Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-01-23 / 3. szám

V 1994. JANUÁR 23. , SZEKSZÁRDI fASARNAP 5 A kisebbségekről szólva „Mielőbbi törvényi rendezés" Az elmúlt év utolsó napjaiban a választójogi törvény módosítását terjesztette elő a kormány a parlament elé, amely többek között a kisebbségek közvetlen képviseleti jogát kívánta lehetővé tenni. A módosítás nem kapta meg a 2/3-os többséget. Jánosi György (MSZP): - Mi fontosnak tartjuk, hogy alanyi jogon képviselethez jussanak a kisebbségek, hogy ne szakadjanak szét a pártok között. A módosításkor támogattuk a kormány javaslatát a kisebbségi listák bevezetésének lehetőségéről. A szavazáshoz is így viszonyultunk, de f

jött ki a 2/3-os többség. A szavalőtt hatpárti konzultációt javasoléppen a módosítás érdekében, de az nem jött létre. Végül sem az SZDSZ, sem a kormány nem kapott többséget. Jelenleg a helyzet rossz, mert megindul a verseny a pártok között a kisebbségi szavazatokért, ami sok helyen veszélyezteti a népcsoportok egységét. Kapitány Ferenc (Kisgazda 36-ok): - A törvényhozásban helye van a kisebbségi képviseletnek közvetlenül is. Nagyon örülök annak, hogy szervezett formában újra jelentkeznek. Két út áll előttük. Vagy módot ad a választójogi törvény arra, hogy a nemzetiségek külön szavaznak és juttatnak be jelöltet a parlamentbe, vagy egyéni körzetekből egyéni bizalmat kapnak. Józan politikát folytatva üdvös lenne, ha ilyen képviselet is megjelenne, természetesen megfelelő bázissal a háttérben. Magam kt szívből kívánom, hiszen a háború n, 1947-ben mint svábmentőt elurcoltak. Nyerges Tibor (MDF): - A kormány előterjesztés szerinti álláspontját támogattam. Kiderült, hogy a kiszavazott részek miatt a törvénymódosítás ellehetetlenült. Nem kapta meg a sorsfordító többséget az, hogy az egykamarás parlamentben közvetlen képviselete legyen a kisebbségeknek. Most a törvény módosítása, finomítása nem sikerült, de ez sokáig nem maradhat így, hiszen egyéb vonatkozásban is, gesztusértékű lehetett volna a külföldön élő magyarok számára. Érzelmileg megviselt a kudarc. A tanulság az, hogy ilyen törvényt csak akkor lehet a parlament elé vinni, ha biztos az elfogadása, mert ez a kudarc tompította a nemzetközi hírű Nemzetiségi Törvényünk használhatóságát. Polyák Sándor (SZDSZ): - Úgy szavaztam, mint a pártom, ellene. Mi nem azt mondjuk, hogy ne kerüljenek be kisebbségi képviselők a parlamentbe, hiszen mint liberális párt, mi voltunk az egyetlen frakció, akik az előző választáson már eleve benur vettünk nemzetiségi képviselőt, éppen az egyéni szabadságjogok védelme érdekében. De ez a törvénytervezet a parlamenti demokráciát érintő részhez nem passzol. Rossz volt a törvénytervezet, mert a képviselők számát illetően nem egy-egy személyt jelöl meg, hanem limitet ad. Ilyen alapon bárki bejuthat. Ekkor nyilván több, mint 13 képviselővel kell számolni akkor is, amikor például egy 2/3-os törvény elfogadását - ez a parlamenti demokrácia már néhány ember szavazata is megszoríthatja. így nem lehet tervezni a törvénykezést. Ugyanis nem lehet tudni, hogy ők hova állnak, mandátumuk szabad. Szavazatuk éppen annyit ér, mint az egyéni és listáról bejutott képviselőké. Tévedés ne essék tehát, mi is szeretnénk egy-egy kisebbségi képviselőt látni, de erős, egységes hátországgal rendelkezőket, mert az SZDSZ mindig is a kisebbségek kollektív jogaiért szállt síkra. Ternák Gábor (MDF): - Egyetértéssel szavaztam a kormány felvetésére, módosítandó a választójogi törvényt, hogy a nemzetiségek is közvetlen módon vegyenek részt a parlamenti munkában. Fontos politikai lépés lett volna, ha nem akadályozzák meg a másik oldalról. És mivel a Nemzetiségi Törvényünknek nagy elismertsége van Európában, nem is lehet kitérni előle. A választójogi törvényt mindenképpen igazítani kell a Nemzetiségi Törvényhez, már csak megítélésünk miatt is remélve, hogy az igazítás a népcsoportokat is arra inspirálja, hogy megegyezzenek, hogy ne lehessen megosztani őket. 13 népcsoport él Magyarországon, képviselőik szavazata eloszlana a parlamentben, s bizonyos aggályok ellenére nem befolyásolnák a parlamenti demokráciát. Nagyon szomorúan veszem tudomásul, hogy a módosítási indítvány nem nyerte el a többséget, hogy össze-vissza szavazott a parlament és önmagával került ellentétbe. Ezt a kérdést azonban nem lehet szőnyeg alá söpörni. Gémes Balázs (kisebbségi tanácsnok, Szekszárd): - Az országgyűlési munka megköveteli, hogy európai szintű választójogi törvénye legyen. A nemzetiségeknek is ott a helyük a munkában. A módosítás most nem ment át, de rövidesen sor kell hogy kerüljön rá. Össznemzeti érdekünk, hogy a kisebbségek is képviselethez jussanak, hiszen a szomszédos országokban is számottevő a magyarság, akik előtt ez pozitív példa lehetne. Új folyamatok játszódnak Európában, egységesülés felé halad a kontinens, amelyben azonban megnő és felértékelődik a nyelvek és a kultúrák értéke. Mi nem a múltbeli Európához akarunk tartozni. Deklarált az anyanyelvhez való jog, erre most törvényi garanciák is vannak. A történelmi fejlődés egyszerűen kikényszeríti a változtatást és megoldja majd a képviseleti jogot is. A Kisebbségi Törvény modell értékű, figyelembe kell venni. Pozitív példaként említhetem a helyhatósági választásokat, ahol az érdemi döntések születnek, ahol adott a lehetőség az európai szintű választási jogosultságra, mivel a kisebbségek is indíthatnak jelölteket és még csak 2/3-os többség sem kell ahhoz, hogy kulturális önkormányzatban munkálkodhassanak. Cigányok és németek élnek is a lehetőséggel. Végül a két legnagyobb létszámú kisebbség vezetői arról, hogy hogyan élik meg a kudarcot a mindennapokban. Kalányos György (Tolna Megyei Független Cigányszövetség elnöke): - Elfogadta a parlament a Kisebbségi Törvényt, így nekünk is jogunk van a képviselethez. Horváth Aladár, a Romaparlament elnöke az Alkotmánybírósághoz fordul, remélem, eredménnyel. Mi, Tolna megyei független cigányok, többször is hangsúlyoztuk, hogy nem politizálunk, inkább a gazdaság, a munka és a kultúra felé fordulunk. Egyelőre azonban a cigány világtalálkozó létrehozásán fáradozunk. Azt is remélem, hogy a következő választásra létrejön az országos képviselet. Józan-Jilling Mihály (német nemzetiségi szószóló): - A magyarországi németek - itt Tolna megyében is - csalódottak. Már többször említettük a Kisebbségi Törvény eddigi vitái során, miszerint a legjobb törvény is - legyen az akár a „legliberálisabb" is - annyit ér, amennyi abból megvalósul, illetve megvalósítható. Véleményünk szerint a magyarországi kisebbségeknek, köztük a németeknek is, biztosítani kell a helyi demokrácia lehetőségein túl a parlamenti reprezentációt. Biztosítva van ez pl. Szlovéniában, vagy - kisebbségi törvény nélkül is - Romániában. Azzal is tisztában vagyunk, hogy egykamarás parlamentben a kérdés bonyolultabb és sokakban még kísért a régi „népfrontos" múlt. „Kompromisszumos" javaslatunk is van, amelynek részletezéséről e helyen eltekintünk. A köztársasági elnök a kisebbségi kerekasztal képviselőivel folytatott tárgyalások után január 18-án aláírta a képviselők választásáról szóló törvény módosítását, s egyúttal hangsúlyozta, hogy a kisebbségek képviselete szükséges előfeltétele annak, hogy az alkotmányban meghatározott államalkotó tényezői szerepüket betölthessék. Ezért a kisebbségek általános képviseletének mielőbbi törvényi rendezése kiemelkedő fontosságú feladat. NÉMETH JUDIT Evangélium „Jó reménységben legyetek, mert egy lélek sem vész el közületek, csak a hajó!" Apostolok cselekedetei 27., 22. Tanítványai elhívásakor így szólt Jézus: „Jöjjetek utánam, és én emberhalászokká teszlek titeket! Milyen is egy,emberhalász'"? - A Földközi-tengeri viharban a végpusztulás felé tartó hajó utasaihoz szól a fenti szavakkal Pál apostol, akit Jézus „emberhalásszá" tett. Mit tudhatunk meg róla? Elsősorban azt, hogy őt éppúgy fenyegeti a hajótörés, mint a többi 275 utast. „Emberhalásszá" az az üzenet teszi, ami őt belülről átjáija: senki sem vész el, csak a hajó. Jó reménységben lehetnek mindnyájan. - Az „emberhalász" nem mondja: Minek beszéljek ezeknek, úgysem hallgatnak rám. Hiába mondtam, az utazás veszélyes, ne induljunk el! - Az „emberhalász" nem veszi semmibe, nagyon is fájlalja, hogy elsüllyedt a rakomány, a felszerelés, sőt a hajó is menthetetlen, de figyelmét nem osztja-szóija szét, hanem a legdrágábbra, az emberi lélekre összpontosítja: Egy se vesszen el! - Az „emberhalász" nem a maga erejét állítja előtérbe, hiszen talán egyetlen fuldoklót sem tudott volna partra húzni, nemhogy 275-öt! De tud arról az emberi erőt meghaladó erőről: Isten hatalmáról, mely eldönti az események kimenetelét. Erre mutat rá. Ki meri mondani előre, hogy megmenekülnek. A jézusi értelemben vett „emberhalász" a bekövetkező események sodrában elsősorban felfele mutat: a mentő szeretetével szabadításra kész Istenre. Azután maga körül mutat: a megmentésre kiválasztottakra, akik Isten szabadításának boldog elfogadói és örök tanúi lehetnek! - Imádkozzunk, hogy ez így legyen! SZILVASSY GÉZA református lelkész