Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-06-12 / 23. szám

, SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 1994. JÚNIUS 12. SZEMük az értékeken Vagyonvédelmi törvényre van szükség Ali! Jigha adhattak volna találóbb ne­vet országos szövetségüknek a vagyon­védelmi vállalkozók! A SZEM ugyanis azokat a szervezeteket tömöríti, amelyek feladata, hogy értékeinken rajta tartsák a szemüket. Néhány nappal ezelőtt első vidéki el­nökségi ülésüket éppen Szekszárdon tartották, ahol közös gondjaikat, a szer­vezet előtt álló feladatokat vitatták meg a szakemberek. Vagyonvédelem alatt a hétköznapi ember általában a jól-rosszul működő riasztókat (lásd keretes írásunk), illetve a rendészek, járőrök, biztonsági őrök, pénzszállítók munkáját érti. A szakem­berek úgy fogalmaznak: a vagyonvéde­lemnek van mechanikai, elektronikai és élőerős területe. S mindegyikben akadnak bőven problémák! Nagy teret kapott a tanácskozáson az évek óta hiányzó, s egyre sürgetőbb va­gyonvédelmi törvény, ami szabályozná a vagyonvédelemmel foglalkozó vállal­kozók tevékenységét, továbbá a terüle­ten ugyancsak érintett rendőrséggel és biztosítókkal való együttműködését. - Hány vagyonvédelmi vállalkozó van ma az országban? A rendőrség sem tudja, talán 1500 lehet. Ehhez ké­pest a SZEM alig nyolcvanat, a hason­ló, ám velünk érdekütközésben lévő többi szervezet is körülbelül ennyit tö­mörít - mondta Kármán József, a szer­vezet elnöke. Bártfai István alelnök kérésemre el­mondta, hogy miért tarthatatlan ez a helyzet. - Ma Magyarországon még nem az a leggyakoribb, amit a gengszterfilmek­ben látunk, hogy „kívülálló" banditák rabolnak ki bankot, postát. Saját embe­reinken, a védelmi szervezeteken belül fenyeget a legnagyobb veszély. Ezért nagyon helytelenítjük azt a gyakorla­tot, hogy bárki a polgármesteri hivatal­ban történő bejelentkezés után va­gyonvédelmi tevékenységbe foghas­son. Évek óta azon dolgozunk a bizto­hogy csak olyan ember kerüljön a so­rainkba, aki valóban oda való, s ne for­dulhasson elő a ma igen gyakori eset, hogy az őr Viszi el a pénzt. Etalont kívá­nunk megfogalmazni arra is, hogy ho­gyan álljon föl, hogyan nézzen ki egy Jobb megoldás Fényes nappal, az elegáns épület - valószínűleg bank - falán ékte­len szirénaszó kíséretében lámpa villog. Megszólalt a riasztó, ám úgy tűnik: senkit nem riasztott. A járókelőknek a szemük sem rebben, eszébe sem jut senkinek, hogy közelebb menjen és betörőt akarjon fog­ni. Megszoktuk már, hogy a nálunk elterjedt riasztók minden szíre­szóra megszólalnak, nem érdemes odafigyelni rájuk. S ha mégis tá­madás éméaz ilyen módon védett épületet? Akkor pedig - okkal - jo­gos önvédelem tartana távol bennünket a beavatkozástól. Ezekkel a nem túl jól vizsgázó riasztókkal szemben az országban működik már néhány úgynevezett csendes rendszer. Tolna megyében másfél év óta a HIRCOMP KFT. építette ki s-ami az igazi'feladatot jelenti - üzemelteti azóta is ezt a maga nemében a környéken egyedül­álló rendszert. Dobrovolni Dezső ügyvezető a megoldás lényegét úgy foglalta össze, hogy a riasztásból a járókelők semmit nem vesznek észre, a betörést vagy egyéb eseményt - a riasztóval ellátott épület sza­bályszerű nyitását és zárását, áramkimaradást stb. - a számítógépes rendszer egy diszpécserközpontba továbbítja, ahol 24 órás műszaki ügyeletet tartanak, s a rendőrséggel is állandó kapcsolatban állnak. A rendszerfolyamatosan jól vizsgázik, segítségével elfogtak már több betörőt, lefüleltek vele kulccsal rendelkező, ám azzal visszaélő alkal­mazottat, s figyelték az áramkimaradást olyan üzemekben és intéz­ményekben, ahol nem engedhető meg éjszaka vagy hét végén sem az áramszünet. Ma úgy tűnik, hogy ez a felügyeleti rendszer- a telefon-összekötte­tés helyett rádiót alkalmazó továbbfejlesztett változat - a vagyonvéde­lemre a jó megoldás. sítókkal közösen, hogy pszichológiai előszűrésnek vessük alá a jelentkező­ket, s fizikális, pszichikai és értelmi szinthez kössük ennek a tevékenység­nek a folytatását. Arra törekszünk, vagyonvédelmi szervezet, a vezetője pedig rendelkezzék referenciákkal s feddhetetlenségi igazolással. Utóbbihoz persze ismét a rendőr­séggel való szoros együttműködés kell, hiszen csak az kutathat a jelentkezők múltjában. Szeretnénk elérni, hogy a vagyonvédelmi törvény a rendőrség számára több ellenőrzést tegyen lehe­tővé, a vállalkozás viszont legyen való­ban a vállalkozók feladata. Nem kell bizonygatni, hogy a bizto­sítók is mennyire érdekeltek a vagyon elleni bűncselekmények visszaszorítá­sában, ennek ellenére ma még nem fel­hőtlen az őrző-védő szervezetekkel a viszonyuk. - Nem akarnak a biztosítók velujJt viszontbiztosítást kötni, nem adif^P teljesíthető, korrekt előírásokat a biz­tonsági követelményekre vonatkozóan - panaszolják a vállalkozók. További gondként említik a szabványosítás hiá­nyát, s mivel sem magyar szabvány nincs, sem az Európai Unió szabvá­nyait nem alkalmazzák a gyártók, nem is felelnek meg a termékek a nyugati követelményeknek. Valószínűleg az emberek sem felelnének meg, amennyiben exportálni akarnák őket! S nem csak azért, mert az előzetes mi­nősítés nem kötelező, hanem az okta­tással is gondok vannak. Megfelelő ismeretekre, sőt ezek megszerzését igazoló papírokra is szükség lenne, ám a 2500 órás tanfo­lyamot a vállalkozók legalább annyira idő, mint pénz hiányában nem enged­hetik meg maguknak és alkalmazo^^ taiknak. A közös gondolkodás valamiféle „le­velező" oktatás felé látszik megindulni. Az ugyanis biztos, hogy képzett biz­tonsági őrökre van szükség, akik - Bárt­fai István megfogalmazása szerint - ké­pesek „felnőni" ahhoz a bűnözési szinthez, ami sajnos Magyarországot is fenyegeti, rövid időn belül. Hirdetmény Az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hiva­tal értesíti az állampolgárokat, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilván­tartásáról szóló 1992. évi LXVI. tv. végrehajtására kiadott 146/1993. (X. 26.) Kormányrendelet 48. § (3) bekezdése értelmében az 1992. november 30. előtt létesített ideiglenes lakcímek 1994. június 30-án érvényüket vesztik akkor, ha azokat az állampolgárok nem újítják meg. Az ideiglenes lakcím (tartózkodási hely) 1994. június 29­éig újítható meg. A megújítást a postahivatalokban kapható lakcímje­lentő lap kitöltésével annál a polgármesteri hivatalnál kell bejelenteni, amelynek illetékességi területén a meg­újítani kívánt ideiglenes lakcím (tartózkodási hely) talál­ható. A megújításhoz a lakcímjelentő lapon kívül a személyi igazolvány, valamint a személyazonosító jelről (személyi számról) szóló hatósági bizonyítvány (szemé­lyi lap vagy igazolás) szükséges. Az 1992. november 1-je előtt létesített ideiglenes lak­cím 1994. június 29. után nem újítható meg, azt tartózko­dási helyként újból be kell jelenteni. A Szekszárd-Bezons Baráti Társaság június 13-án, hétfőn 17.00 órakor a polgármesteri hivatal konferen ciatermében tartja évi rendes közgyűlését, melyre ezúton meghívjuk. )

Next

/
Oldalképek
Tartalom