Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1994-06-05 / 22. szám
1994. JÚNIUS 5. , SZEKSZÁRDI USAR1AP 3 A, mundérból kibújva, a hétköznapi Szekszárdon közlekedve milyennek ítéli az autós társak magatartását? Hol szorít legjobban a cipő? - Legfeltűnőbb az egymás iránti türelmetlenség, ami ajárművezetők, autósok, motorosok körében tapasztalható. Nem mérik fel az adott közlekedési szituáció okát, hanem azonnal minősítenek. Azonnal kezdődik a lehülyézés, anyázás ahelyett, hogy meggyőződnének róla, hogy az a szerencsétlen azért állt meg, mert lerobbant a Trabantja, mert előtte megállt egy teherautó és így tovább. Nagyon bosszant, hogy délután, este előkerülnek a szabadidős autósok és motorosok, akik saját és egymás biztonságára sem ügyelnek ezt a balesetek mutatják -, másokéra pedig'nem tudnak vigyázni, mert bolyán gyorsan közlekednek. Azonkívül, hogy bosszant, tulajdonképpen el is szomorít, hiszen - a szakember oldaláról tekintve - egy kissé tehetetlenül szemlélem ezeket ajelenségeket. Aztán ott van az egymásra nem figyelés, a közlekedési táblák figyelmen kívül hagyása. Ön is tapasztalhatta már, hogy például a Korzó környékén, a városközpontban hiába vannak a „Megállni tilos!" táblák, szép sorban ott állnak az autók. Tonnák árnyékában Higgye el, én is káromkodom, amikor ilyen helyen nem találok parkolót, de mégis kerülök kettőt, mire szabályosan kiköthetek. - Hivatásból fakadó szabálytisztelet? - Egészen más. Aki ezen a helyen megáll, máris elérte, hogy egy autó nem tud oda bemenni, a másik nem tud kijönni, egymást heccelik, idegesítik - a végeredmény megint csak a baleset. - Gyakran járok a városközpont. Mártírok tere táján, az a tapasztalatom, hogy az állomásra visszatérni igyekvő buszok néha igen gyorsan haladnak. Osztja ezt a megállapítást? - Nézze, a sebességtúllépés kérdése igen érdekes dolog. A sebesség objektív kategória, műszerrel mérhető, pontosan megállapítható. Ugyanakkor hajlamosak vagyunk egy nagy tömegű, nagyhangú jármű sebességét túlbecsülni. Nekem is volt ehhez hasonló szubjektív észrevételem, hát kiálltunk a traffipaxszal ide-oda. Meglepő eredmény volt számomra is. A közlekedés veszélyes üzem. Legyinthetünk a sztereotípiára mégis igaz. „Velem ez nem történhet meg" - hárítjuk el aggodalmaskodó gondolatainkat egy-egy baleseti hír kapcsán, mintha legalábbis be lennénk oltva sérülés ellen. Pedig nem vagyunk. És eszünkbe sem jut, hogy az apró közúti bosszankodástól a tömegszerencsétlenségig milyen rövid út vezet. ILLÉS LÁSZLÓ rendőr alezredessel, a Tolna Megyei Rendőrfőkapitányság közlekedési osztályának vezetőjével beszéltünk. hogy gyorshajtással szinte sehol sem találkoztunk. Azt kell, hogy mondjam, az autóbuszokra általában a szabályos közlekedésjellemző; igaz, hogy némileg privilegizált helyzetben vannak. - Gyakran mérnek sebességei a város területén? - Az esetek többségében Szekszárdon kívül mérünk. - Olyan jók vagyunk? - Más oldalról kell közelíteni. Olyan kevés technikai eszköz és kezelőszemélyzet áll rendelkezésünkre (két mérőkocsi az egész megyében, három műszakos, tehát állandó szolgálatban), hogy súlypontoznunk kell feladatainkban. A városközpont és a város egész területe baleseti szempontból kevésbé veszélyeztetett, hiszen - bár sok az ütközés általában koccanásokról beszélhetünk. Számunkra a személyi sérüléssel járó balesetek a legfontosabbak, ezek számát szeretnénk csökkenteni. Ezért nem a városközpontban mérünk elsősorban, hanem az ennél nagyságrenddel veszélyeztetettebb 6-os úton, az 56oson, 55-ösön, 63-ason. - Érdekes megoldást láttam egy osztrák kisvárosban. A helység központjában egész évben áll egy doboz, benne a traffipax. Nem működik állandóan, ám soha sem tudhatja a közlekedő, hogy melyik pillanatban mérik sebességét. - Szakmailag igen jó ötlet, hasonló megoldáson magunk is törtük a fejünket, ám anyagi akadályai voltak a dolognak. A tapasztalat az, hogy az ilyen „állandó" jelenlét komoly visszatartó erővé válhat. - A várost észak-déli irányban átszelő 56-os út forgalmának nagy számban résztvevői az autóbuszoknál is nagyobb tömegű teherszállító járművek, kamionok. Azt hiszem, senki sem állítja a Garay téren, hogy teljesen nyugodt, amikor tőle karnyújtásnyira - ha csak 50-nel is - elhalad harminc tonna. Mi erről a véleménye? - Lehet, hogy meglepő, de az elmúlt években - a baleseti statisztikákat figyelembe véve - éppen a nagy tömegű járművekkel volt a legkevesebb gond. Nyilván szerencsés körülmények is közrejátszot•tak ebben, ám az is igaz, hogy ezek a járművek már messziről láthatóak és a hangjuk is figyelemfelkeltő. Ha a kereszteződésből kinézve vagy a zebránál állva azt látjuk, hogy jön egy ilyen hatalmas gép, ritkábban kockáztatjuk meg a kihajtást, lelépést mint mondjuk egy kisebb személygépkocsinál, ami lehet, hogy jóval gyorsabban jön. - A közelmúltban Pörbölynél egy felrobbant kamion balesete két emberéletét követelte. Tudom, hogy lakott területen kívül történt, tudom, hogy nem Szekszárd felé haladt a szállítmány - ám a városon átrobogó hatalmas tartálykocsikat látva furcsa dolgok jutnak az ember eszébe... - A KRESZ foglalkozik ezekkel a tartálykocsikkal, a veszélyes anyagot szállító járművekkel olyan szinten, hogy tiltja ezek részére a lakott területen történő megállást, várakozást. Ezzel védi az ott lakó, dolgozó embereket, ugyanakkor az ellen tényleg nem vagyunk beoltva, hogy egy ilyen tartálykocsi mondjuk a városközpontban a pörbölyihez nagyon is hasonló balesetet okozzon... Nem mondok újat, ha azt említem: ezen is csak a várost elkerülő ún. körgyűrű megépülése segíthetne, amiről tudjuk, hogy jelenleg kicsi a realitása. A gépkocsivezetők fokozott felelősségéről kell szólnom ez esetben is - ezzel viszont szemben áll az üzleti érdek (hajt az idő, minél előbb éljen oda a szállítmány), ezért ezeknél a jáműveknél igen gyakori az abszolút gyorshajtás, városon kívül gyakran mérünk 100-120 km/h sebességet is. Nem szólva arról, hogy - szintén üzleti érdekből - a rakományok menetlevelét meghamisítják, tehát a ténylegesen szállított anyag helyett más rakományt szerepeltetnek, mondjuk a valódinál lényegesen kisebb veszélyfokozatú szállítmányt feltüntetve. Ha egy súlyosan mérgező vegyi anyag helyett beíiják például, hogy gázolaj, ez eleve komoly veszélyeztetettséget jelent a környezetre, a közlekedőkre, lakosokra. - Mit tud tenni a rendőrség? Ne em fogom megnyugtatni: keveset. Eleve csak városon kívül állíthatjuk meg, ahol nemcsak a vámzár védi a felnyitástól, hanem az ellenőrző szakember hiánya is - egy szakszerűtlen tartálynyitás ugyanis beláthatatlan következményekkel járhat. Egyet lehet tenni: ezeket a vezetőket szabályos közlekedésre ösztönözni. Csökkentsük sebességüket, amennyire lehet, figyeljünk oda rájuk, segítsük őket - és minél előbb szabaduljunk meg tőlük. - Köszönöm a beszélgetést. ORBÁN GYÖRGY Fotó - ka -