Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-08-29 / 34. szám

, SZEKSZÁRDI 1993. AUGUSZTUS 29. f ASÁRNAI* Nyílt tér A Szekszárdi Vasárnap 1993. au­gusztus 15-i számában „Felsőváros" címmel jelentette meg -cs- írását, a Bocskai közben folyó közműépítési munkákról. A cikk tartalma, hangvétele azt sugallja, hogy a munkálatok az utca lakói tudta nélkül, ötletszerűen, szervezetlenül folynak, teljesen bi­zonytalan végkifejlettel. Ha a cikkíró visszaidézte volna emlékezetében a Felsőváros köz­műépítésével kapcsolatosan a terü­önkormányzati képviselője által 92. november 23-án tartott lakos­sági fórumon elhangzottakat - ahol Ö is részt vett -, esetleg fellapozta volna a Szekszárdi Vasárnap 1992. október 25-i számában e témában megjelent írását - melyet akkor teljes nevével jegyzett -, valószínűleg ob­jektív tájékoztatást adhatott volna a lap olvasóinak. A lakossági fórumon is elhang­zott, de a cikkíró hivatkozott írásá­ban is tényszerűen felsorolva megje­lentette a felsővárosi közműépítési programot utcákra lebontva. E programban természetesen sze­repelt a Bocskai köz is. Idézet a cikkből: „A Bocskai köz­ben is épül szennyvízcsatorna és gáz­vezeték. Ha a jelenleg megoldatlan • Majdonjogi rendezetlenség az épít­ezésig (ami várhatóan a jövő év ele­je lesz) nem rendeződik, akkor ott épül meg, ahol biztosított a közterü­let." Tehát a Bocskai köz lakói 1992. év végén már tudhatták, hogy 1993. évben elkészül a közben a szennyvíz­csatorna és a gázelosztó vezeték. A lakossági fórumon részt vevők azt is megtudhatták, hogy a különböző pénzügyi források miatt (szennyvíz­csatorna: állami céltámogatás és a pinceprogram, gázelosztó vezeték: lakossági befizetések és a város költ­ségvetése) nem épülhet egy időben a két vezeték! A Bocskai utca és a Bocskai köz lakói az építés ideje alatt ténylegesen korlátozva voltak közlekedésükben - mivel a közművek végül is az ott la­kóknak, őértük épülnek - megérté­süket kérve a munkakezdés időpont­ját előzetesen jeleztük feléjük. Végezetül a cikkíró bizonytalanságát enyhítendő a földgázvezeték építésének befejezési határideje 1993. 08. 31. SZELECZKI JÓZSEF irodavezető Telefonkeringő Az 1993. augusztus 15-i szám­ban megjelent a „Telefon a telefo­nokhoz" című cikk megjelenése óta nagyon sokan érdeklődtek, ezért szükségesnek tartjuk az aláb­biak közzétételét. A polgármesteri hivatal - megál­lapodás alapján - összegyűjtötte a MATÁV RT. által kezdeménye­zett telefonhálózat bővítéséhez szükséges lakossági hozzájárulás összegét - 35 000 Ft-ot. A kormány 89/1991. (VII. 12.) korm. rendelete alapján „Ha magán­személy közműfejlesztéshez - új közmű építéséhez, illetve meglévő közmű kapacitásnövelése érdeké­ben annak bővítéséhez - pénzbeli befizetéssel hozzájárul, az állami költségvetés az erre a célra befizetett összeg 15%-át visszatéríti." A MATÁV RT. számítása sze­rint az önerős telefonfejlesztéshez befizetett 35 000 Ft-ból 27 000 Ft minősül közműfejlesztésnek, míg a fennmaradó 8000 Ft a csatlakozó és a belső szerelés átlagos költsége. A cikkben megjelentekkel ellen­tétben - a fentiek alapján - 4050 Ft­ot térít vissza az állami költségve­tés, mely összeget a polgármesteri hivatal az OTP-n keresztül utalja vissza a befizetőknek. Az OTP az értesítéseket folya­matosan, előreláthatóan szeptem­ber 1-jéig postázza ki a több ezer érintettnek. PALKÓ LASZLO jegyző Pollen­támadás Aki szenved benne, érai, aki csak hal­lod erről az allergiás betegségről, leg­feljebb sajnálkozik: az elmúlt napokban óriási mennyiségben van a levegőben a különböző nyárvégi, őszi gyomnövé­nyek pollenje, és mindenekelőtt a sokak által rettegett vadkender, azaz parlagfii. Könnyezés, hedagadt szemek, tüsszen­tés, kellemetlen közérzet, mindez az al­lergia velejárója és védekezni nehéz. Szakemberekhez fordultak már a/ok, akik e betegség szenvedői, de nemcsak számukra ajánlott, hogy ezekben a na­pokban. akár a szép nyárvégi hétvégi programot feláldozva, ne menjenek víz mellé, mert ezek a területek jó tenyész­hetve! .e u's/éhes növényeknek. Az a helyzet... ...hogy pihi van (volt), pihegtetö hőség, az a többnapos au­gusztusi, amitől az ember leereszt, mint a bicikli gumija a napon. A legjobb ülni a teraszon, mert a víz felől fúj a szél s mintha kicsit üdítőbb lenne, a korlát gyalult karfája is hű­vösebbnek tűnik. Pihi van, mozdulni nem kell, csak bambul bele az ember ebbe a párás, mászkás forróságba. Hiába, mert a színek kifakulnak, életlen minden, nincs széle sem­minek; ráfolyt a nyár a vidékre. Egy darázs jön, megszagol. így ősz fele egyre vadabbak, sosem látott éhséggel vetik magukat a dinnyére, szőlőre, húsra. Az orvvadász nyúzza a nyulat és aligfér tőlük. Reme­gő csápokkal és vibráló szárnyakkal egyre élelem után ku­takodnak, készülődnek a tétre. Hagyom, hadd egyenek, mondja a házigazda és legyint, ez semmi, azt nézd meg a szomszédnál. Akármilyen is a pára, azt még látni, azt a tíz métert még átsasoljuk. Maga a vityilló nincs bevakolva, pedig egy kő­művesé, szóval a cipész meg a cipője című példatárból feje­zet. Nagyjából van az épület összehányva; az oldalfal és a tető között féltenyérnyi lyuk. Hát ez az, ott vannak az iga­ziak. Lódarazsak. Az a háromcentisfajta. Es tényleg, a lyu­kon komoly forgalom zajlik, lódarázs be, lódarázs ki, lóda­rázsvágtában zajlik az élet. Láthatóan valamin nagyon iparkodnak. Ha egy is közülük valakit megcsípne... Egyszer az osztály­társamat nyakon csípte egy lódarázs, öklömnyi daganat lett a helyén, egy hónapig meglátszott. Nyilvánvaló, hogy tenni kell valamit. Szóltak a komának, hogy csinálja be a lyukat, dé az nem csinált semmit (se be, se ki). Ók sem csinálhatták be, mert akkor a szomszéd tudná, hogy ők voltak, és ugye nem csinálhatják be, mert nem az övék. A nnyit mégis tettek, hogy este, mikor a forgalom (alszik a bogár) elült, Chemo­tox-szal befújtak. Többször is, sőt több flakonnal. Az ered­mény siralmas volt, illetve nem volt, mármint eredmény. A darazsak élik világukat (lóvilág). Mit lehet itt tenni? Utálni kell a szomszédot. Lehetne a lódarazsakat is, de a szomszédot jobb. Emberibb. -st­Szekszárdi történetek Átalakulóban az Április 4. Nem a dátum, az az ünnep hamar el­múlt, az Április 4., az a szekszárdi kultúrotthon. így hívták és aki nem tudja, hogy miről is van szó, annak annyit, a laktanya mellett áll ma is, a Hunyadi utcában. Az Április 4. Kultúrotthon hí­res, nevezetes épület volt, lévén az ötvenes években nemigen akadt sok embert, nagy tömegeket befo­gadó épület. Volt itt minden. Ha­talmas bálok, egyszer még sajnála­tos halálesettel is, aztán iskolai ünnepségek, rendezvények. Az itt megtartott bunyómeccsek töme­geket mozgattak meg. Csak állni lehetett a színpad előtt, de csak alig, mert rengetegen voltak. Volt itt Rodolfó, meg Pataki Ferenc fej­számoló, meg színház is, és még ki tudja, mi minden. Itt működött az úgynevezett népművelési tanácsadó Szabadi Mihály és a szépemlékű Kiss Pista irányításával. Volt itt méhésztan­folyam, melyet a Katona Józsi bá­csi, meg Gombos úr, a fodrász ve­zetett, itt volt a TIT, ami szintén sok embert vonzott. Most átala­kítják, egy vállalkozó kertészeti dolgokat árusított és árusít elké­szülte után is benne. * Az okmánybélyeg, az illetékbé­lyeg fontos dolog. Majd minden hivatalos ügy bélyegvásárlással kezdődik. Én is vettem kettőt. El­vittem az illetékes hatósághoz, ra­gasszák fel, töltsék ki és kész, me­hetek. De nem ilyen egyszerű a dolog. Hiányzott az egyik bélyeg­ről két fog. Anélkül még a kétszáz forintos bélyeg sem jó semmire. Én bizony nem vettem észre a hiányt, de vennem kellett mási­kat, mert hiába vittem vissza, a szép szőke lány nem cserélte ki, azt nem lehet. Tanácsolta, vigyem az illetékhi­vatalba, ott foglalkoznak a fogat­lan ügyemmel. Útközben talál­koztam valakivel. Lebeszélt. Mert hogyha beviszem, akkor felveszik a panaszom, aztán majd valami­kor hetek múlva talán hivatnak, vagy küldik, vagy utalják, szóval hosszú. Mindenkinek tanácso­lom, nézze meg a fogakat, számol­ja meg, egy se hiányozzon, mert kétszer fog fizetni. * Stílusos lámpákat szereltek fel a napokban a Várközben, a felső ré­szen, a Béla tér és a rendőrség kö­zött. Végre. Stílusos, oda való. Oda való a kő is, amin megyünk, merthogy már nagyon régen oda­tették. Csakhogy a meglehetősen tekintélyes gyalogosforgalom okán sem gondoltak még arra, hogy valami másra cseréljék, ami kevésbé veszélyes, jól járható, de azért stílusos. Jön az ősz, az eső. A tél is ideér, lesz hó, meg jég. Nem sok idő van már. De jó lesz tavaszra is... -tüke­I

Next

/
Oldalképek
Tartalom