a nadrág a kényelmes viselet. Az edzőruhák pedig szorosak,.ezek a legalkalmasabbak az edzéshez, ami heti öt alkalommal, naponta két-két órát jelent. - A pódiumon volt lámpalázad? - Először igen, aztán már csak arra figyeltem, hogy amit másfél évig megdolgoztam magamon, azt jól mutassam meg. - A sok edzést mivel pihened ki? Még mindig sokat olvasol? - Szeretem az igényes könyveket. Sajnos mindet lehetetlen megvenni, ezért szorgalmasan járok könyvtárba. Edzés után a legjobb pihenő egy jó könyv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom