Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1994-07-03 / 26. szám
1995. JÚLIUS 3. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 5 Volt (6.) A mai Kölcsey lakótelep a Kölcsey utcáról kapta a nevét. Ez az utca itt kezdődött, ahol a képen látható. Az utca bal oldala a selyemgyár volt, ami nem volt igazi gyár, csak selyemgombolyító, az utca jobb oldala nem látható, ott már áll a művelődési ház. A jobb oldali sarokház, a Petényi cukrászda viszont már eltűnt, lebontották. Ez az utca egészen a Séd patakig tartott, mígnem átvágták a 160as házzal. A selyemgyárat, amely aztán később cipész kft., meg bőrdíszmű lett, szintén lebontották húsz évvel ezelőtt. Ma tér, szép nagy tér található a helyén. Meseszép álom v nemcsak gyerekeknek - Mi újság Hollóéknál? - kérdeztük Ritter Pétertől. - Nagyon dolgozunk. Most készülnek az új gyermekkazetták felvételei, amiben az az érdekesség, hogy magunk írtuk a szöveget.' - Mir ól szól a kazetta? - Mozaikszerűen villantjuk fel a gyermekvilágot, Sili Károly és Kovács Gábor szövegeivel, de dramaturgiai fonala nem lesz. 4-10 éves korig ajánljuk. - Milyen lesz a zene? - Kissé visszakanyarodunk a gyökerekhez, tehát a magyar népzenei alapokon nyugvó ős-Holló stílushoz, tambura, hegedű, brácsa, gitár, ének hangzással. A régi dalainkat dolgozzuk fel egyébként, s remélem szeptemberre előállhatunk vele, amiért köszönet a szekszárdi segítő szponzorainknak. Sokba kerülne a kiadás nélkülük? B Nagyon. Sok százezer forintba, zerencsére saját stúdiónkban készülnek a felvételek, így kevesebb a költség. Magunknak spórolunk. - Hogyan készül egy kazetta? - Először megírjuk a dalokat és a szövegeket, ez esetben a régi dalokhoz készültek új versek, utána pedig nagyon kemény stúdiómunka következik, ami több száz órát kíván. - Tévé, videó? - Dal a hajnalhoz címmel most fejeződött be két videoklip vágása. A két dal tulajdonképpen csak egy, de két nyelven, németül és magyarul is énekeljük. - Miért? - Miért? Álmodozunk... És talán egyszer majd nyugaton is énekeljük a szerzeményeinket. Először azonban a hazai német nyelvű adásokban vetítik majd. Tudunk németül, ezért csináljuk. - A Deutsche Bühnében is évek óta vannak műsoraitok. - Mostanában kevesebbet játszunk, mert koncepcionális ellentétek vannak közöttünk. Mi abból indultunk ki, hogy a 4-12 éves gyerekek nem tudnak németül. - Kellene, hogy tudjanak? - Nem arról van szó, hogy kellene-e, nem ártana, de nem tudnak. Ez tény. Mi. oámet és magyar nyelven játszunk nekik, a színház pedig azt szeretné, ha kizárólag német nyelven hangzanának a műsorok. így ezek a ma már több százszor játszott műsoraink nem férnek bele elképzeléseikbe. Mi általában németül énekelünk és magyarul szólunk a gyerekekhez. Marad viszont a Zweites Lied című, középiskolásoknak szóló műsorunk, ami kizárólag németül hangzik. Magyar költők németül énekelt versei ezek. - A beszélgetés tulajdonképpeni apropója a Soros Alapítványtól elnyert nagyobb pénzösszeg, amiért 3x10perces német-magyar műsort kell a városi televízió segítségéve! elkészíteni. - Országos terjesztésű tévéműsorra készülünk, gyerekekhez szólunk, illetve énekelünk. Levente Péter műsoraihoz hasonló elképzeléseink vannak. Reméljük, hogy néhány hónapon belül elkészül és a gyerekek szeretni fogják. Szóval ennyit tudunk felmutatni az idén, egy videoklippet, a háromrészes tévéműsort és a gyerekkazettát... - Zenei aláfestés még nincs lapunkban, de a szövegből, a gyerekeknek készülő kazettáról kaphatunk ízelítőt? - Szívesen. Csillagágyon pici szív dobban, a végtelen arcán kék tűz lobban. Meseszép álom most a világ. Alles Gute, Holló! Judika Lesz - nem lesz gyógyszertál? A Csatári-torokban kiépülőben van egy déli városközpont, amely az egyre terjeszkedő településrész lakóit szolgálja. A közelmúltban átadott szolgáltatóház a Julius Meinl üzlettel, orvosi rendelőkkel és még értékesítésre váró üzletekkel, vendéglátó részlegekkel is ezt a célt szolgálja. A tervek szerint gyógyszertár is helyet kapott volna az épületben, megvalósítására azonban nem került sor. Felvetődött ugyanakkor, hogy innen néhány méterre, a cukrászda mellett vállalkozói alapon építene és működtetne egy ajánlattevő gyógyszertárat. Az ott élők támogatnák a javaslatot, hangzott el néhány hónapja dr. Leidecker Jenő, a körzet képviselője által összehívott lakossági fórumon. A folytatásra egyelőre várni kell. Az önkormányzat gazdasági bizottsága megtárgyalta a témát és nagy többségben nem támogatta. Az oka: a rendezési terv zöldterületet jelöl meg ezen a helyen, ennek megváltoztatására alapos indokkal kerülhet sor. Másrészt a már említett szolgáltatóházban ma is létezik egy érvényes hatósági engedély gyógyszertár indítására - foglalta össze a bizottság vezetője a helyzetet, hozzátéve: az igény jogos, ő maga egyébként a megvalósítás mellett voksolt. Hasonlóképpen húzódik, halasztódik a Baktai ABC alatti területen egy új szolgáltatóház építésének az ügye. A már említett fórumon szondázta meg a lakosság egy részét képviselő és ajánlattevő vállalkozó. A résztvevők nem találták rossznak a gondolatot, feltéve, hogy nem zajos szolgáltatásokkal foglalkoznának az épületben. De a szomszédos házakban lakók érdekét is szem előtt kell tartani, akik ez ügyben még nem mondtak véleményt. A rendezési terv is zöldterületet ír elő, ezért bizottsági támogatást, egyelőre legalábbis, nem kapott az ajánlat. Szekszárdi történetek Vb-láz Benne vagyunk nyakig. Két hete folyton-folyvást megy a verkli. A világbajnokság verklije. Sok szakember szerint az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb világbajnoksága, mind a szinvonalat, mind a létszámot, a körülményeket illetően. Időnként hatalmas az a műsor, amelyet estéről estére végig kel! izgulnunk. Emlékezzünk egy kicsit negyven évet visszafelé. Negyven éve folyt a svájci vb. Minden magyar focidrukker, aki akkor már élvezte a játékot, az elismerheti, hogy soha annyit még nem beszéltek egy meccsről, mint arról a bizonyos berni döntőről, ahol nekünk csak az ezüst jutott. Hogy milyen volt akkor egy vb például itt ebben a kisvárosban? Hát az bizony nagyon-nagyon emlékezetesnek tűnik még ennyi év elteltével is. Azt kell mondanom, hatalmas nagy élmény volt, szinte megállt az élet mindenhol. Az előtte lévő év őszén aratott fenomenális győzelem az angol csapat otthonában, teljesen feldobta ezt a kis népet. Minden kisváros és minden falu szinte valamennyi lakosát. Ültünk és hallgattunk. Természetesen a rádió előtt ültünk és Szepesi Györgyöt hallgattuk. Ő volt az, aki ezeket a meccseket úgy tudta tolmácsolni sok száz kilométeren keresztül is, hogy az maga volt a csoda. Szóval ültünk a rádió előtt-mellett-körül és hallgattunk, mint a sír. Ezekben az években a rádió is nagy szó volt. Nem volt mindenkinek. Táskarádió, meg zsebrádió itt Magyarországon, de még sok helyen a világban máshol is, nem létezett. Háború előtti hatalmas gépek, meg már az új magyar ipar - Orion - vevőkészülékei körül volt az ország. Sokadmagammal a hatforintos rádiót hallgattuk Szekszárdon. Ez egy hangszóróból és egy kapcsolóból állt, mellyel ki és be lehetett a „gépet" kapcsolni, no meg lehetett választani a Petőfi és a Kossuth műsora között. Ennyi volt ez a rádió, mely hálózat végighúzódott a városon, a központja a postán volt és havonta hat forintért szólt bárkinek. Ma nincs hatforintos rádió, van viszont millióféle rádió. Kicsi-nagy, mindenféle. Meg van tévé. Feketefehér már nemigen, de színes minden méretben és mennyiségben. És főleg foci van, jó foci a vb-n. Egy valami nincs. Ütőképes magyar csapat a huszonnégyes döntőben. Es ez a legnagyobb baj. -tüke-