Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-03-13 / 10. szám

, SZEKSZÁRDI 1994. MÁRCIUS 13. fASARNAP Nyílt tér 0 Ft-64,2 millió A fenti hamis állítást szeretném megmagyarázni, reagálva a Szekszárdi Vasárnap 1994. február 20-i számának címlapján szereplő megállapításra, mely így szólt: 0 Ft környezetvédelemre is. Ugyanezen lapszám 5-ik oldalán ta­lálható, fényképekkel illusztrált cikk cí­me is ez. A cím rövid és tömör, csak nem teljesen fedi a valóságot. A képviselő-testület által jóváha­• tt idei költségvetésben valóban sze­li az ominózus 0 Ft, környezetvé­delmi kiadások címén. Az előzetes munkaanyagokban, ter­vezetekben ezen a címen speciális vizs­gálatokra, célokra 3 millió Ft-ot tervez­tünk. Ezt a képviselő-testület nem hagyta jóvá. De remélem, a továbbiak­ban majd kiderül, ez nem azt jelenti, hogy a város egy árva fillért sem fordít a környezetvédelemre. Az 1994. évi elfogadott „szükség" vagy ha jobban tetszik „szűkség" költ­ségvetésből összegyűjtöttem a környe­zetvédelmet közvetlenül vagy közvet­ve szolgáló kiadásokat, vázolva a felso­rolt területeken az eddig elért eredmé­nyeket, problémákat, szembesítve aje­lenlegi helyzetet a reális igényekkel. Mondandómat három témakör köré csoportosítottam. 1. A jobb levegőért A lakosság' és a közületek részéről nerülő igényeknek megfelelően a bs idén 5 millió Ft-ot költ a gázveze­-hálózat bővítésére. Ez lehetővé te­szi, hogy újabb lakásokban és gazdasá­gi egységeknél térjenek át a korszerű gázfűtésre, csökkentve ezzel a lég­szenynyezést. Tavaly ilyen célra 11,5 millió Ft-ot költött a város. A csökke­nés oka csak részben magyarázható pénzhiánnyal. A fő ok az, hogy a város ma már a gázzal igen jól ellátott telepü­lések közé tartozik. Ezt támasztja alá egy 1992. évi összesítés is, mely szerint a város 13 771 lakásából 5317 (38,6%) gázfűtésű, 5657 (41%) távfűtésű volt és csak a fennmaradó 2797 (20,3%) lakást fűtöttek más módon. Ez az arány a ta­valyi évben tovább javult a gázfűtés ja­vára. 2. A tisztább vizekért - A város kezelésében lévő nagyobb vízfolyások (Parászta, Séd, Csendes­árok, Csatári-árok, Magura) és vízveze­tő árkok karbantartására (kaszálás, bo­zótirtás, medertisztítás, szemételtaka­rítás!) idén 4 millió Ft jut. Ez az összeg - bár kb. megegyezik a tavalyival - már évek óta messze elmarad a szakmailag indokolt szinttől. A karbantartásoknak - sajnos - ál­landóan visszatérő művelete a vízfo­i « e íi lyásokból a szemét eltávolítása. Pedig nyilvánvaló, hogy a szemét nem vízinö­vény, nem terem. Felelőtlen kezek borít­ják, hajigálják a vízfolyásokba vagy kör­nyékükre a sok flakont, fóliát és egyéb szemetet, amit időközönként el kell tá­volítani. - Egy már ismertté vált, meglévő probléma - a szekszárdi ivóvíz diklóreti­lén szennyezettsége - okának kiderítését célzó, már tavaly elkezdett, de az idén to­vább folytatódó vizsgálatokra 500 ezer Ft-ot hagytak jóvá ANTSZ vízvizsgála­tok címen - A víz- és szennyvízhálózat fejleszté­sére 6,2 mülió Ft jut. Ebből a már tavaly elkezdett Nagybödő u. víz- és szennyvíz­vezeték fejeződik be és a Bocskai úti szennyvízvezeték épül meg. Természetesen ez az összeg is jóval kevesebb annál a szükségesnél, mellyel a felmerülő jogos igényeket ki lehetne elé­gíteni. Hozzátartozik a helyzet megítélésé­hez az is, hogy 1994-re felfüggesztették a szennyvízhálózat építésére az állami cél­támogatást. Elismerve az e téren felmerülő jogos igényeket, minden törvényes eszköz al­kalmazásával arra fogunk törekedni, hogy a már meglevő hálózatra - ahol ez műszakilag lehetséges és elbírható mó­don megoldható - mindenki rákössön. Annak a lehetetlen helyzetnek a meg­szüntetésére fogunk törekedni, hogy a szennyvizeket ásott kutakba, nyílt vízfo­lyásokba, csapadékvíz gyűjtőkbe vezes­senek, ezzel szennyezve a talajt és a talaj­vizet. - Cinka II. vízrendezés. A közcélú vízlevezetők a Sárközi tér­ségi meliorációs munkák szerves része­ként épültek, Uletve épülnek meg. A Cin­ka vízrendezés I. üteme gyakorlatilag az 1993-as év végére elkészült. A II. ütem vízgyűjtő területe az eddig megépültek közül a legnagyobb (40 ha), azonkívül meg kell építeni az 56-os főközlekedési úttól K-re a vízlevezető befogadóját. Az önkormányzat 27,8 mülió Ft-os hozzájárulásával megvalósítandó vízle­vezető elkészültével megszűnik az úgy­nevezett ebesi terület - Major u., Csopak u. - nagyobb esőzések alkalmával törté­nő elöntése. Várhatóan jelentősen csökken majd a környéken a lemosott talajból származó porszennyeződés is. 3. A kulturáltabb környezetért - A város közhasználatú zöldterületei 765 ezer m 2-t tesznek ki, ebből a parkok területe 717 ezer m 2, ezen belül a fű és cseije területe 583 ezer m 2. A költségvetésben biztosított 11 mil­lió Ft közel 520 ezer m 2 zöldfelület keze­lését - ami alapvetően fűnyírást, kaszá­lástjelent - teszi lehetővé úgy, hogy a te­rület közel 3/4-ed részét 7-szer, a fenn­maradó többi részt 3-4-szer tudjuk ka­száltatni. Egyéb parkmunkákra - cseije­gondozás, játszóterek karbantartása, esz­közök felújítása, öntözés - 7 mülió Ft áll rendelkezésre. Tavaly az előbb említett feladatokra 23 millió Ft-ot költöttünk. Idén a reális igény 25-28 millió Ft lett volna így nincs lehetőség a folyamatos parkfelújításra, új cserjék és fák ülteté­sére. Csökkenteni kell a virágfelületeket, kevesebb jut a játszóterek eszközeinek felújítására. Lehetetlenné válik a kellő tápanyag-utánpótlás és a növényvéde­lem. Problémás az utcai sorfák kezelése is. - A város kezelésében levő utak pad­káinak (150 ezer m 2) rendbentartására 1,5 millió Ft áll rendelkezésre. Ez a terü­let 2-szeri kaszálására elegendő. A gazok növekedését kellően gátló és a különféle allergiás tüneteket kiváltó virágpollenek szétszóródását megelőző minimálisan szükséges 3-szori kaszálás már nem min­den területen lesz meg. - Az utak locsolására, portalanítására tavaly 800 ezer Ft jutott, szemben az idei 700 ezerrel. Figyelembe véve az emelke­dő vízdíjat is, a tavalyinál ritkábban és ki­sebb felületről lehet eltávolítani a többek között ólomszennyeződéseket is meg­kötő port. - A városképet rontó, helyenként a közlekedést is akadályozó, közterületen levő rendszám nélküli autók elszállításá­ra és ideiglenes tárolására várhatóan 500 ezer Ft-ot fog költeni a város. - A költségvetést így végigböngészve, újra átgondolva és összeszámolva a leve­gő, a vizek minőségét, közvetlenül vagy közvetve, de jó irányban befolyásoló, kulturáltabb környezet kialakítását, meg­tartását célzó költségeket összesen 64,2 millió Ft jön ki. így lesz a 0 Ft-ból valamivel több mint 64 mülió Ft. Az viszont igaz, hogy az idei költség­vetésben nem jutott pénz,nagyobb fala­tokra", így például az elkerülő útra és az újra, de jogosan felemlített hulladéklera­kórasem. dr. Pápa Ágoston Polgármesteri Hivatal környezetvédelmi referens Heti levél Tatanka Múlt heti számunkban a szerző egy rendezvényen nem ép­pen úriember módján viselkedő valakit Ülő Bikához hason­lított. (Ti. zsidózott az úriember, ha lehet így mondani.) Ma­gam sem szívelem az ilyesmit, a szerző mondanivalójával egyetértek, ám a személyes párhuzamot nem érzem szeren­csésnek és ezért kicsit lehorgonyoznék itt. Az indiánok kínosan ügyeltek a névválasztásra és nagy súlyt vetettek arra, hogy kifejező is legyen, metafóraszerüen megfogalmazza a név viselőjének jellegzetes vonását, tulaj­donságát. Az angol Sitting Bull (Ülő Bika) nem eléggé ár­nyalt fordítás az eredeti sziú nyelvű névhez, ami Tatanka Jotanka. A tatanka ugyanis nem szarvasmarhát, páros újjú patást, összetett gyomrú kérődzőt jelent, hanem bölényt. Ehhez még meg kell jegyezni, hogy az indiánnak az a bölény, ami az eszkimónak a fóka. Belőle éltek és ennek megfele­lően nem gyilkolászták milliószámra értelmetlenül, hanem tisztelték. Ülő Bika azért kapta ezt a nevet, mert belül volt erős és nyugodt, amúgy külsőre kifejezetten kis növésű, vé­kony, jellegzetes arcélű volt, ugyanakkor szívós; nyolcadik feleségével élt, mikor meghalt. Medicine-face man, mond­ták az amik, de nem csak „orvosságos ember" volt, hanem őrizte törzse történetét, ügyelt a hagyományok tiszteletére, látomásaira, álomfejtéseire mindenkifigyelt és ő vezette a szertartásokat, Nap-tánc ünnepeket. Magyarul sámán volt. Az indiánoknál külön volt főnök (békeidőre),' és harci fő­nök, mikor előásták azt a bizonyos csatabárdot. Ülő Bika egyik sem volt, mégis egy törzsszövetség nagyfőnöke lett, ilyen idők jártak. Az 1860-as évek legvége és annyi gyilko­lás, szerződésszegés, ármány és könny után úgy nézett ki, hogy az amiknak menni fog a vad indiánok civilizálása; vagy meghalnak, vagy beolvadnak. Volt azért még néhány tennivaló. Az indiánok az évek során visszaszorultak vala­mikoriterületük szivébe, ők úgy hívták Paha Szapa (Szent Hegyek) világuk közepe, az ígéret földje. Az amik egysze­rűen Black Hillsnek, Fekete hegyeknek nevezték a vidéket, mert a kövek közül itt-ott előbukkant a szén, amit később külszíni fejtéssel lehetett bányászni, a mélyben uránérc la­pult, de ez most nem érdekes, később lesz csak energiavál­ság, meg atomkor. Most több évi expedíció után ideér Cus­ter tábornok a 7. lovasezred katonáinak élén. Ő azt jelenti, hogy a „hegyek a fű gyökerétől lefelé" tele vannak arannyal. Arany ások, prospektorok, kereskedők sáskajárása kezdő­dik. Ülő Bika a korábban néha ellenségeskedő törzsek fő­nökeit szövetségbe tömöríti. Csejenek és sziú törzsek, ara­pahók, oglalák táboroznak a Little Bighorn folyó partjánál. Nem mennek tovább, betelt a pohár, itt vannak valamikori földjük szívében. (Ma itt van a Yellowstone Nemzeti Parki) Különben is tavasz van. - Az Érett Vadcseresznyék Holdja ­és talán béke lehet, Ufysses Grant elnök úgy mondja, meg fogja akadályozni, hogy illetéktelenek behatoljanak az in­diánok földjére. Hát nem. Custer katonái benyomulnak a völgybe és tüzet nyitnak. Vesztükre. Hírmondó sem marad belőlük, Szilaj Ló harci főnök vért szomjazik. Az első és utolsó csata, melyben indiánok győztek. Aztán szétszóród­tak. Szilaj Ló fogságban megöletett. Ülő Bika maradék övéi­vel Kanadába menekült, majd visszatért az államokba, vesztére. Őt is lelőtték. És a legenda szárnyrakelt. - st -

Next

/
Oldalképek
Tartalom