Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-07-03 / 26. szám

1995. JÚLIUS 3. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 3 M i a statisztika? - A statisztika adatokat gyűjt, feldolgoz és elemez. A következtetéseket pedig az állam­igazgatás, a társadalom szükségleteinek megfe­lelően közzéteszi. - Kaphatnánk egy rövid áttekintést a tudo­mányág történetéről? - Valamikor egy állam ütőképességét az ha­tározta meg, hogy mennyien laknak a területén vagy, hogy mennyi a hadra fogható férfiak szá­ma. Később az adófizető polgárok száma miatt gyűjtötték a népességi adatokat. A mai érte­lemben vett statisztikáról az anyakönywezetés megjelenése óta beszélhetünk. Amikor az egy­házi regisztrálás mellett megjelent az állami is, már igen sokszínű képet lehetett kapni a népes­ségről. Az adathalmazzal valamit kezdeni kel­lett, kiderült, hogy vannak törvényszerűségek is és tulajdonképpen a statisztikának az az ága, amely a demográfiához kapcsolódik, így alakult, m ^ - Mik a törvényszerűségek? - Például a fiúszületési többlet, ami minden népességre jellemző. Ennek valószínűleg bio­lógiai oka van, de a példa kapcsán az is látható, hogy e sokrrétű munka hány, másféle tudo­mányággal kapcsolódik össze. - Tehát a múlt században létrejött a szervezett apparrátus. - Létrejötte után pedig egyre bővült az a te­rület, amit megfigyeltek, de a népszámlálás lett a leglényegesebb eleme. - Mi a szerepe ma a KSH-nak? - A változások korát éljük, megváltoztak az igények is. A tervgazdaságról a piacgazdaságra való áttérésben a statisztika számára az a kihí­vás, hogy a viszonylag kevés és állandó szerep­lős gazdaságból nagyon színes, rengeteg sze­replős szerkezet alakult ki, s mivel ez a folyamat megnehezítette az adatgyűjtésünket, egészen P^ módszereket kellett kitalálni. Adataink fel­használói is szaporodtak, hiszen tájékozódni akartak a pártok, a demokratizálódással együtt a társadalmi szervezetek is. Frissnek, hiteles­nek kellett lenni. Szerencsére '93-ban megszü­letett az új statisztikai törvény, ami lehetővé tette a gyorsulást, illeve az a lényege, hogy kö­telező adatgyűjtést csak az éves program alap­ján lehet elrendelni. - Egyébként mindenki azt gyűjt, amit akar? - Igen, de csak önkéntes alapon várható el a válasz. Tehát ha valakit megkeresnek egy kér­dőívvel, de nincs rajta kötelező elrendelési szám, akkor szabadon eldönthető, hogy vála­szol-e, avagy nem. - Mi különbözteti meg a KSH-t az egyre soka­sodó közvéleménykutató intézetektől? - Alapvetően az, hogy a statisztika mérhető számokkal dolgozik, mennyiségekre kérdez, amíg a másik a véleményre, hangulatra kíván­csi. Módszereink is mások. Ők kis mintával dol­goznak, viszonylag kevés megkérdezés alapján, mi viszont nagyban kérdezünk. - Mi a mintavétel alapja? - Felvételenként változó. Különböző mate­matikai módszerek vannak arra, hogy egy bizo­nyos kiválasztott mintából hogyan lehet az egész­re következtetni. Ebben azonos a közvélemény­kutatás és a statisztikai munka. Természetesen ez azt jelenti, hogy nem 100%-osak, nem poénpon­Aki nagyban kérdez Waffenschmidt Jánosné eredeti­leg jászladányi. Pécsett végzett a közgazdaságtudományi egyetemen, majd házassága révén jött közénk. A Központi Statisztikai Hivatalban elemzéssel kezdte a pályát, most ö az igazgató, a főiskolán pedig szakoktató. Magáról keveset, de jó kollégáiról és a számokról, adatok­ról szívesen beszél. Nincs a tények­ben semmi ridegség, mondja, csak információ, aztán konklúzió. tosak ezek az adatok, hanem bizonyos hibaha­tárok között fogadhatóak el. - A választások előtt a politikusok a különbö­ző gazdasági mutatókra nagyon is adtak, ám sokszor homlokegyenest ellenkező képet festettek elénk. Volt aki gazdasági csődről beszélt, volt, aki 4°/o-os ipari növekményről. - Azonos számok alapján... Mi igyekszünk pontosan mérni és közzétenni az adatokat, de a statisztika felhasználójának is felelőssége van abban, hogy hogyan értelmezi a tényeket. Per­sze a viták során bőven előfordult az is, hogy különböző módszerekkel megfigyelt adatokat tettek egymás mellé és ütköztettek. Ekkor az­tán elsikkadt a szó, nem ugyanarról beszéltek a politikusok. - Milyen a viszonyuk most az adatközlőkkel? - Többszörösére nőtt a számuk, de néhány újságcikknek „köszönhetően" bizalmatlanab­bak. Régebben a cégek beküldték hozzánk je­lentéseiket, mi ezeket összegeztük és repre­zentáltuk az egész gazdaságot. Szépíteni nem lehetett, mert kijártunk ellenőrizni. Ez most is megvan, egyébként a valós adatok közlésére törvény kötelezi az állampolgárt, a cégeket. Gondolom, a kisebb cégek idegenkedése majd elmúlik, hiszen hozzátartozik a gazdasági kul­túrához, hogy reális képet adjanak és kapjunk, mert ezek a tények kerülnek a döntéshozók elé, s a jó törvények meghozataláért tájékoztat­ni kell egymást. - Most gyors tényközlésre vár mindenki. - Igen, megnőtt, erre az igény, európai szin­ten is. Szerencsénkre a FARE-program kereté­ben csodálatosan korszerű géprendszert kap­tunk, közvetlen kapcsolatban állunk a központ­tal és a megyei igazgatóságokkal. Az EGK sta­tisztikai hivatalával a magyar KSH szerződést írt alá, ami azt célozza, hogy a magyar statiszti­kai rendszer rövid időn belül olyanná váljon, mint az európai, tehát abban a rendszerben és azonos tartalmú adatokat közöljön, hasonló időpontban. Nagy az igény a gazdaság pillanat­nyi állapotának, a konjunktúramutatóknak a tükröztetésére. A belföldi helyzetre pedig a fogyasztás, a ter­melői árak, a forgalom és az árindexek gyors közzétételéből következtethet a vállalkozó. Úgy gondolom, ezen a terürleten eléggé gyor­san sikerült átvenni a fordűlatszámot. Ne­gyedévenként tájékoztatót adunk ki, ami ná­lunk megvásárolható, illetve a könyvtárunkban megtekinthető. - És jönnek az emberek? I gen, leginkáb az árindexekre kíváncsiak, de jönnek kutatni is, diplomamunkát írnak itt, amelyhez segítséget adunk, sőt telefonos szol­gáltatásunk is van. Nagyon szeretném, ha nem a hivatal elnevezés ragadna rajtunk, hanem korszerű, nyitott intézménnyé válhatnánk. Ezért dolgozunk. Németh Judit Fotó: - kafi -

Next

/
Oldalképek
Tartalom