Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-03-27 / 12. szám

1994. MÁRCIUS 20. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 179 Perczel Mór ükunokája Szívünkben, zsigereinkben átéljük az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot, mégis sokszor oly személytelenek a megemlékezések. Egyegy, múzeumban látható öltözet, személyes tárgy közelebb hozza, tapinthatóvá teszi a történelmet. Hát még akkor, ha valamelyik hös leszármazottjával találkozhatunk, beszélgethetünk. "^blaskovich Marietta Perczel Mór ükunokája. Ügyvéd, ami nem véletlen. De az igen, hogy a Széchenyi utcában van az irodája. Blaskovich-ágról is van bőven híres rokon, most csak egyet említünk: Weöres Sándor volt a nagybátyja. M • VI ilyen érzés Perczel Mór ükunokájának lenni? - Mivel ez a családban teljesen természetes volt, így ezen még nem gondolkodtam. Soha nem volt hivatkozási alap, hogy Perczel utódok vagyunk. Kevesen tudják, hogy az egyik Perczel ükunoka vagyok. - Mégis ad valami tartást, nem? - Természetesen büszke vagyok őseimre. Nemcsak a tetteik miatt, hanem azért is, mert szinte valamennyien rendkívül művelt, több nyelvet beszélő ojterek voltak. A lányok is. Az sem véletlen, hogy a j^pályát választottam. A Perczelek, Závodyak és a Blaskovichok között több száz éves hagyomány ez a hivatás. Már gyermekkoromban megfordultam a bíróságon Blaskovich István nagybátyám jóvoltából, aki tanácsvezető bíró volt itt Szekszárdon. Nemcsak tartást, hanem példát is adnak, mutatnak a Perczelek, s természetesen leginkább a legismertebb - Perczel Mór. A hazafiság, a helytállás és á haladás gondolatának példáját amit életútja bizonyít. Pesten kezdte meg jogi tanulmányait, de kizárták, mert a magyar nyelvű oktatást kezdeményezte. Áttért a katonai pályára, itt börtönbe vetették a lengyel forradalmat támogató akció miatt. Fáy András közbenjárásának köszönhette, hogy megmenekült a katonai ítélettől. 1831-ben a vármegye aljegyzője lett, 1836-39-ig pedig a simontornyai járás főszolgabírója volt. Szinte természetes, hogy ez alól is felmentették, méghozzá királysértés és lázítás miatt. - Ezek után nem meglepő az 1848-49-es években betöltött szerepe. - A szabadságharc alatt, bármilyen nehezek voltak a körülmények, a legjobb tudása szerint állt helyt. Az ő nevéhez fűződik a pákozdi cs^ta, az ozorai diadal, a bácsi hadsereg vezetése, Zenta, Pétervárad, Szenttamás felszabadítása. 1848-ban Szemere Bertalan, a belügyminiszter, Magyarország rendőrfőnökévé nevezte ki. A császárhűségre térés sohasem kísértette meg. - Tudjuk, hogy a szabadságharc leverése után emigrációba kényszerült. - Jersey szigetén telepedett le családjával. De gyermekeinek magyar nevelést szeretett volna biztosítani, ezért őket hazaküldte a közeli rokonokhoz. Dédanyám, Perczel Erzsébet Faddon, a Bartal családnál, nagynénjénél nevelkedett. - Amint lehetett, Perczel Mór is hazaköltözött. - 1867. június 8-án Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták. Ez alkalomból amnesztiát hirdetett, így az emigránsok hazatérhettek. De Angliában sem tétlenkedett. Az ötvenes években is reménykedett, hogy nem veszett el a magyarok ügye. Klapkával kiáltványt adtak ki, melyben felszólították az olaszországi magyar katonákat, hogy álljanak át, lépjenek be a magyar légióba. Kossuthtal, Victor Hugóval és tán meglepő: Marxszal is levelezett. A kiegyezés után annyira megenyhültek a viszonyok, hogy a Perczelek felelős állásokat is betölthettek. Volt közöttük igazságügy- és belügyminiszter is. - A XX. század is emberpróbáló idő. - A nemzet bajaiból ebben a században is kivették részüket. Az első világháború után Perczel Mór unokája, Závody Olga, a nagymamám, öt hadiárvát nevelt fel, mivel nagyapám, Blaskovich Kálmán 42 éves korában meghalt a fronton szerzett betegségben. Perczel Béla - a negyedik - szintén szép, de fájdalmas példáját adta a hazafiságnak, helytállásnak: bár visszavonult már a közélettől, de látván a sok szörnyűséget, 1943-ban egyik kezdeményezője volt a Bonyhádról induló hűségmozgalomnak. 1945-ben a nyilasok elhurcolták és nem is jött vissza többé. - Van-e valamilyen személyes tárgya Perczel Mórtól? - Az államosítás után a levelezések a Szekszárdi Levéltárba kerültek, onnan az Országos Széchenyi Könyvtárba. A több mint tízezer kötetes könyvtár a szekszárdi múzeumé lett, de elkallódott, egyedül a Szentek élete című könyv maradt meg. Perczel Mór Bibliája, melyet Angliába is magával vitt és ahova a gyermekei nevét, születési adatait is bejegyezte, Perczel Armand hagyatékából került elő és most a szigetvári múzeum féltve őrzött kincse. Perczel Bertalan (Perczel Béla fia), a nagybátyám őrzi Perczel Mór íróasztalát. Perczel Erzsébet megmaradt bútorait én örököltem. (Folytatás a 8. oldalon.)