Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1994-04-17 / 15. szám
1994. ÁPRILIS 24. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 13 Tánya hitt Lénának Előkerült Krementsova, visszatért a Szigmába Tánya - szekszárdi fénykorában A kora délutáni órákban - még a hét elején - üresen ásítozó sportcsarnokban hirtelen egy tucatra való nézelődő, szurkoló, kézilabda-szimpatizáns sereglett össze. A nem várt érdeklődés nem a szimpla Szigma-edzésnek szólt, hanem a hirtelenjében visszatérő, ezerszer visszasírt „szökevénynek", Tatjana Krementsovának, aki a jelekből ítélve hét hónapi gondolkodás után visszatért tavalyi csapatához. Krementsova persze magához a városhoz • m lett hűtlen - de inkább a Szigmáh játszó barátnőjéhez, Sklarhoz -, tavaly decemberben feltűnt Szekszárdon, ám akkor még esze ágában sem volt, hogy maradjon. Most - a Szigma szempontjából a legjobbkor - meggondolta magát: bejelentkezett a klubnál, ahol semmi bibi: elvégre a szekszárdiakjátékosa. Papp György orosz tudását felhasználva „összejött" egy szűkszavú, diszkrét interjú. -Kedves Tánya, hogy telt ez a bő félév? - Otthon Zaporozsjéban, a volt klubomnál kézilabdáztam, persze nem meccseken, csak az edzéseken meg néhány edzőmeccsen. De nem ez a baj, hanem az, hogy márciusban megbetegedtem, ez a kiesés hiányzik, de bepótolom. - Minek köszönhetjük, hogy visszatért? Meggondolta magát, feltámadt önben a lelkiismeret, nem jöttek be üzleti számításai? - ... Léna hívott telefonon többször is, ő gyakorolta rám a legnagyobb hatást, ez volt a döntő. - Rendben vannak a dolgok, sikerült zöldágra vergődni a klubbal? - Igen, két és fél hónapig biztosan a Szigmában játszok, a távolabbi jövőt még én magam sem tudom. - Ont Messiásként várják, mert eléggé nehéz helyzetben van'a csapat. - Optimista vagyok, ha a Lénával „beindulunk", abból haszna lesz a csapatnak. Dániából jöttek „Na& lökést adott ez a torna" Mint arról már korábban beszámoltunk, páratlan lehetőséghez jutott húsvét tájékán a sebtiben összeállított Tolna megyei serdülő és Szigma által képviselt ifjúsági kézilabda-válogatott: ismeretlen zöldfülű csapatként ott lehettek a világ egyik igen rangos kézilabda-fesztiválján, a dániai húsvéti tornán, melynek különleges hangulata, varázsa van. Papp Györgynek, a Szigma Szekszárd utánpótlás-vezetőjének, a csapatok megszervezőjének volt viszonyítási lehetősége, hiszen debreceni edzősködése idején nem is egyszer vett részt már ezen a tornán. - Noha nagyjából tudtam, hogy mi vár ránk, de engem is meglepett a torna monumentalitása. Amikor először, majd másodszor jártam ott, akkor is annyian voltunk, mint azon a bizonyos réten a fűszál, most még több: 176 csapat képviseletében hozzávetőlegesen 2000 kézilabdás szerepelt a 14 és a 19 éves korosztályt felölelve. Egyfajta missziós szerepet is betöltöttünk, Magyarországról ugyanis csak mi voltunk, de értesüléseink szerint az egész volt keleti blokkból mellettünk csak egy moszkvai fiúcsapat szerepelt. - Egy ilyen meglehetősen heterogén mezőnyben milyen szerepet játszottak például ifijeink? - Ami a számszerű eredményeket illeti, nos, arra is azért valahol büszkék lehetünk. Két skandináv csapat legyőzésével, a világhírű Gudme fiataljaival hozott össze bennünket a sors, s nagy fegyverténynek tartom, hogy szoros meccset játszottunk velük. Végül is 25 együttes közül a hetedik helyen zártunk. De ennél is fontosabbnak tartom azt, hogy játékosaink a saját bőrükön tapasztalhatták, milyen is a mai modern skandináv kézilabda, jól alkalmazkodtak a váratlan helyzetekhez, ez a torna meggyőződésem, hogy óriási lökést adott a további fejlődésükben, abban, hogy valaha élvonalbeli játékossá váljanak. - Jutott-e idő a turisztikára is, hisz feltételezem, volt több olyan fiatal lány a két csapatban, aki még soha nem járt Dániában, karnyújtásnyira az Eszakitengertől? - Az állandó nagy sétálgatások mellett szervezett program keretében eljutottak játékosaink a dán népművészeti múzeumba, a halászati múzeumba, megismerkedhettek Ejsberg óvárosával, no és az Északi-tenger... Azt hiszem, egy tolnai vagy szekszárdi gyereknek nem akármilyen élményt jelentett, hogy élő fókákat tapogathatott a saját kezével. A sportoldalakat írta és szerkesztette: BÁLINT GYÖRGY A kiesés szinte Elkerülhetetlen A hatodik vereséget szenvedte el az NB Il-es viszonyok közepette párját ritkító, objektíve válságos helyzetet átélő szekszárdi futballcsapat. Elillanni látszik a csodavárás időszaka, az őszihez képest tovább erősödött nyugati csoport tuti kiesőjének számít a sereghajtó pozíciót időközben már elfoglalt csikócsapat. - Mit lehet ilyenkor mondani, de legfőképpen tenni?- fordultunk a sosem látott krízishelyzetben edzőséget vállaló Kniesz Mátyáshoz. - Maximálisan bejött, amitől tartottam a bajnokság kezdetén, a sorsunkat megpecsételő, durva egyéni hibák, amiket képtelen elviselni a csapat. Külön bosszant az, hogy rendre a pontrúgásoknál blokkolunk le fejben. Igaz, hogy a meccsek összképe alapján nem voltunk jók a nagyon várt ikszre, de tény: zömmel nem kidolgozott helyzetek után mértek ránk kisebb-nagyobb vereségeket az ellenfelek, hanem mi ajándékoztuk a helyzeteket, a gólokat. Ebben már nem segíthet a taktika, az edző szempontjából úgy érzem, kivédhetetlen szituációk sorozata zajlik. - Sérülés miatt kiesett a tavalyi sikercsapatban állandóan szóhoz jutó Mészáros és Pilisi is, addig kéne igazolni, míg van matematikai esély. - Csak az alapműködésre van pénz változatlanul. De ha ölünkbe hullana száz-kétszázezer forint, hogy mondhatnám a többinek, hogy ők a profik, ti meg az amatőrök... Utcai futófesztivál Profi boksz ürügyén, az eddigi két szekszárdi gála apropóján már hallatott magáról Rácz Félix ifjú menedzser. Most egészen más apropóból, minden kétséget kizáróan jótékony célból kért nyilvánosságot. Mint elmondta, a Szekszárdon, illetve Tolna megyében élő árvákon, hátrányos helyzetű, egészségileg súlyosan károsodott gyerekeken szeretnének segíteni egy nagyszabású, tömegeket megmozgató sportos rendezvénnyel, nevezetesen: egy nyugaton már szokásos demonstratív futónappal. Üzlettársával, a bölcskei Halász Benjáminnál április 30ra, Szekszárdra (10.30 órára) tervezik az eseményt, amelyre a megyehatáron túlról is várnak résztvevőket. A verseny csak akkor éri el céljait, ha legalább ezren rajtolnak, az eseményt szponzoráló Dixie Chicken elől. (A 4900 méteres utcai futóverseny célja is ez a hely lesz.) A nevezési díj egységesen mindenkinek húsz forint. A győztes jutalma egy tízezer forintos értékpapír, a második díj a MÓL RT. által készített ajándékcsomag, a harmadik egy ötezer forintos szintén értékpapír, továbbá díjazzák az első húsz befutót. A szervező a nemrégen létrejött New Generation Company társaság, mely - a nevében is bent van - a fiatalokkal kíván foglalkozni: programok szervezésével, a tehetségek menedzselésével. A szervezők reménykednek: egy nemes cél érdekében régen látott, várost, megyét megmozgató futófesztivál színhelye lesz Szekszárd.