Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1993-02-14 / 6. szám
p •M- rofesszor úr, mikor hallott először Magyarországról? - Amikor a kommunista országokban történő változásokról az első publikációkat olvastam. Mi Amerikában nagyon nagy figyelemmel kísértük ezeket a híreket és a tudósításokból az derült ki, hogy valószínűleg Magyarország az, amely ország a leggyorsabban kivergődhet ebből az állapotból, leggyorsabban tudja a piacgazdaságot kiépíteni. Ez keltette fel az érdeklődésemet az önök nagyon szép országa iránt. A magyarokat az egész világon nagyon jó, eladni tudó embereknek tartják, jó kereskedők, értik az üzletet. Ennek itt történelmi hagyományai vannak, hiszen régebben is kereskedtek a kommunista ellenőrzés alatt tartott országokon kívülre. Ennyit tudtam az országról, amíg a Í^NY, azaz a New York állam I^Petemeinek központja meg nem keresett - nekik van budapesti irodájuk - és fel nem kértek az itteni munkába való bekapcsolódásra - Mikor járt először Magyarországon? - Tavaly októberben Nyíregyházán és Noszvajon tartottam menedzsertréningeket. - Szekszárdot és környékét mennyire ismeri? - Úgy gondolom, hogy itt a mezőgazdaság a jellemző. Azt tapasztaltam, hogy nagyon jó borai vannak és stratégiailag is jó helyen fekszik, közel a déli határ, ezt ki kellene használni. Úgy érzem az itt élők nagy erőfeszítéseket tesznek a gazdaságfejlesztésre. - A határ közelsége előnye lehet ennek a régiónak? - Minden közösség, régió szá• )ra hasznos, ha meghatározza, gy milyen előnyökkel és hátrányokkal járnak az elhelyezkedési, a természeti adottságai, a fejlődési lehetőségei. Nagyon fontos lenne, hogy minden régió egy gazdaságfejlesztési programot dolgozzon ki, aminek segítségével megjelölnék, hogy az adott helyen mit tudnak nyújtani, mit tudnak jobbat adni, mint mások, és a környező országok igényeit hogy tudnák gazdaságosan szolgálni. Tehát az igények elé kell menni, a fejlődésnek ez az egyetlen lehetséges útja. De a régiós tervek mellett egy egész országot átfogó gazdaságfejlesztési tervre is szükség van, amiben a részterületek fejlesztési lehetőségei is szerepelnek. Ez segítene meghatározni, hogy milyen specialitásai vannak minden egyes közösségnek vagy területnek, így akkor már a központi költségvetésből is folyamodhatnak pénzeszközökért a régiós célok megvalósítása érdekében. - Magyarországról, a magyarokról mi a benyomása? - Nagyon sok különböző érdekcsoport van, akik mind más és más feladatot tartanak fontosnak, megvalósítandónak, ezeket mindenképpen egy kompromisszumos megoldáshoz kell juttatni, hogy együtt olyan munkatervet tudjanak lefektetni, ami megvalósítható és előreviszi az ország ügyét. Tehát, hogy az élet minőségét mindenki számára meg lehessen javítani. - Ön amerikai üzletemberként szemléli országunkat Mit sikerült megtudnia hazánkról? - Készültem az utazásra, még otthon és itt is nyitott szemmel jártam. Tudom, hogy több mint hétezer olyan vállalkozás van Magyarországon, amelyben külföldi részesedés is van. Eddig csak kisebb befektetések voltak és elsősorban olyan területen ahol gyors megtérülésre lehet számítani, Leginkább a szolgáltatási szektorban jelentkezett a külföldi tőke, a termelésben alig. A teljes befektetési kör csak 3,5-4 százalékát öleli fel a magyar vállalati szférának. A magyar kormánynak vannak bizoEz az én maszek marketingkutatásom eredménye. - Nálunk még mindig tart a vita a világkiállításról. Ön szerint Magyarország jól teszi, hogy megrendezi az expót? - Minden egyes alkalom, amikor valamely országnak lehetősége nyílik arra, hogy saját magát más országoknak, külföldi szervezeteknek, multinacionális cégeknek, nagy tőkével rendelkező befektetőknek bemutathassa, azt ki kell használni, annak mindig az előnyét élvezheti. Igazán azt sem értem, hogy a magyarok körében miért van az ellenérzés, ki az az üzletemnyos tervei, a világból ide is vonzott tőkét. Az önök kormánya az ösztönzőkkel a külföldi befektetőt jobb helyzetbe hozta, mint a hazai vállalkozókat. Adókedvezménye, halasztási lehetősége lett a külföldinek, könnyített export-import szabályozórendszer vonatkozott rá, és egy nagyon liberális munkatörvénykönyv. ber, aki nem támogat egy ilyen kezdeményezést? Azt nagyon jól tudom, hogy minden ország, amelyik üyen nagy nemzetközi rendezvényt, eseményt rendez, arra törekszik, hogy az ország pozitív előnyös dolgait hangsúlyozza. Hozzátartozik, hogy a világkiállításra nagyon sok üzletember érkezik, azokat olyan szolgáltatásokkal, infrastruktúrával kell várni, hogy vonzó legyen számukra az ország, értelmét lássák az itteni tőkebefektetésnek. Óriási lehetőség egy ilyen világkiállítás a személyes kapcsolatok kiépítésére, ami - nem győzöm hangsúlyozni előadásaimban - az üzleti kapcsolatok kialakulásának első és nagyon fontos lépcsőfoka. Először találkozni kell, személyes kapcsolatot kialakítani, abból aztán később lehet üzlet A vevőeladó viszony kialakításához nélkülözhetetlen az ismeretség, hisz az lehet a bizalom alapja - A világkiállítás ellenzői szerint egy ilyen szegény országban sok minden másra kellene most a pénz... - Ebben valami igazság lehet, de dönteni egyedül a magyar kormány jogosult, akinek viszont mérlegelni kell az előnyök, a hoszszú távú lehetőségek és a napi feladatok között. Hozzátenném, hogy sok esetben az ellenzék, az ellenvélemény is segít abban, hogy a program még tökéletesebbjobb legyen. így akik támogatják a programot, még erősebben dolgoznak azon, hogy bizonyítsanak, hogy sikerre vigyék az ügyet. - Mi a véleménye, a magyar termékeknek van esélyük megjelenni az amerikai piacon? - Úgy gondolom nagyon nagy esélyük van, de a legfontosabb: először az amerikaiak számára is nyilvánvalóvá kell tenni, hogy milyen termékekkel akarnak megjelenni, és azt is meg kell mondani az amerikai kereskedőknek, hogy hova mehetnek, hol kapnak információkat a termékekről, a kereskedelmi lehetőségekről. Nem árt, ha a magyar gyártók felmérik az amerikai speciális igényeket. Mert például egy élelmiszeripari termék esetében, ami Magyarországon sikeres, nem biztos, hogy az amerikai ízlésnek megfelel. A szállítónak mindig a vevő ízlését kell kiszolgálnia Különben nem jöhet létre sikeres üzlet - Az USA olyan imázst alakított ki, hogy az a világ népei számára az, Amerika", a mennyország. Magyarországnak is szüksége lenne egyfajta imázsalakításra? - Mindenképpen. És erre most a változás, az átalakulás megad minden lehetőséget. A magyarok a kommunista uralom alatt is tudtak pozitív képet felmutatni, most kellene erre rátenni, a demokratikus, liberális értékek hangsúlyozásával elterjeszteni, hogy egy életképes piacgazdaság az, ami napjainkban Magyarországon kialakulóban van. - Köszönöm a beszélgetést! TAMÁSI JÁNOS FOTÓ: KAPFINGER ANDRÁS William J. Mariani professzor a New York állam közösségi egyetemeinek alelnöke, az egyetemek képzési programjainak felelőse és az egyetemek anyagi biztonságához a megfelelő erőforrások felkutatása, megszervezése is a feladata. Mintegy kétmillió dolláros bevételt kell évente szereznie a működtetéshez. A Szent Bonaventura egyetemen szerzett diplomát, majd különböző gazdaságfejlesztő, illetve tanácsadó bizottságok munkájában vett részt. Jelenleg egyetemi tanár, rektorhelyettes. Negyvenhárom éves, nős, felesége Marscha általános iskolai történelemtanár, két gyerekük van; Mara és Billy. William J. Mariani professzor az elmúlt hét végén a tengelici oktatási központban kétnapos régiómarketing-tréninget vezetett. Menedzseroktató