Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-03-13 / 10. szám

12 , SZEKSZÁRDI VASARMP I 1994. MÁRCIUS 13. Kulissza Szekszárdon, de különösen Pakson, kisért egy negyven év körüli férfi, bizonyos HesserZoltán személyén keresztül, az olimpia után megpattant Zemplényi György szelleme. Nem semmi úgy, hogy a paksi kosarasok egykori technikai vezetőjét mármár a menedzserbünözésbeh magának professzori rangot kivívó Zemplényihez hasonlítgatják. Ami annyit jelent, hogy a már több éve eltűnt, az Interpol által is keresett, kosarasberkekben Szekszárdon is ismert fickónak nem pármilliócska, hanem tízmilliós nagyságrendű összegek vannak a rovásán, pontosabban: csaláslistáján. Arról van némi tudomásunk, hogy ismerősöktől, sportolóktól, sportvezetőktől, hogy csalt ki pénzük gyors megfialtatását ígérve százezreket, de arról csak kevés, vagy egyáltalán semmi: miképpen, mivel „vett le a lábáról" cégeket, pénzintézeteket. Mert ha már az Interpol keresi, akkor valószínűleg nem piskóta összegekről van szó, nem csupán a hiszékeny paksiak az áldozatok. Hesser jó ideje már nincs, felszívódott, így a kívülállóknak marad az álmélkodó csodálkozás, a szenvedő alanyoknak a sopánkodás. Nem akarom elkeseríteni a Hesser és a pénzük előkerülésében még reménykedőket, de ha már öt Zemplényihez hasonlítgatják, szóval... csorbul a remény... Csankó már lelépett Ukrán kerékpáros edző Szekszárdon? Januárban még csak kilátásba helyezte a Kerékpáros Klub szekszárdi elnöksége az edzőváltozást, a most kiszivárgó információkból azt lehet „kivenni": meg is teszik. Csankó Géza, aki az egyértelmű közlés elmaradása ellenére is érezte, „valami van a levegőben", már lelépett a „térképről". Akkor hát jön a szövetségi kapitány által beajánlott ukrán, akinek már a héten Szekszárdra kellett volna érkezni? Nagyon így fest a helyzet. Csankóval egyébként nem volt szakmai természetű vitája, hovatovább elégedetlensége a klubnak, a keménységet, a határozottságot, a kellő szigor hiányát kifogásolták. Az ukrán érkezéséig Spanicsek Tünde a tréner. Sportműsor Vasárnap Labdarúgó NB II.: Szekszárd-Mohács (14.30). A városi televízió egyenes adásban közvetíti a mérkőzést, a megyei kitekintésű POP TV pedig szokásos hétfő esti sportblokkjában összefoglalót ad a meccsről. Kézilabda: „Séd" nemzetközi középiskolás kézilabda kupa a városi sportcsarnokban. (A fiú kézilabda talán legrangosabb megyei eseményén német (Bad Windsheim), szlovák (Kosice), román csapat (Székelyudvarhely) szerepel. A torna hétfő délelőtt fejeződik be. Buttás nem kertel: „Nincs más út, eljutni az EB-re A magyar kosárlabdázás nemzetközi tekintélyét eleddig a női válogatott mentette meg, mely kisebb hullámvölgyeket leszámítva, mindig vissza tudott kapaszkodni az európai élmezőnybe. A legutóbbi, a női szakághoz méltatlan, csúfos EB-szereplés - minekután kvalifikációs mérkőzéseket kell játszania a magyar válogatottnak már az EB-részvételért is - rámutatott: tenni kell valamit, mert különben hasonló lesz a helyzet, mint férfi vonalon. A kudarc óhatatlanul változást hozott a kapitányi poszton: a távozó Pálinkás helyére sikerült megnyernie a szövetségnek az utóbbi évek egyik legprogresszívebb és igen eredményes, köztudottan keménykezű trénerét, a szekszárdi származású Buttás Pált (nekünk Pali). Aki azzal a feltétellel vállalta, hogy kapitánykodása közepette folytatja azt a munkát, amit tinédzser csapatával, a BEAC-cal elkezdett. - Eddig klubedző voltál, nagyjából minden úgy történt, ahogy eltervezted, el is jutottál a csapatoddal a, nyolcvanas években nem is akárhova. Érzed-e a kapitánykodás pár hónapja után: ezúttal rettentő sok dolognak vagy kiszolgáltatva? - Még sok mindent nem csináltunk, de objektív okok miatt nem is csinálhattunk, de már vannak gyanús jelek. Összetrombitáltam (volna...) a válogatottakat adó klubedzőket, nem fogod elhinni, mindössze négyen méltóztattak megjelenni. Az igazsághoz tartozik, hogy néhány klubedzőnek valóban nyomós oka volt arra, hogy az első összejövetelről hiányozzon, de a többbinek? ...legföljebb tökéletes alibije. - Az edzők szemléletváltozásán kívüli tényezők legalább segítenek, gofidolok itt arra: lesz-e időd összerázni, hovatovább csapattá gyúrni a válogatottat a vilniusi EB-selejtező előtt? - „Lecseng" a bajnokság, meg a kupa, elvileg adott lesz az idő az összetartásra, az előkészületi meccsekre. - A ruld már el, miért ilyen szokatlanul bő ez a keret?Ennyi válogatott szintű, ha úgy tetszik nemzetközi szintre predesztált lenne? Vagy csupán lélektani oka van a sok behívónak: ne érezze senki, neki már biztos a helye. - Is... További ok, hogy bizonyítási lehetőséget akarok adni olyan játékosoknak, akik szubjektív okok - ha úgy tetszik „nem szeretem" alapon - miatt mellőzöttek voltak az elmúlt években. Egyebek mellett szükségét látom annak is, hogy már most ott legyenek a keretben azok, akik az Eb utáni magyar válogatott épül. - Az „elnyomottak"címszó alatt valószínűleg a Szekszárd motorját, Berkó Editet is érted, akinek kvalitásait nem igazán értékelték Szarvason. Miben gondolkodsz vele kapcsolatosan: csak riogatja azokat, akikre irányító poszton számitasz, avagy... akár a Vilniusba repülő gépen is ott lehet? - Nem ártana, ha azért könnyebbet is kérdeznél. Nézd, ha nagyon kategorizálni akarok, akkor azt mondom, hogy momentán két ember, a pécsi Horváth és az én játékosom, Czinege van előtte. Régebb óta ismerem Editet, nem most figyeltem fel rá. Csak rajta múlik, hogy közel kerül a tűzhöz, vagy sem. - Nem tartasz-e az esetleges kudarctól? Attól, hogy esetleg elbukunk, temetői hangulat lesz, nem lehet majd csinálni semmit... - Erre még csak nem is gondolok. Három csapat jut tovább, ebbe a mai magyar női kosárlabdában - még a széthúzás esetén is - kell, hogy legyen annyi tartalék, hogy innen továbbjut. - így legyen, s aztán majd meglátjtJ^ az EB-szereplést. Ám van egy olyan ben^J sugallatom, hogy te-még ha korábbi önmagunkhoz képest újra jól is szerepelnénk az EB-döntőben - azért valamiféle reformértékű dolgokkal jössz elő a válogatottnál. - Látni kell, hogy valahogy eljárt fölöttünk az idő, ezzel a játékos, pozíciózgató, állandó agresszivitást nélkülöző kosárlabdával messze nem lehet menni nemzetközi porondon. A válogatottnál minél hamarabb szeretném elkezdeni azt a munkát, amit a BEACnál a nyolcvanas években. Az a csapat sokmindenben meghaladta a magyar viszonyokat, de nem volt előtte nemzetközi perspektíva, nem maradt együtt. Az általam legjobbnak vélt magyar játékosokat - csatolva hozzájuk a fejlődőképes fiatalokat - szeretném átállítani egy más felfogású, ritmusú játékra. Ha ehhez nem lesz kellő számú partner, akkor sem esem kétségbe: kezemben a BEAC újhullámos generációja... Új arcok a Szigma kézilabda tablón Akitől balról remélnek gólokat ••• A csapatba hamarabb beépült Mácsai Andrea árnyékában később vettük észre őt a Szigma csapatában. Pedig azon a sokat emlegetett hiányposzton, a bal kettőben meg-megvillant Tomanicz Márta (27). Alkata már elárulja, nem egy klasszikus átlövőről van szó, de magában hordozza ama kézilabdás erényeket, hogy megbirkózzon a feladattal, amit neki szán a szakvezetés. Nevezetesen: az ellenfél védelmi falát megbontani szándékozó keresztmozgások után gyorsaságát, lövőkészségét kamatoztatandó: töijön be, vagy éppen vállalkozzon átlövésekre. „Kavaijon" ott a baloldalon, ezáltal megosztja az ellenfél figyelmét, mely mindenekelőtt Sklarra és Tóth Enikőre koncentrál (esetleg még Mácsaira). - Nyugodtabbnak, magabiztosabbnak látlak, mint az elmúlt hetekben. Jóra vagy legalábbis elfogadhatóra fordultak a dolgok. - Igen, úgy tűnik. Őszi ideérkezésem után néhány kisebbb-nagyobb probléma miatt „megzuhantam", de mindez már a múlté. Várom a meccseket, a bizonyítási lehetőséget, mert ez az itteni játék nekem nagy kihívás. - Mire? - Arra, hogy bebizonyítsam magamnak és másoknak is, hogy képes vagyok helytállni az NB I-ben. Tatabányán a csapat zuhanása miatt fokozatosan távolodtam el ettől a lehetőségtől. Az utóbbi időben már semmi perspektívát nem láttam a kézilabdában, erősen foglalkoztatott a végleges visszavonulás gondolata. A Szigma végül is egy sanszot adott a visszatérésre. - Egy helyről, egy időben jöttetek Mácsaival. A leszálló ágában levő Tatabányában vajon együtt, egymás mellett szerepeltetek-e? - Sajnos nem. Ha ő a pályán volt, én rendszerint a padon vagy fordítva, így a pályán nem vagyunk annyira együtt, mint különben. - Hogy ízlik ez a bal átlövő poszt, helyet tudsz-e követelni magadnak a csapatban? - Ha ezen a poszton nem kerülök be, akkor sehol másutt. Amióta kézilabdázom, ezt játszom, úgy érzem, ezen a poszton lehetek hasznára a csapatnak. - No és a büntetők értékesítésével, ami ebben a Szigmában közel sem egy csukott szemmel elvégezhető rutinfeladat. Amikor a válogatott kapuvédőjének, Meksznek csak úgy berámoltál vagy féltucat hetest, többen felsóhajtottak, megvan a mindenkori ítéletvégrehajtó, de ezt követően te is többször elrontottad. - Ez azzal is összefügg, hogy egy időszakban magam alatt voltam. Remélem ezután nem lesz hiba. Merek, szeretek, talán tudok is hetest dobni. - Ez az általános jókedv csak a nőnapnak szól (beszélgetésünk ezen a napon készült - a szerző), vagy ez már a csapat hétköznapi hangulata lenne? - A különböző helyekről érkező játékosok pályán és azon kívül is mostanra rázódtak össze, az egység alakul. így a sok munka, a sok edzőmeccs meg kell, hogy hozza gyümölcsét: a biztos bentmaradást.