Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-11-21 / 46. szám

13 1993. NOVEMBER 28. , SZEKSZÁRDI TASARNAP Játékra alkalmatlan pálya miatt el­marad az atomvárosi Paks-Szek­szárd NB Il-es focimeccs. A két klub úgy állapodott meg, hogy de­cember 5-ig bezárólag mindenkép­pen lejátsszák a mérkőzést. 4. Számú Óvoda Szekszárd, azonnali belépéssel felvesz 1 fő óvónőt, 1994. január 1-jei időponttal 2 fő óvónőt. Jelentkezni lehet: Szekszárd, Perczel M. u. 2. szám alatt. Az alapítvány Az egészségügyet fejleszteni a leg­gyorsabban megtérülő beruházás, hall­hattuk már sokszor, sokaktól. Mert ak­kor gyorsabban gyógyul a beteg, keve­sebb kórházi ágy kell, rövidebb az idő, amíg nem dolgozik, nem hoz hasznot a páciens és talán már nem tűnik otromba hazugságnak az a szlogen sem, hogy „nálunk legtöbb érték az ember". Hallhattuk, mondtuk is sokszor, de csak szó maradt. Mert kis túlzással az egészségügy az ország szegény mosto­hagyermeke. Nem ezt megszüntetendő, csupán a gondokat enyhítendő, hívta életre Szekszárdon a megyei kórházban néhány orvos a Tolna Megyei Baleseti Alapítványt Az ok nagyon egyszerű. Már nem­csak a gy ógyítás korszerűsítésére, az új, a mainál sokkal jobb eljárások beveze­tésére nincs pénz, de néha a szükséges ­mondhatni - alapellátás is akadozik. Például a traumatológián a balesetben megsérültek gyógyításához szükséges térd-, illetve csípőprotézisek előterem­téséhez sem elég a pénz. Évente har­minc ilyen műtétet kell, kellene Szek­szárdon elvégezni. De a kórház anyagi lehetőségei jövőre ennek csak a felét tennék lehetővé. Ezért, ezért is, néhány doktor, Kele­men Endre sebész főorvos, Hulin Ist­ván, a baleseti sebészet osztályvezetője és még páran, saját pénzüket tették az alapítványba. Ezt az összeget gyarapí­tották a gy ógy ultan távozó betegek, te­hetősebb vállalkozók, s már ezek a forintok is - 800 ezer jött össze - hozzá­járultak egy fontos műszer vásárlá­sához. Most az alapítvány - miként azt a héten egy sajtótájékoztatón hírül adták - újabb támogatók megnyeréséért egy bankettet rendez. December második szombatjára Szekszárdon a Gemenc Szállóba imitálják a megy e polgármes­tereit, képviselőit, vállalkozóit segítő­kész polgárait A díszes meghívóhoz egy kitöltetlen csekket is mellékelt az ala­pítvány. Talán nem eredménytelenül. Egyébként ennek száma: KHB 460-13097, s mindenkitől köszönettel fogadják az adóból egyébként leírható forintokat. _ « 7 i _ Szabadi Mihály örökérvényű Kolo-koreográfiáját a fiatal alkotók elé példaként állították. Nézőtér; színpad kész, fényváltás! XVn. Szekszárdi Néptáncfesztivál Becséről, Dunaszerdahelyről és az ország legtávolabbi zugából ideért 12 csoport, de szekszárdi néző alig volt a nézőtéren. Csak a hóesés miatt? Pedig újabb Bartina siker született: összteljesítményben 30 ezer Ft-os nívó­díjat, előadásukban Lévai Péter: Fekete bárány című koreográfiája szak­mai dijat kapott. A zenekar a Koto kíséretéért, amit Thész László szerzett, nívódíjban ré­szesült. bizonyította sokarcúságát, s az est megle­petését, Berzsenyi Zoltánt, aki ebben a furcsa, tehát nem jellemábrázoló műfaj­ban olyan simán „vedlik" át egyik szerep­ből a másikba, mint a kígyó. Novemberben még kétszer látható a kabaré, 20-án és 25-én este 7 órakor. Németh J. - Fotó: kafi ­pönyegemet. Örömmel tapsoljuk meg Angelika Lippe An­dor Évánál alakított me­leg tónusú hangját, Had­zsikosztova Gabriella és Kozary Ferenc ismét be­Főpróba indul, élesben megy a já­ték, izgalom az arcokon, hiszen a szö­veg, dal és mozgáspróbák után a pu­ding próbája van. Gyorsan pergő snit­teket látunk, akrobatikus figuraváltáso­kat, kiváló egyéni alakításokat. Erich Kastner több szövegére a harmincas évek kabaretthangulatát valóságosan megidéző zenét, hózentráglis, mellé­nyes urakat, kecses-finom, kicsit csa­lárd hölgyikéket oly angyali bájjal, mintha semmi szörnyűség nem készü­lődne Európában. Az aprócska színpad kivételesen jól is illik a jelenetekhez, a polgári, kávéházi, hotelszobai, budoár miliőhöz. A néző úgy érezheti magát. mint ahogy akkor volt, a díva is lejön a színpadról, csak éppen nem kortyol pezsgőt az asztal mellett. Különösen érzékletes Karinthy híres humoreszkje a Nekem gyanús a felesége, Hetényi Árpád átültetésében, amihez persze Dobák Lajos művészete szükségelte­tik. Máté Lajos, aki nemcsak rendező­je, hanem összeállítója a „Jövő régeb­ben is jobb volt" című kabarénak, az előadás második részében politikai, közéleti síkra tereli mondandóját. Mindjárt Bernhardnak az 1936-ban írt Anno 1990 című abszurdjával, amely­ben már az uniformizált, gépies világ működik, de azért ami némi örök em­beri leleményességgel könnyen becsapható. Kö­zeledvén a mához, az al­cím - A kifordított köpö­nyeg - villámtréfákkal éle­sedik: - Mit csinált 33­ban? - Féltem. - 45-ben? - Féltem. - 89-ben? - Kifordítottam a kö­Szekszárdiak legényese Fotó: - ka ­Dobák Lajos Török Liliann és Berzsenyi Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom