Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-06-05 / 22. szám

1994. JÚNIUS 5. , SZEKSZÁRDI USAR1AP 3 A, mundérból kibújva, a hétköz­napi Szekszárdon közlekedve milyen­nek ítéli az autós társak magatartását? Hol szorít legjobban a cipő? - Legfeltűnőbb az egymás iránti türelmetlenség, ami ajárművezetők, autósok, motorosok körében tapasz­talható. Nem mérik fel az adott köz­lekedési szituáció okát, hanem azonnal minősítenek. Azonnal kez­dődik a lehülyézés, anyázás ahelyett, hogy meggyőződnének róla, hogy az a szerencsétlen azért állt meg, mert lerobbant a Trabantja, mert előtte megállt egy teherautó és így tovább. Nagyon bosszant, hogy délután, este előkerülnek a szabadidős autó­sok és motorosok, akik saját és egy­más biztonságára sem ügyelnek ­ezt a balesetek mutatják -, másokéra pedig'nem tudnak vigyázni, mert bolyán gyorsan közlekednek. Azonkí­vül, hogy bosszant, tulajdonképpen el is szomorít, hiszen - a szakember oldaláról tekintve - egy kissé tehe­tetlenül szemlélem ezeket ajelensé­geket. Aztán ott van az egymásra nem fi­gyelés, a közlekedési táblák figyel­men kívül hagyása. Ön is tapasztal­hatta már, hogy például a Korzó környékén, a városközpontban hiá­ba vannak a „Megállni tilos!" táblák, szép sorban ott állnak az autók. Tonnák árnyékában Higgye el, én is káromkodom, amikor ilyen helyen nem találok parkolót, de mégis kerülök kettőt, mire szabályosan kiköthetek. - Hivatásból fakadó szabálytisztelet? - Egészen más. Aki ezen a helyen megáll, máris elérte, hogy egy autó nem tud oda bemenni, a másik nem tud kijön­ni, egymást heccelik, idegesítik - a vég­eredmény megint csak a baleset. - Gyakran járok a városközpont. Már­tírok tere táján, az a tapasztalatom, hogy az állomásra visszatérni igyekvő buszok néha igen gyorsan haladnak. Osztja ezt a megállapítást? - Nézze, a sebességtúllépés kérdése igen érdekes dolog. A sebesség objektív kategória, műszerrel mérhető, pontosan megállapítható. Ugyanakkor hajlamosak vagyunk egy nagy tömegű, nagyhangú jármű sebességét túlbecsülni. Nekem is volt ehhez hasonló szubjektív észrevéte­lem, hát kiálltunk a traffipaxszal ide-oda. Meglepő eredmény volt számomra is. A közlekedés veszélyes üzem. Legyinthetünk a sztereotípiára ­mégis igaz. „Velem ez nem történhet meg" - hárítjuk el aggodal­maskodó gondolatainkat egy-egy baleseti hír kapcsán, mintha leg­alábbis be lennénk oltva sérülés ellen. Pedig nem vagyunk. És eszünkbe sem jut, hogy az apró közúti bosszankodástól a tömegszerencsétlenségig milyen rövid út vezet. ILLÉS LÁSZLÓ rendőr alezredessel, a Tolna Megyei Rendőr­főkapitányság közlekedési osztályának vezetőjével beszéltünk. hogy gyorshajtással szinte sehol sem ta­lálkoztunk. Azt kell, hogy mondjam, az autóbuszokra általában a szabályos köz­lekedésjellemző; igaz, hogy némileg pri­vilegizált helyzetben vannak. - Gyakran mérnek sebességei a város területén? - Az esetek többségében Szekszárdon kívül mérünk. - Olyan jók vagyunk? - Más oldalról kell közelíteni. Olyan kevés technikai eszköz és kezelősze­mélyzet áll rendelkezésünkre (két mérő­kocsi az egész megyében, három műsza­kos, tehát állandó szolgálatban), hogy súlypontoznunk kell feladatainkban. A városközpont és a város egész területe baleseti szempontból kevésbé veszé­lyeztetett, hiszen - bár sok az ütközés ­általában koccanásokról beszélhetünk. Számunkra a személyi sérüléssel járó balesetek a legfontosabbak, ezek számát szeretnénk csökkenteni. Ezért nem a vá­rosközpontban mérünk elsősorban, ha­nem az ennél nagyság­renddel veszélyeztetet­tebb 6-os úton, az 56­oson, 55-ösön, 63-ason. - Érdekes megoldást láttam egy osztrák kisvá­rosban. A helység köz­pontjában egész évben áll egy doboz, benne a traffipax. Nem működik állandóan, ám soha sem tudhatja a közlekedő, hogy melyik pillanatban mérik sebességét. - Szakmailag igen jó öt­let, hasonló megoldáson magunk is törtük a fejün­ket, ám anyagi akadályai voltak a dolognak. A ta­pasztalat az, hogy az ilyen „állandó" jelenlét komoly visszatartó erővé válhat. - A várost észak-déli irányban átszelő 56-os út forgalmának nagy szám­ban résztvevői az autóbu­szoknál is nagyobb töme­gű teherszállító járművek, kamionok. Azt hiszem, senki sem állítja a Garay téren, hogy teljesen nyu­godt, amikor tőle karnyúj­tásnyira - ha csak 50-nel is - elhalad harminc tonna. Mi erről a véleménye? - Lehet, hogy megle­pő, de az elmúlt években - a baleseti statisztikákat figyelembe véve - éppen a nagy tömegű járművek­kel volt a legkevesebb gond. Nyilván szerencsés körülmények is közrejátszot­•tak ebben, ám az is igaz, hogy ezek a jár­művek már messziről láthatóak és a hangjuk is figyelemfelkeltő. Ha a keresz­teződésből kinézve vagy a zebránál állva azt látjuk, hogy jön egy ilyen hatalmas gép, ritkábban kockáztatjuk meg a kihaj­tást, lelépést mint mondjuk egy kisebb személygépkocsinál, ami lehet, hogy jó­val gyorsabban jön. - A közelmúltban Pörbölynél egy fel­robbant kamion balesete két emberéle­tét követelte. Tudom, hogy lakott terüle­ten kívül történt, tudom, hogy nem Szekszárd felé haladt a szállítmány - ám a városon átrobogó hatalmas tartályko­csikat látva furcsa dolgok jutnak az em­ber eszébe... - A KRESZ foglalkozik ezekkel a tartálykocsikkal, a veszélyes anyagot szállító járművekkel olyan szinten, hogy tiltja ezek részére a lakott terüle­ten történő megállást, várakozást. Ez­zel védi az ott lakó, dolgozó embere­ket, ugyanakkor az ellen tényleg nem vagyunk beoltva, hogy egy ilyen tar­tálykocsi mondjuk a városközpontban a pörbölyihez nagyon is hasonló bal­esetet okozzon... Nem mondok újat, ha azt említem: ezen is csak a várost elkerülő ún. kör­gyűrű megépülése segíthetne, amiről tudjuk, hogy jelenleg kicsi a realitása. A gépkocsivezetők fokozott felelőssé­géről kell szólnom ez esetben is - ez­zel viszont szemben áll az üzleti érdek (hajt az idő, minél előbb éljen oda a szállítmány), ezért ezeknél a jáművek­nél igen gyakori az abszolút gyorshaj­tás, városon kívül gyakran mérünk 100-120 km/h sebességet is. Nem szólva arról, hogy - szintén üzleti ér­dekből - a rakományok menetlevelét meghamisítják, tehát a ténylegesen szállított anyag helyett más rako­mányt szerepeltetnek, mondjuk a va­lódinál lényegesen kisebb veszélyfo­kozatú szállítmányt feltüntetve. Ha egy súlyosan mérgező vegyi anyag he­lyett beíiják például, hogy gázolaj, ez eleve komoly veszélyeztetettséget je­lent a környezetre, a közlekedőkre, la­kosokra. - Mit tud tenni a rendőrség? Ne em fogom megnyugtatni: keve­set. Eleve csak városon kívül állíthatjuk meg, ahol nemcsak a vámzár védi a fel­nyitástól, hanem az ellenőrző szakem­ber hiánya is - egy szakszerűtlen tartály­nyitás ugyanis beláthatatlan következ­ményekkel járhat. Egyet lehet tenni: ezeket a vezetőket szabályos közleke­désre ösztönözni. Csökkentsük sebes­ségüket, amennyire lehet, figyeljünk oda rájuk, segítsük őket - és minél előbb szabaduljunk meg tőlük. - Köszönöm a beszélgetést. ORBÁN GYÖRGY Fotó - ka -

Next

/
Oldalképek
Tartalom