Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-01-09 / 1. szám

, SZEKSZÁRDI 1994. JANUÁR 9. VASARNAP A szeretet titka yerekkorunk óta ismeijük egymást, így talán a kedves olvasó is megbocsátja a tegező hangot. Amikor együtt fociztunk, rosszalkod­tunk, sohasem mondtad, hogy lelkész akarsz lenni. Igaz, együtt ministráltunk, de te még a gimnáziumi éveid elején sem beszéltél arról, hogy ezt a hivatást választod. Most pedig úgy tűnik, többet vagy tanár, oktató, mint lelkész. Lehettél volna világi tanár is? - Soha nem gondoltam arra, hogy pedagó­gus legyek. Majdnem fogorvosnak jelentkez­tem. Praktikus szempontok szerint. Akkor az általános orvos hat évig, a fogorvos csak négy évig tanult, később még a színészi pályával is kacérkodtam. A győri irodalmi színpadból flbk társam ma már elismert színész. - Mondanál neveket? - Természetesen Szűcs István, Oszter Sán­dor és még említhetnék néhányat, de végül is egy belső késztetés volt az, ami miatt én az egyházi pályára léptem. - Tehát a győri bencés gimnáziumba nem azért jelentkeztél, mert lelkésznek készültél... - Nem, de a hitem tisztázása tekintetében, abban, hogy végül is pap lettem, nagy szere­pe volt ennek a gimnáziumnak. A szüleim­nek köszönhetem, hogy oda, abba a gimná­ziumba küldtek. Elfogadtam ezt, jól éreztem magam a négy év alatt. - Végül paptanár lettél... - Ez megint a körülmények összjátéka. Ró­mába is azért küldtek ki, mert a győri főisko­lának szüksége volt tanárra. - A pécsi egyházmegyéhez tartoztál, hogy kerültél mégis a papnevelde prefektusának Győrbe? - Gyakorlatilag kölcsönkértek. •A - Sokan vagyunk, akik nem tudjuk, mit je­^^nt a szó: prefektus... - A prefektus fegyelmi és tanulmányi elöl­járója a kispapoknak. Valójában két intéz­ményről van szó. A papnevelő intézetről és a hittudományi főiskoláról. Tehát elöljáró a papneveldében voltam, főiskolai viszonylat­ban pedig a prefektus az igazgatóhelyettesi teendőket látja el. - Karácsony előtt szerettem volna beszélget­ni veled. Sajnos a körülmények úgy hozták, hogy most, az év küszöbén jelenik meg ez a beszélgetés. Mégis érdekel, hogy az összné­pién szeretet ünnepének kikiáltott karácsony­ról mi a véleményed. - Ez a kérdés zavarba hoz. Mit jelent az embereknek a karácsony? Futkároznak bolt­ról boltba, mint a mérgezett egerek, ugyan­akkor a karácsony lényege elmarad. Sem ide­jük, sem energiájuk nem marad rá. Nagyne­hezen összeszedik az ajándékokat, az ételre, italra valót, aztán alig váiják, hogy vége le­gyen az egésznek, elmosogassák az ünnep nyomait. \ - Akkor most beszélj a karácsony lényegé­ről... (Folytatás a 8. oldalon.) Dr. Horváth István hittudományi egyetemi tanár 1949-ben Kalaznón szü­letett. Még kétéves sem volt, amikor szülei Hőgyészre költöztek, így szülő­helyének ezt a községet tartja. Az ötgyerekes család legidősebb saija a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban folytatta tanulmányait, majd a Bu­dapesti Hittudományi Akadémia hallgatója lett. Ezt követően plébános Pakson, egy Somogy megyei kisközségben, majd a római Gergely egyetem hallgatója, ahol fundamentális teológiát tanul. Jelenleg a pécsi hittudomá­nyi főiskola tanára, Pellérd község plébánosa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom