Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-12-05 / 48. szám

1993. DECEMBER 5. ~ SZEKSZÁRDI VASARNAP 13 Plusz egymillió a Szigmának és a KSC-nek A helyi szenátorok meggondolták magukat... Helyenként a sportcsarnok megtöltésére is képes, helyenként jó játékkal a nagyérdeműt kiszolgálni képes két városi női NB l-es csapat megérdemli a plusz egy-egy milliót. Mire költi ezt a kis pénzt a két klub? E sorok írójában volt annyi naivitás, hogy feltegye a szurkolói óhaj motiválta kérdést: esetleg juthat belőle a csapat erősítésére? - Nézze - kezdte a KSC Szekszárd elnöke, dr. Sólyom Bódog -, a kérdésnek nálunk nem lehet aktualitása, a versenykiírásban pontosan rögzített, hogy az első kör, az ^kzi idény befejezéséig lehet csak ^Pizolni. Ezt követően csak nyáron. Addig még szponzori szempontból és más vonatkozásban is sok minden történhet. Ez a pénz aminek nagyon örülök, mert az előzmények ismeretében már nem nagyon hittem benne - a gondtalan működéshez kell. Régen könnyebb volt a helyzet, biztosak lehettünk benne, hogy amit a TÁÉV, TOTÉV vagy más cégek év elején megígértek, azt megkapjuk. A magánszféra pedig nem tud, de ismerve a gazdaság helyzetét, nem is adhat - ilyen garanciákat adni. Ez a millió némiképpen azt pótolja, amennyivel kevesebbet kapunk a szponzoroktól. Nosza rajta, akkor máris nincs akadálya annak, hogy a Szigma hazahozza Obliszt a Dunaferrtől provokáltuk az elnököt, Horváth Ferencet. - De jó is lenne, ha egy, a mi szintünkön húzóember leigazolására fordíthatnánk ezt a pénzt, de közel sincs így. Sajnos a lyukakat kell toldozgatni-foldozgatni, hogy ne legyenek nagyobb gondok. De ha minden rendben lenne, a tb., az apeh, meg az alkalmazottaink felé, akkor sem lehetne igazoltatni már ha az ember nem akar tovább nyújtózkodni, mint amennyire a takarónk ér. Ha a kérdésben szereplő Obliszt meg is vennénk félmillió körüli összegért, akkor még elő kell teremteni azt a pénzt, amivel le tudod szerződtetni (fizetés, s annak járulékai, lakás). Egyébként már készítettünk egy miniköltségvetést, s nyomban kiderült, túl sokat nem látunk ebből a pénzből, amit nagyon köszönünk az önkormányzatnak. Mintegy hatszázezer kell az átigazolási díjak kifizetésére, lakásbérletre, bérjellegű kiadásokra. A többi pedig megy a be nem fizetett járulékokra. Válságkezelés Hétfőn viharos gyorsasággal közgyűlést tartott a szekszárdi Polgári Sportegyesület. Kommünikébe kívánkozó információ, hogy alapszabálymódosításra került sor! - megszüntették a lövészszakosztályt -, de tekintettel a foci jövőjének momentán eléggé kilátástalan helyzetére: az olvasókat a fenti dolog aligha érdekelheti - az utóbbi annál inkább. Mint az várható volt a megbízott ügyvezetőből, dr. Pataki Gáborból - az elnökség döntése alapján - elnök lett. •- Mivelhogy vállalta, lát is némi fényt ötét alagútban. - Látok csak az a bökkenő, hogy ez a szembejövő mozdony fénye. - Akkor miért vállal föl valaki ilyen szerepkört? - Mert a futballt nem akarja veszni hagyni, tudja: utoljára a remény hal meg. Másrészt pedig kötelességemnek érzem, hogy segítsek, mert mi, az elnökség is ludasak vagyunk az utóbbi év rendezetlen viszonyaiból adódó helyzetért. Arra vállalkozok - képzettségemnél fogva is -, hogy gazdaságilag, jogilag rendet tegyek az elkövetkező hónapokban, legalább lássuk, hogy hol tartunk, mennyi a klub „adóssága", ne röpködjenek különböző számjegyekkel ellátott milliók, tényleg, lássuk át tisztán helyzetünket, ne történjen a továbbiban semmi törvénybe ütköző. - A felhalmozott adósság valószínűleg kezelhetetlen, de nézzük, a többi talán kezelhető (?) dolgot. Dzsinovics és Kvanduk eladásából milyen lyukakat lehetett betömködni? - Csak egérlyukakat! Azért is mert még nem adtuk el őket véglegesen. Kvandukért kaptunk félmilliót, a másikat csak akkor kapjuk, ha végleg igényt tartanak rá, s akkor majd márciusban utalja a BVSC. Dzsinóval is nagyjából ugyanez a helyzet, de őérte legföljebb még egyszer 250-et kaphatunk, az eladási árából rendeznünk kellett a neki jövő pénzt. Csak valamit tudtunk csöpögtetni a játékosoknak, a szakalkalmazottaknak, de teljesen kifizetni nem tudtuk őket. Köszönet azoknak, akik ebben a helyzetben is pusziért végigcsinálták az őszi idényt. Nincs egy fillér még bélyegre sem, ugyanakkor változatlanul ott tornyosul előttünk még a Bozai-korszakból való Damokleszkard; valamikor ki kellene fizetnünk a Temesvári (300 ezer), a Babai (300 ezer), a Szabó Péter (250 ezer), Máthé (visszamaradó 250 ezer) átigazolási díját. De kérdem, miből? A pontlevonás veszélye nagyon fenyeget, szerencsére az érintett kluboknál van még tolerancia, nem jelentettek fői bennünket az MLSZ-nél. - Az elnökség vállalta-e azt, hogy a tavasszal időarányosan érkező önkormányzati támogatás mellé megszerzi az amolyan jobb NB lll-as félamatőr viszonyokhoz is szükséges milliókat? - Ezt az elnökség egyetlen tagja sem ígérte, mert ilyen bűvészkedésre egyikünk sem képes: ismerve a szekszárdi viszonyokat, nagyon pesszimista vagyok e tekintetben. - Pedig ezen áll vagy bukik minden. A vegytiszta amatőrség következtében a klub már január másodikán elvesztheti olyan értékeit, mint Mausz kapus, Mészáros, Pilisi, csak pusziért a paksiak sem maradnak... - Varázsló nem vagyok. Ha nem lesz meg az ösztönzésre szánt pénz, akkor csak azt mondhatom a játékosoknak: fiúk, amatőr alapon mehet a dolog, mert az önkormányzati támogatás önmagában csak a dologi kiadásokra lehet elég. Arra, hogy kivigyük a tavaszt. Ha olyan helyzet áll elő már az új év elején, télvíz idején, hogy az indulás értelmetlen, lesz erőm - gondolom az elnökségnek is -, hogy felálljak, a mást, a jobbat ígérőnek átadjam a helyemet. Vagy ha mindenkit abszolút hidegen hagy a dolog, már az, hogy négy évtized után nem lesz a városnak másodosztályú csapata, s kezdetét veszi a zuhanórepülés, akkor bejelentjük a visszalépést vagy az NB Il-es jog átadásáról tárgyalunk. Ez van, bármennyire is lesújtó! SZEVASZ-Kupa A Szekszárd-BKV Előre (0-0) mérkőzésen munkatársunk 0-6-ig a következőképpen értékelte az SZPSE játékosainak teljesítményét: Mausz (5) Nóvák (3), Horváth J. (4), Pető (2), Somogyi (4) - Pilisi (4), Szabó T. (4), Rupa (3), Pálfi (3) - Kulcsár (3), Kálmán (2). A Paks-Szekszárd (1-0) találkozón az alábbi osztályzatokat adtuk: Mausz (3) - Nóvák (2), Horváth J. (3), Temesvári (3), Somogyi (2) - Szabó T. (2), Rupa<3), Pálfi (2), Mészáros (2) - Kulcsár (2), Kálmán (2). Kulissza Több fórumon visszatérő kérdés: addig még a szponzori hátteret jelentő magánszféra nem tud megerősödni, jól ismert közterhei mellett, miképpen tudna az eddiginél többet szánni a helyi élsportra. Néhány kisebb-nagyobb város már- a sportmozgalomnak mintegy prioritást adva - megpróbált úgymond valamilyen megoldást keresni. Ennek a gazdasági jogszabályok átlagember számára nehezen követhető kulcsa az adótörvényben van. A Kosárlabda Városa címet viselő települések vezetőinek találkozóján a szombathelyiek határozottan állították: az adótörvény ad sanszot a sportnak, úgyhogy Szombathely városa csak a kosárlabdát tízmillió forinttal támogatja. A szekszárdi városi önkormányzat kulturális bizottsága mellett működő sportteamnek - akár a dolgot kristálytisztán értelmezni tudó gazdasági szakemberek bevonásával is - mélyebben tanulmányozni kellene ezt a gazdasági technikát, majd szekszárdi költségvetési viszonyokra adoptáltan elővezetni. Egy napokban lezajlott helyi sportfórumon is elhangzott - ennek értelmezése nem igényel közgazdasági kislexikont - a helyi adókfelett rendelkező önkormányzat úgy adna prioritást a sportnak, hogy a helyi vállalkozók leírhatnának az adójukból egy bizonyos összeget sportegyesületi szponzorálás címén. De ez csak ott lehetséges, ahol egy önkormányzat a kulturális szférában - társadalmi szerepére, közönségszórakoztató funkciójára apellálva - ki merné emelni, fel merné vállalni a fenti módon a sportot...? Erre momentán Szekszárdon kevés az esély. Bár a parlament által ki tudja, mikor meghozandó sporttörvény megjelenéséig - ami köze! sem biztos, hogy az rendbe teszi a sportfinanszírozás eme égető kérdését - tapogatódzni, próbálkozni azért lehetne. Sportműsor Szombat: Kosárlabda NB I.: KSC Szekszárd- Közgáz (17 óra). Nem veszi tutira Azt szokás mondani: az eredmények önmagukért beszélnek. Nos, tekintettel arra, hogy az úgymond olimpiai egyéni sportágakban a paksi cselgáncsozó olimpiai bajnok, Kovács Anti szerzett az idén világbajnoki címet - a barcelonai hősök közül neki sikerült a trónon maradni -, azt mondják a voksokat leadó (sport)újságírói berkekben nem lehet kérdéses az elsőség kérdése az „Év Sportolója"-díj odaítélése. - Számítok rá, vágyom erre az elismerésre, de nem veszem tutira, mert a voksokat leadok szubjektivitása, vagy feledékenysége megtréfálhat. - Feledékenység? - Volt ilyen. Tavaly a Telesport által alapított Év ifjúsági sportolója díj odaítélésekor - pedig állítólag 26-án szavaztak - egyszerűen elfelejtették, hogy mégjunior korúként lettem olimpiai bajnok, illetve világbajnoki ezüstérmes. Az olimpián vívócsapatban ezüstérmet szerzett Totola nyert, én kimaradtam a szórásból. No comment!