Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-01-23 / 3. szám

V 1994. JANUÁR 23. , SZEKSZÁRDI fASARNAP 5 A kisebbségekről szólva „Mielőbbi törvényi rendezés" Az elmúlt év utolsó napjaiban a választójogi törvény módosítását ter­jesztette elő a kormány a parlament elé, amely többek között a kisebb­ségek közvetlen képviseleti jogát kívánta lehetővé tenni. A módosítás nem kapta meg a 2/3-os többséget. Jánosi György (MSZP): - Mi fontosnak tartjuk, hogy alanyi jogon képviselethez jussanak a kisebb­ségek, hogy ne szakadjanak szét a pár­tok között. A módosításkor támogat­tuk a kormány javaslatát a kisebbségi listák bevezetésének lehetőségéről. A szavazáshoz is így viszonyultunk, de f jött ki a 2/3-os többség. A szava­lőtt hatpárti konzultációt javasol­éppen a módosítás érdekében, de az nem jött létre. Végül sem az SZDSZ, sem a kormány nem kapott többséget. Jelenleg a helyzet rossz, mert megindul a verseny a pártok kö­zött a kisebbségi szavazatokért, ami sok helyen veszélyezteti a népcsopor­tok egységét. Kapitány Ferenc (Kisgazda 36-ok): - A törvényhozásban helye van a ki­sebbségi képviseletnek közvetlenül is. Nagyon örülök annak, hogy szervezett formában újra jelentkeznek. Két út áll előttük. Vagy módot ad a választójogi törvény arra, hogy a nemzetiségek kü­lön szavaznak és juttatnak be jelöltet a parlamentbe, vagy egyéni körzetekből egyéni bizalmat kapnak. Józan politi­kát folytatva üdvös lenne, ha ilyen kép­viselet is megjelenne, természetesen megfelelő bázissal a háttérben. Magam kt szívből kívánom, hiszen a háború n, 1947-ben mint svábmentőt el­urcoltak. Nyerges Tibor (MDF): - A kormány előterjesztés szerinti álláspontját támogattam. Kiderült, hogy a kiszavazott részek miatt a tör­vénymódosítás ellehetetlenült. Nem kapta meg a sorsfordító többséget az, hogy az egykamarás parlamentben közvetlen képviselete legyen a kisebb­ségeknek. Most a törvény módosítása, finomítása nem sikerült, de ez sokáig nem maradhat így, hiszen egyéb vonat­kozásban is, gesztusértékű lehetett vol­na a külföldön élő magyarok számára. Érzelmileg megviselt a kudarc. A ta­nulság az, hogy ilyen törvényt csak ak­kor lehet a parlament elé vinni, ha biz­tos az elfogadása, mert ez a kudarc tompította a nemzetközi hírű Nemze­tiségi Törvényünk használhatóságát. Polyák Sándor (SZDSZ): - Úgy szavaztam, mint a pártom, el­lene. Mi nem azt mondjuk, hogy ne ke­rüljenek be kisebbségi képviselők a parlamentbe, hiszen mint liberális párt, mi voltunk az egyetlen frakció, akik az előző választáson már eleve be­nur vettünk nemzetiségi képviselőt, éppen az egyéni szabadságjogok védelme ér­dekében. De ez a törvénytervezet a parlamenti demokráciát érintő részhez nem passzol. Rossz volt a törvényter­vezet, mert a képviselők számát ille­tően nem egy-egy személyt jelöl meg, hanem limitet ad. Ilyen alapon bárki bejuthat. Ekkor nyilván több, mint 13 képviselővel kell számolni akkor is, amikor például egy 2/3-os törvény elfo­gadását - ez a parlamenti demokrácia ­már néhány ember szavazata is meg­szoríthatja. így nem lehet tervezni a törvénykezést. Ugyanis nem lehet tud­ni, hogy ők hova állnak, mandátumuk szabad. Szavazatuk éppen annyit ér, mint az egyéni és listáról bejutott kép­viselőké. Tévedés ne essék tehát, mi is szeretnénk egy-egy kisebbségi képvise­lőt látni, de erős, egységes hátországgal rendelkezőket, mert az SZDSZ mindig is a kisebbségek kollektív jogaiért szállt síkra. Ternák Gábor (MDF): - Egyetértéssel szavaztam a kor­mány felvetésére, módosítandó a vá­lasztójogi törvényt, hogy a nemzetisé­gek is közvetlen módon vegyenek részt a parlamenti munkában. Fontos politi­kai lépés lett volna, ha nem akadályoz­zák meg a másik oldalról. És mivel a Nemzetiségi Törvényünknek nagy elismertsége van Európában, nem is le­het kitérni előle. A választójogi tör­vényt mindenképpen igazítani kell a Nemzetiségi Törvényhez, már csak megítélésünk miatt is remélve, hogy az igazítás a népcsoportokat is arra inspi­rálja, hogy megegyezzenek, hogy ne le­hessen megosztani őket. 13 népcsoport él Magyarországon, képviselőik szava­zata eloszlana a parlamentben, s bizo­nyos aggályok ellenére nem befolyá­solnák a parlamenti demokráciát. Na­gyon szomorúan veszem tudomásul, hogy a módosítási indítvány nem nyer­te el a többséget, hogy össze-vissza sza­vazott a parlament és önmagával került ellentétbe. Ezt a kérdést azonban nem lehet szőnyeg alá söpörni. Gémes Balázs (kisebbségi tanácsnok, Szekszárd): - Az országgyűlési munka megköve­teli, hogy európai szintű választójogi törvénye legyen. A nemzetiségeknek is ott a helyük a munkában. A módosítás most nem ment át, de rövidesen sor kell hogy kerüljön rá. Össznemzeti ér­dekünk, hogy a kisebbségek is képvise­lethez jussanak, hiszen a szomszédos országokban is számottevő a magyar­ság, akik előtt ez pozitív példa lehetne. Új folyamatok játszódnak Európában, egységesülés felé halad a kontinens, amelyben azonban megnő és felérté­kelődik a nyelvek és a kultúrák értéke. Mi nem a múltbeli Európához akarunk tartozni. Deklarált az anyanyelvhez va­ló jog, erre most törvényi garanciák is vannak. A történelmi fejlődés egysze­rűen kikényszeríti a változtatást és megoldja majd a képviseleti jogot is. A Kisebbségi Törvény modell értékű, fi­gyelembe kell venni. Pozitív példaként említhetem a helyhatósági választáso­kat, ahol az érdemi döntések szület­nek, ahol adott a lehetőség az európai szintű választási jogosultságra, mivel a kisebbségek is indíthatnak jelölteket és még csak 2/3-os többség sem kell ah­hoz, hogy kulturális önkormányzatban munkálkodhassanak. Cigányok és né­metek élnek is a lehetőséggel. Végül a két legnagyobb létszámú ki­sebbség vezetői arról, hogy hogyan élik meg a kudarcot a mindennapokban. Kalányos György (Tolna Megyei Független Cigányszövetség elnöke): - Elfogadta a parlament a Kisebbségi Törvényt, így nekünk is jogunk van a képviselethez. Horváth Aladár, a Ro­maparlament elnöke az Alkotmánybí­rósághoz fordul, remélem, ered­ménnyel. Mi, Tolna megyei független cigányok, többször is hangsúlyoztuk, hogy nem politizálunk, inkább a gazda­ság, a munka és a kultúra felé fordu­lunk. Egyelőre azonban a cigány világ­találkozó létrehozásán fáradozunk. Azt is remélem, hogy a következő vá­lasztásra létrejön az országos képvise­let. Józan-Jilling Mihály (német nemze­tiségi szószóló): - A magyarországi németek - itt Tol­na megyében is - csalódottak. Már többször említettük a Kisebbségi Tör­vény eddigi vitái során, miszerint a leg­jobb törvény is - legyen az akár a „legli­berálisabb" is - annyit ér, amennyi ab­ból megvalósul, illetve megvalósítha­tó. Véleményünk szerint a magyaror­szági kisebbségeknek, köztük a néme­teknek is, biztosítani kell a helyi de­mokrácia lehetőségein túl a parlamenti reprezentációt. Biztosítva van ez pl. Szlovéniában, vagy - kisebbségi tör­vény nélkül is - Romániában. Azzal is tisztában vagyunk, hogy egykamarás parlamentben a kérdés bonyolultabb és sokakban még kísért a régi „népfron­tos" múlt. „Kompromisszumos" javas­latunk is van, amelynek részletezéséről e helyen eltekintünk. A köztársasági elnök a kisebbségi kerekasztal képviselőivel folytatott tár­gyalások után január 18-án aláírta a képviselők választásáról szóló törvény módosítását, s egyúttal hangsúlyozta, hogy a kisebbségek képviselete szüksé­ges előfeltétele annak, hogy az alkot­mányban meghatározott államalkotó tényezői szerepüket betölthessék. Ezért a kisebbségek általános képvise­letének mielőbbi törvényi rendezése kiemelkedő fontosságú feladat. NÉMETH JUDIT Evangélium „Jó reménységben legyetek, mert egy lélek sem vész el közületek, csak a hajó!" Apostolok cselekedetei 27., 22. Tanítványai elhívásakor így szólt Jézus: „Jöjjetek utánam, és én emberha­lászokká teszlek titeket! Milyen is egy,emberhalász'"? - A Földközi-tengeri viharban a végpusztulás felé tartó hajó utasaihoz szól a fenti szavakkal Pál apostol, akit Jézus „emberhalásszá" tett. Mit tudhatunk meg róla? Elsősorban azt, hogy őt éppúgy fenyegeti a hajótörés, mint a többi 275 utast. „Emberhalásszá" az az üzenet teszi, ami őt belülről átjáija: senki sem vész el, csak a hajó. Jó reménységben lehetnek mindnyájan. - Az „emberha­lász" nem mondja: Minek beszéljek ezeknek, úgysem hallgatnak rám. Hiá­ba mondtam, az utazás veszélyes, ne induljunk el! - Az „emberhalász" nem veszi semmibe, nagyon is fájlalja, hogy elsüllyedt a rakomány, a felszerelés, sőt a hajó is menthetetlen, de figyelmét nem osztja-szóija szét, hanem a legdrágábbra, az emberi lélekre összpontosítja: Egy se vesszen el! - Az „em­berhalász" nem a maga erejét állítja előtérbe, hiszen talán egyetlen fuldoklót sem tudott volna partra húzni, nemhogy 275-öt! De tud arról az emberi erőt meghaladó erőről: Isten hatalmáról, mely eldönti az események kimenete­lét. Erre mutat rá. Ki meri mondani előre, hogy megmenekülnek. A jézusi értelemben vett „emberhalász" a bekövetkező események sodrá­ban elsősorban felfele mutat: a mentő szeretetével szabadításra kész Isten­re. Azután maga körül mutat: a megmentésre kiválasztottakra, akik Isten szabadításának boldog elfogadói és örök tanúi lehetnek! - Imádkozzunk, hogy ez így legyen! SZILVASSY GÉZA református lelkész

Next

/
Oldalképek
Tartalom