Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-06-12 / 23. szám

, SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 1994. JÚNIUS 12. SZEMük az értékeken Vagyonvédelmi törvényre van szükség Ali! Jigha adhattak volna találóbb nevet országos szövetségüknek a vagyonvédelmi vállalkozók! A SZEM ugyanis azokat a szervezeteket tömöríti, amelyek feladata, hogy értékeinken rajta tartsák a szemüket. Néhány nappal ezelőtt első vidéki elnökségi ülésüket éppen Szekszárdon tartották, ahol közös gondjaikat, a szervezet előtt álló feladatokat vitatták meg a szakemberek. Vagyonvédelem alatt a hétköznapi ember általában a jól-rosszul működő riasztókat (lásd keretes írásunk), illetve a rendészek, járőrök, biztonsági őrök, pénzszállítók munkáját érti. A szakemberek úgy fogalmaznak: a vagyonvédelemnek van mechanikai, elektronikai és élőerős területe. S mindegyikben akadnak bőven problémák! Nagy teret kapott a tanácskozáson az évek óta hiányzó, s egyre sürgetőbb vagyonvédelmi törvény, ami szabályozná a vagyonvédelemmel foglalkozó vállalkozók tevékenységét, továbbá a területen ugyancsak érintett rendőrséggel és biztosítókkal való együttműködését. - Hány vagyonvédelmi vállalkozó van ma az országban? A rendőrség sem tudja, talán 1500 lehet. Ehhez képest a SZEM alig nyolcvanat, a hasonló, ám velünk érdekütközésben lévő többi szervezet is körülbelül ennyit tömörít - mondta Kármán József, a szervezet elnöke. Bártfai István alelnök kérésemre elmondta, hogy miért tarthatatlan ez a helyzet. - Ma Magyarországon még nem az a leggyakoribb, amit a gengszterfilmekben látunk, hogy „kívülálló" banditák rabolnak ki bankot, postát. Saját embereinken, a védelmi szervezeteken belül fenyeget a legnagyobb veszély. Ezért nagyon helytelenítjük azt a gyakorlatot, hogy bárki a polgármesteri hivatalban történő bejelentkezés után vagyonvédelmi tevékenységbe foghasson. Évek óta azon dolgozunk a biztohogy csak olyan ember kerüljön a sorainkba, aki valóban oda való, s ne fordulhasson elő a ma igen gyakori eset, hogy az őr Viszi el a pénzt. Etalont kívánunk megfogalmazni arra is, hogy hogyan álljon föl, hogyan nézzen ki egy Jobb megoldás Fényes nappal, az elegáns épület - valószínűleg bank - falán éktelen szirénaszó kíséretében lámpa villog. Megszólalt a riasztó, ám úgy tűnik: senkit nem riasztott. A járókelőknek a szemük sem rebben, eszébe sem jut senkinek, hogy közelebb menjen és betörőt akarjon fogni. Megszoktuk már, hogy a nálunk elterjedt riasztók minden szíreszóra megszólalnak, nem érdemes odafigyelni rájuk. S ha mégis támadás éméaz ilyen módon védett épületet? Akkor pedig - okkal - jogos önvédelem tartana távol bennünket a beavatkozástól. Ezekkel a nem túl jól vizsgázó riasztókkal szemben az országban működik már néhány úgynevezett csendes rendszer. Tolna megyében másfél év óta a HIRCOMP KFT. építette ki s-ami az igazi'feladatot jelenti - üzemelteti azóta is ezt a maga nemében a környéken egyedülálló rendszert. Dobrovolni Dezső ügyvezető a megoldás lényegét úgy foglalta össze, hogy a riasztásból a járókelők semmit nem vesznek észre, a betörést vagy egyéb eseményt - a riasztóval ellátott épület szabályszerű nyitását és zárását, áramkimaradást stb. - a számítógépes rendszer egy diszpécserközpontba továbbítja, ahol 24 órás műszaki ügyeletet tartanak, s a rendőrséggel is állandó kapcsolatban állnak. A rendszerfolyamatosan jól vizsgázik, segítségével elfogtak már több betörőt, lefüleltek vele kulccsal rendelkező, ám azzal visszaélő alkalmazottat, s figyelték az áramkimaradást olyan üzemekben és intézményekben, ahol nem engedhető meg éjszaka vagy hét végén sem az áramszünet. Ma úgy tűnik, hogy ez a felügyeleti rendszer- a telefon-összeköttetés helyett rádiót alkalmazó továbbfejlesztett változat - a vagyonvédelemre a jó megoldás. sítókkal közösen, hogy pszichológiai előszűrésnek vessük alá a jelentkezőket, s fizikális, pszichikai és értelmi szinthez kössük ennek a tevékenységnek a folytatását. Arra törekszünk, vagyonvédelmi szervezet, a vezetője pedig rendelkezzék referenciákkal s feddhetetlenségi igazolással. Utóbbihoz persze ismét a rendőrséggel való szoros együttműködés kell, hiszen csak az kutathat a jelentkezők múltjában. Szeretnénk elérni, hogy a vagyonvédelmi törvény a rendőrség számára több ellenőrzést tegyen lehetővé, a vállalkozás viszont legyen valóban a vállalkozók feladata. Nem kell bizonygatni, hogy a biztosítók is mennyire érdekeltek a vagyon elleni bűncselekmények visszaszorításában, ennek ellenére ma még nem felhőtlen az őrző-védő szervezetekkel a viszonyuk. - Nem akarnak a biztosítók velujJt viszontbiztosítást kötni, nem adif^P teljesíthető, korrekt előírásokat a biztonsági követelményekre vonatkozóan - panaszolják a vállalkozók. További gondként említik a szabványosítás hiányát, s mivel sem magyar szabvány nincs, sem az Európai Unió szabványait nem alkalmazzák a gyártók, nem is felelnek meg a termékek a nyugati követelményeknek. Valószínűleg az emberek sem felelnének meg, amennyiben exportálni akarnák őket! S nem csak azért, mert az előzetes minősítés nem kötelező, hanem az oktatással is gondok vannak. Megfelelő ismeretekre, sőt ezek megszerzését igazoló papírokra is szükség lenne, ám a 2500 órás tanfolyamot a vállalkozók legalább annyira idő, mint pénz hiányában nem engedhetik meg maguknak és alkalmazo^^ taiknak. A közös gondolkodás valamiféle „levelező" oktatás felé látszik megindulni. Az ugyanis biztos, hogy képzett biztonsági őrökre van szükség, akik - Bártfai István megfogalmazása szerint - képesek „felnőni" ahhoz a bűnözési szinthez, ami sajnos Magyarországot is fenyegeti, rövid időn belül. Hirdetmény Az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal értesíti az állampolgárokat, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. tv. végrehajtására kiadott 146/1993. (X. 26.) Kormányrendelet 48. § (3) bekezdése értelmében az 1992. november 30. előtt létesített ideiglenes lakcímek 1994. június 30-án érvényüket vesztik akkor, ha azokat az állampolgárok nem újítják meg. Az ideiglenes lakcím (tartózkodási hely) 1994. június 29éig újítható meg. A megújítást a postahivatalokban kapható lakcímjelentő lap kitöltésével annál a polgármesteri hivatalnál kell bejelenteni, amelynek illetékességi területén a megújítani kívánt ideiglenes lakcím (tartózkodási hely) található. A megújításhoz a lakcímjelentő lapon kívül a személyi igazolvány, valamint a személyazonosító jelről (személyi számról) szóló hatósági bizonyítvány (személyi lap vagy igazolás) szükséges. Az 1992. november 1-je előtt létesített ideiglenes lakcím 1994. június 29. után nem újítható meg, azt tartózkodási helyként újból be kell jelenteni. A Szekszárd-Bezons Baráti Társaság június 13-án, hétfőn 17.00 órakor a polgármesteri hivatal konferen ciatermében tartja évi rendes közgyűlését, melyre ezúton meghívjuk. )