Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-06-26 / 25. szám

1994. JÚLIUS 5. SZEKSZÁRDI 3 Volt (5.) Ha ma valaki azt mondja a vá­rosban, hogy újvárosi, hát azt bizony csak a régiek értik. Mert ami Szek­szárdon újváros, az éppen nem új vá­ros. Mondjuk az újvárosi temetőtől, a Szluha György utcáig tartó terület, amit ezzel a névvel illetünk. Ami a vá­rosban áj, azt nem hívják annak, ilyen furcsaságok is vannak ebben a város­ban. A százlakásos alagútzsalus tech­nikával készült épület sarka látható a húszéves képen, tőle jobbra az úgyne­vezett ígvárosi ABC helye fedezhető fel a kicsi, régi házakkal. Nyílt tér Kálvária... Már megint és újra, pedig nagyon re­méltem, hogy ez már nem téma, s csak pénz kérdése, hogy mikor kerül áthe­lyezésre ez a „púp" Szekszárd hátáról. Először is nézzük az általam ismert tényeket a felszínre került botrányok nélkül: 1. A térplasztika, melynek anyaga nagyrészt vas és acél, tehát örök életű, azért kerülhetett mára ilyen állapotba, mert kivitelezői a már megváltoztatott határidőt sem tudták tartani, s a félig kész?, mű még így is rohammunkában, összecsapva, hiányosan, trehány mó­don lett felállítva. 2. Az átadott mű talán ha 50%-ban ­de inkább kevesebb - felel meg a Ten­gelicen esetleg még ma is látható, a szakzsűri által elfogadott tervnek, ma­kettnek. Természetesen ez még nem fcnne katasztrófa, ha ez az alkotás javá­éi válna, de sajna itt nem ez a helyzet. A terv, ahol is a szőlőlevelek szinte egy tömör bokrot alkotnak melyen csak itt­ott törhetne át a napfény s így a levelek alatt így talán létrejöhetett volna egy kápolna érzetű „belső" tér. Bár az egész plasztika sziluetje inkább egy ötágú csillagot sejtet. 3. Az így felállított mű - eltekintve az átadását követő egyéb botrányoktól ­esztétikailag egy katasztrófa a városra nézve, magyarán csúnya, rosszul, nem­törődöm módon kivitelezett plasztika s ez függetlenül az alkotó személyétől, jó vagy rossz emberi mivoltától, sajnos tény! 4. Természetesen tisztában vagyok az­zal, hogy ez a mű ilyen módon mégis át­adásra kerülhetett az akkori állapotokkal magyarázható, hiszen ismert a ma még mindig tapasztalható zsürori szemlélet a ma te nekem, holnap én neked és külön­ben is ki mert volna szembeszállni egy központi bizottsági taggal!? 5. A térplasztika így ma Szekszárd legfrekventáltabb helyén áll, érdemte­lenül, gúnyos fricskát adva Szekszárd polgárainak nap mint nap. Bár igaz ami igaz kulturális téren, esztétikai igényte­lenségünkön többnyire van mit szé­gyenkeznünk, de ezt azért nem érde­meljük. Másodszor örök ellensége vagyok a könyv- és képégetésnek, a felelőtlen szobordöntögetésnek, de be kell lát­nom vannak kivételek, s erre a világon egyedülállóan mutat példát a Diósd melletti szoborpark - melynél kulturál­tabb módon még sehol nem „döntöt­tek" szobrokat - s alapos tanulmányo­zás után arra a következtetésre kellett jussak, hogy az ott elhelyezett munkák döntő többsége nem egyéb szánalmas politikai demonstrációnál, s semmi kö­zük a művészethez, esztétikához, ter­mészetesen tisztelet a kivételnek. Egy­szerűen egy korszak gyengére sikere­dett jelképei, melyek a legjobb helye­ket foglalták el, s így méltán kerültek áthelyezésre, hangsúlyozom áthelye­zésre, s nem megsemmisítésre! Még mindig remélem, hogy az illeté­kesekben lesz annyi erő és látván ezt a nyilvánvaló tévedést, megpróbálják a kálvária dombon lévő térplasztikát a megfelelő helyre áthelyezni, még ha így esetleg el is vész Szekszárd számá­ra, mert teszem azt az alkotó tengelici kastélyának kertjébe kerül. Ez a fémszörny így és itt nem marad­hat, s áthelyezése esetén is csak az erede­ti terv szerinti formában állítható fel. Eb­ben a helyzetben minden ráfordítás ­idő, pénz, energia - mely a helyben ma­radását eredményezi, kidobott pénz, el­fecsérelt idő, energia. Baky Péter Evangélium A bölcselet azt tartja, hogy lenni jobb, mint nem lenni. A hit nyelvén a - Bölcsesség Könyvében - vonatkozóan ezt olvashatjuk: Isten „azért teremtett minden dolgot, hogy legyen, és minden élőt azért alkotott, hogy viruljon. Isten az embert halhatatlannak teremtette, és lelkét saját ha­sonlóságára alkotta. Az igaz élet halhatatlan és örök. A teremtéskor Isten nem alkotta a halált, az élők pusztulásában ő kedvét nem leli. - A pusztulás­nak gyilkos mérge nem őtőle van. A halál a Sátán irigységének műve. A halál a gonosztettek miatt létezik (Bölcs 1-2)." Az idézett gondolatok fényesen mutatják Isten felfogását és hozzáállását az élet kérdéséhez. Ez a karaktere. Ez a lényege. Csak üdvös lehet időben és mélységben tovább elgondolkodni rajta! Az élet ugyanis több, mint a fizikai és biológiai létezés. Épség, hiánytalan­ság, egészség az élet tartozéka. Testiekben, szellemiekben, lelkiekben tel­jesség, telítettség a kívánalmai. Erre nevel az életegészség érdekében vég­zett csoda az evangéliumban; erre biztat a segítségnyújtásra felszólítás a szentleckében (Mk 5, 2 Kor 8). Megannyi emberi elhivatottság (Isten­utánzás) a társadalomban; hogy szélesebb legyen az egészség: orvos, ható­anyagok kutatója, gyógyszerész; hogy több legyen a kenyér; gazdász és ter­melők; szállítók, kereskedők; hogy megaláljuk az emberélet lényegének a fogódzkodópontjait; gondolkodók, tanítók, papok. (A társadalmi életben nem szükséges, hogy ennyire szakosítottan jelenjenek meg.) Az élet mindenképpen Isten védelme alatt áll. És ha - a Sátán irigységé­nek műveként kioltódik az élet, az Élet Ura nem fogyatkozik és nem rendül meg, hanem biztat a tőle megszokott egykedvűségben: A kislány nem halt meg, csak alszik." Mert neki a halottat feltámasztani nem nagyobb feladat, mint nekünk a szundítót felébreszteni. És teszi az életre támasztást Jairus leányán, a naimi ifjún, Lázáron. így bizonyítva, hogy képes megvaló­sítani azt, amit mindnyájunknak ígért: hogy feltámaszt az örök életre. Mim Ede római katolikus plébános Szekszárdi történetek Régi gondok Megegyezés a pékekkel. A szek­szárdi pékek ellen meglehetős nagy volt a panasz amiatt, hogy az úgyr nevezett péksüteményeket a liszt drágasága, sokszor hiánya miatt vagy nem is állították elő, vagy pedig olyan kicsiny alakban, hogy az kész nevetség volt. így a zsemle nem volt nagyobb, mint egy zöld dió, a kifli pedig akkora volt, mint egy fél szepességi virsli. Ezeket a sü­teményeket leginkább kórházi bete­gek kapták és így a helyzet kezdett tarthatatlan lenni. Az ügy iránt Ko­vács Sebestyén Endre főispán is be­hatóan érdeklődött és Rácz József főkapitány értekezletre hívta össze a szekszárdi sütőmestereket, akik­kai megállapodott, hogy ezentúl a körülményekhez képest elfogadha­tó súlyú péksüteményekfognak süt­tetni. A zsemlye súlya két és fél deka lesz, a vajas kiflipedig valamivel ki­sebb. A fó dolog azonban, hogy ez­után is lesz és a gyönge, beteg gyom­rúak, akik a hadi kenyeret nem bír­ják el, ezután kaphatnak zsemlyét, kiflit. Mert az egészséges gyomrú embernek a mai zsemlye, kifli fo­gyasztása a legnagyobb pazarlás. * Katonák a mezőn. Illetékes hely­ről közlik, hogy az aratási szabad­ságoltatásokkal kapcsolatban a hadügyminiszter rendeletileg tudat­ta az összes katonai parancsnok­sággal, hogy a hadsereg körletén kí­vül vasútbiztosító szolgálatot telje­sítő különítmény és pályaudvar őr­ségek legénysége szabad idejében az illetékes vasútbiztosító osztagpa­rancsnokságok utasításához ké­pest a legközelebb eső körletekben mezei munkára igénybe vehető. * Benzin a csépléshez. A földmíve­lésügyi minisztérium hónapokkal ezelőtt intézkedett, hogy a katonai hatóság a cséplömunkákhoz szük­séges hajtóanyagot engedje át. A földmívelésügyi miniszter csak most tudott eredményt elérni. Egye­lőre mintegy 12 000 mázsa benzint engedett át a katonaság, amiből a miniszter azoknak fog juttatni, akik erre igényüket július végéig a minisztérium tizenkettedik főosztá­lyánál bejelentik. Az így kiutalt 750-770fajsúlyú benzin ára méter­mázsánként 105 korona. (1915) -tüke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom