Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1994-06-05 / 22. szám
13 1994. JÚNIUS 26. , SZEKSZÁRDI embere Induló sorozatunkban olyan személyiségeket fogunk bemutatni, akik munkájukkal, tetteikkel, alkotásaikkal, eredményeikkel nemcsak maguk, hanem városunk hírnevét is öregbítik, mindannyiunk közös érdekét is szolgálják, a közösség értékeit a napi kötelességteljesítésen felül is maradandóan gyarapítják. A hét embere: dr. Otós Miklós - Főorvos urat, a képviselő-testület tagját, az egészségügyi és szociális bizottság elnökét nem kell bemutatni a szekszárdiaknak. De azt talán kevesebben tudják Önről, hogy alapítványt létesített „A jövő nemze" elnevezéssel. - Az alapítvány gondolata 1991 tavaszára nyúlik vissza. Akkor döntött úgy a testület, hogy a képviselők munkáját havi 10 ezer Ft tiszteletdíjjal honorálja. Én akkor is, és most is úgy érzem, hogy ezt a munkát nem az anyagiak miatt vállaltam. így született meg a gondolat, hogy a havi összegek befizetésével egy alapítványt hozzanak létre. Az oktatás ügyét, az ifjúság nevelését kiemelten fontosnak tartom, mert hiszem, a jól képzett fiataloké a jövő, ők fogják felvirágoztatni az országot. Emellett ezzel a gesztussal volt tanáraim előtt szerettem volna tisztelegni, Iw' 1954-től '58-ig magam is a Ga^P gimnázium diákja voltam, s egész életre szóló élményeket és útmutatást kaptam dr. Pataki József, Létay Menyhért tanár uraktól, és Bodonyi Pál osztályfőnökömtől, aki a ballagásunkkor így búcsúzott tőlünk: „ne felejtsétek el, tanult emberek vagytok, s a tudomány és haladás fáklyáját nektek kell magasra emelni". - Milyen cél szolgálatát vállalta fel az alapítvány, és kik kaphatják meg a díjakat? - Az alapító okirat több célt is megfogalmaz. Fontos, hogy a tanárok és diákok között demokratikus, jó viszony alakuljon ki az iskolában. A diákoknak a képességeikhez mérten a legjobban kell tanulniuk, a tanárnak viszont nem elég csak átadni az ismereteket. A középiskolás korosztállyal az érzékeny serdülőkorban találkozva a tanár, a nevelő egész személyisége példa értékű, meghatározhatja a jövendő életpályát, a harmonikus személyiség kialakulását, a serdülő viszonyát a világhoz. A 20. század embere sajnos nagyon a mának él, a távolabbi célok kevésbé ösztönzik. Emellett bezárt, önmagára figyelő. Az alapítvány szerény eszközeivel és díjával a ballagás alkalmával mindig a négy gimnáziumi tanév munkáját köszönhetik meg egymásnak a tanárok és diákok. A tantestület választja ki, hogy az érettségizők közül kik kapják a tanárok díját - ez most az oklevél mellett 5 ezer Ft jutalommal jár. A tanulók pedig szintén titkos szavazással ítélik oda a diákok díját az általuk legkvalitásosabbnak tartott pedagógusnak. A diákok díja most 20 ezer Ft. Az idén Nagy László pedagógus, és négy diák: Szepesi Vera, Varga Zsuzsa, Wágner Zita és Kovács Gábor kapta az alapítvány díját. Az alapítvány célja az is, hogy majdan pályázatok útján az önképző köröket támogassa, s esetleg oktatási segédeszközök beszerzéséhez is segítséget nyújtson. Szeretném, ha egyszer majd „kinőne" belőle egy gimnáziumi ösztöndíj, amivel a szegényebb sorsú, tehetséges tanulókat lehetne támogatni. - Hol és hogyan működik „A jövő nemzedékért" alapítvány? - Ez egy tartós alapítvány, az önkormányzati ciklus végére kb. 400 ezer Ft lesz az alaptőkéje, amiből a kamathozadék 50 %-át lehet felhasználni, a másik 50 %-ot vissza kell forgatni az alapítványba. Kezelője a gimnázium, a pénzt értékjegyekbe fektették. Köszönet illeti a pénzügyeket kezelő Takarékbankot, mert reklámszerződést kötöttek az alapítvánnyal, s ez tette lehetővé, hogy már az idén eljutottunk a felhasználás szintjére, s első ízben átadhattuk az alapítványi díjakat. Udud Teréz fotó: - ka * * * „A jövő nemzedékért" alapítvány nyitott, bárki csatlakozhat hozzá, aki a kitíizött célokkal egyetért, s a tanulásra fordított pénzt nem áldozatnak, hanem befektetésnek tekinti. Az alapítvány számlaszámáról a Garay gimnázium, illetve a Takarékbank szolgálhat tájékoztatással. Sör után bornapok Úgy hírlik, a pünkösdinek nevezett sörnapok adták az ötletet, ha már a várost sokkal szorosabb szálak kötik a hegy levéhez, mint a folyékony kenyérhez, meg kellene rendezni Szekszárdon, a szőlő és bor nemzetközi városában az Alisca bornapokat. A terv alakult, változott, s a héten nyert végleges formát, mikor is a bor és a vendéglátás szakemberei megegyeztek a részletekben. Eszerint az I. Alisca bornapokat, amiknek fővédnöke a Szekszárdi Borvidék Szőlő- és Borkultúra Alapítványa, alig két hét múlva, június 16-17-18án rendezik meg, mégpedig az óvármegyeháza borozójában, a Bartina oldalán, az Alisca Hotelben, a Művészetek Házában és a Babits művelődési házban. Az első nap, csütörtök, a szakembereké. Reggel kilenckor kezdődik a dél-dunántúli szőlő-, bortermelők és kereskedők tanácskozása, este hétkor pedig egy bemutató, amelynek címe Bor és konyha. Lényege, hogy a megfelelő ételhez megfelelő bort kell választani. Pénteken is a szakemberek tanácskoznak délelőtt, kora délután pedig az Alisca Hotelnél felavatják a Szekszárdon született híres borász, dr. Dicenty Dezső emléktábláját. A Művészetek Házában lesz délután a szekszárdi borverseny ünnepélyes eredményhirdetése. Előtte viszont egy borbemutatót terveztek a szervezők, amire meghívták a hetven aranyérmes szekszárdi bor gazdáit, boraikkal. S ami elgondolkoztató, mindössze hárman jelezték, jönnek. Ebből azt lehet sejtetni, azokból a csodálatos borokból még sincs annyi, hogy azokkal egy bemutatón is ki lehetne rukkolni. Ezt erősíti egyébként az is, hogy nemrég ezer palack minőségi bort kértek szekszárdi gazdáktól a pesti szállodákba. S akik korábban panaszkodtak, hogy nincs piac, most mégsem hozták az árut, a bort. A borverseny nagydíjas borainak bemutatása délután ötkor lesz a művelődési ház márványtermében, este nyolckor pedig az óvármegyeháza pinceborozójában kezdetét veszi a borbál. Az Alisca bornapok legtöbb embert érintő rendezvényei szombaton lesznek. A Babits Mihály Művelődési Ház szabadtéri színpadán, reggel kilenctől este hatig néptáncbemutatók, kulturális programok követik egymást, s a ház környékén borbemutatókra, borkóstolókra várják a vendégeket. _ s z ] _
