Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-01-23 / 3. szám

14 , SZEKSZÁRDI fASARNAP 1994. JANUÁR 8. Szekszárdi történetek Régenvolt hírek Út a temetőbe. Igazán megbot­ránkoztató jelenetnek voltunk szemtanúi tegnap, amely bizony nem valami rózsás színben tünteti fel, kivált az idegenek előtt a szek­szárdi állapotokat. Müller Ferenc doktornak temetésén sok százával jelent meg a közönség. A hosszú menet kitartóan kísérte a koporsót egész a Duna utcáig jobban mond­va a vasúti töltésig. Onnan azonban csoportosan visszafordult, meg­riadva a feneketlen sártól, amely a további utat valósággal elzárta. Jól is tette a közönség nagy része, hogy visszafordult, mert alak ott marad­tak, a legnagyobb megbotránkozás­sal tapasztalták, hogy a kocsiközle­kedés még veszedelmesebb, mint a gyalogút. Éppen a gyászoló özvegy­gyei esett meg, hogy ottrekedt egy ideig a feneketlen sárban. Megtör­tént ez már úgy mondják máskor is. Itt volna tehát az ideje, hogy a város vezetősége tenne valamit a botrá­nyos állapotok megszüntetésére. Utóvégre is annak az egy kilométer­nyi útnak a kikövezése nem kerül olyan rengetegbe, hogy Szekszárd város adóssági folyószámlája meg ne bírná. Ez a helyzet azonban már csak a város jó hírneve érdekében sem tartható fenn, ez valóságos ke­gyeletsértő állapot. Az életút amúgy is göröngyös, legyen leg­alább a sírhoz vivő út egyenes, si­ma, és nem botránykővel, jobban mondva feneketlen sárral kirakott. * A Gondos-testvérek meg akar­ták zsarolni Pirnitzer bankigazga­tót. A párizsi Petit Párisién írja: A Hawas ügynökség jelenti, hogy no­vember l l-én kelt távirat alapján a bridgeporti magyar újság tulajdo­nosait, a Gondos-testvéreket egy amerikai rendőrség letartóztatta, mert meg akarták zsarolni Pirnitzer Gyulát, a New York-i Amerikai Magyar Bank vezérigazgatóját. A Gondos-testvérek kétezer dollárt követeltek Pirnitzer bankigazgató­tól azért, hogy lapjukban ki ne íiják, hogy Pirnitzer „a központi hatal­mak amerikai ügynöke". * A Szekszárdi Kaszinó új tagjai. A Szekszárdi Kaszinó választmá­nya legközelebb megtartott ülésén a következőket vette fel új tagokul: Pati Nagy Sándoor törvényszéki al­bírót, Fehérvári Ferenc belvárosi káplánt, Scholtz Gusztáv oszt. mér­nökségi főnököt, Hitter Győző jb. jegyzőt, Babay Béla sárpilisi lel­készt, Stokinger János csendőr szá­zadost, Horváth Károly belvárosi káplánt. ^ Varrónő ajánlkozik. Dobrovics Istvánná ajánlja magát női ruhák varrására, a saját lakásán. Szíves megkereséseket kér a kismegyehá­zán levő lakásán. - tüke ­Bakó doktor nem lett muzulmán i (Folytatás a 3. oldalról.) kirekesztve. Kár rajta csodálkoz­ni. Egyébként is szakmai úton voltam és rengeteget tanultam. - Nem hagy nyugodni mégsem a dolog. Csodálatos az egészségügy mellett az oktatásügy is. A kuvaiti lakosok zöme igen jó képzésben ré­szesül, mivel az ingyenes. Ennek el­lenére ortodox módon betartják a vallás előírásait? - Kuvaitban nem is olyan or­todox a vallás, mint Szaúd-Ará­biában. Ott még a külföldi nőket is elviszi a rendőr, ha nem takar­ják el az arcukat. Nekünk euró­paiaknak, ha tetszik, ha nem, el kell fogadnunk, hogy ezekben az országokban más a férfi szerep­köre és más a nőé. Az asszony egy gyönyörű eszköz, aki gyer­mekeket szül, aki kiszolgálja a családot, aki nyilvános helyen nem mutatkozhat, aki egy lako­dalom alkalmával is csak asz­szonytársaival „szórakozhat". Mindenre van pénzük. S rendre meg is vesznek olyan berendezé­seket, amik a világon a legjobbak. Az életmódjukat ennek ellenére nem változtatják. - Köszönöm a beszélgetést. S ha mégis Kuvaitba megy dolgozni, akkor azt kérjük, jelentse be. Azért azt a 16 forintos benzint igazán irigyeljük! HAZAFI JÓZS™ 150 éve született gróf Apponyi Sándor A veronai Nogarolák szelleme Szekszárdon „Magyarország nemzetgyűlése gróf Apponyi Sándornak azt a bőkezű és a nemzeti kultúra gyarapítását célzó elhatározását, amellyel kiváló szakértelemmel gyűjtött nagyértékű, 15-18. századi magyar szerzőktől írt és magyar vonatkozású könyveket, apró nyomtatványokat, térképet, metszeteket és más könyvészeti szempontból értékes régi könyveket magábanfoglaló gyűjteményét a hozzá tartozó segédkönyvtárral halála esetére örök tulajdonul a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta és adományozta, a magyar nemzet hálájának emlékezetéül törvénybe iktatja." 1925. évi I. tc. 1. Amikor 1899-ben megnyílt Tolna Vármegye Múzeumának első kiállítá­sa, Wosinsky Mór meleg szavakkal mondott köszönetet a mecénásnak, gróf Apponyi Sándornak. A nemzet­nek ajándékozott könyvritkaságok, a Szépművészeti, a Nemzeti és a Wo­sinsky Múzeumban őrzött értékes festmények, antik és hazai régészeti tárgyak a művészetpártoló Tolna me­gyei birtokos születésének 150. évfor­dulójára emlékezve Budapesten, a Széchényi Könyvtárban nyílt kiállítás ismét egy helyen láthatók. Isota Nogarola és a pápák Isota Nogarola az itáliai rene­szánsz egyik legismertebb nőalakja. V. Miklós pápa előtt remek szónokla­tot tartott, II. Piust levélben szólította fel a török kiűzésére. Nagy feltűnést keltő könyvében szellemesen men­tette Éva szerepét a bűnbeesésben. A késői utód, gróf Apponyi Sándor, nagyanyja, Nogarola Teréz emlékére összegyűjtötte a 15. századi előd korá­ra, kortársaira vonatkozó műveket, így jött létre az a maga nemében páratlan, mintegy félezer kötetből ál­ló reneszánsz könyvtár, melynek ka­talógusa Raiora et curiosa gróf Appo­nyi Sándor gyűjteményéből címmel 1925-ben jelent meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom