Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-11-14 / 45. szám

1993. SZEPTEMBER 3. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 13 M -ár megszületésekor tudta mindenki, hogy igazán eredményesen nem működhet. Egy patthelyzet áthidalására hozták létre 1993. év elején a Kábeltelevízós Kft.-t, az önkormányzat és a Tarr Kft. részvételével. Egy évre szólt a mandátuma a társaságnak azzal a céllal, hogy ez • idő alatt tisztázódjanak a vagyoni viszonyok, a fejlesztési lehetőségek a városban. Ennek objektív vizsgálatára egy kívülálló szakértői csoportot kért fel a Kábeltelevíziós Kft. ügyvezető igazgatója, Tarr János, akik az október végi testületi ülésen nyújtották be vizsgálati anyagú- _ kat. Ez sokakat meggyőzött, má•

»kat kétségben hagyott, tény, ogy nem zárta le az évek óta terebélyesedő tengerikígyó, a nagyközösségi antennarendszer, a kábeltévé-hálózat ügyét. * Részlet a Nagyvilág Kft. Tervező Iroda Kis László és Harangozó Miklós által készített szakértői vizsgálati anyagból, amely az 1993. augusztus végi állapotot rögzíti és októberi dátummal datált: „A hálózat felépítése alapvetően és elviekben is hibás, szabványoknak (hivatkozási felsorolás - a szerk.) nem felel meg, nem minősített eszközöket alkalmaznak, a hálózat érintés- és villámvédelmi mérésijegyzőkönyvvel nem rendelkezik. (...)Az üzemeltető kötelezettségeit folya•

latosan megszegte, azaz geoéziai beméréseket nem végeztet, hálózatot tovább bővíti a hatóság kifejezett tiltása ellenére, biztonságtechnikai méréseket nem végeztet, a saját gyártmányú minősítés nélküli eszközöket építi be a hálózatba. A fentiekben a hálózat a szekszárdi kábeltelevízós rendszer szabványos KMJR-nek nem minősíthető. " * Kijavítható, fejleszthető-e a rendszer? - hangzott a képviselői kérdés a témát napirendre tűző önkormányzati testületi ülésen. Egyáltalán van-e értelme további milliókat beleölni vagy úgy, ahogy van „dobjuk el" és építsünk egészen újat? Sarkítva ez a lényegi műszaki kérdés, hiszen lapunk hasábjain sem hely, sem lehetőség, de talán felesleges is volna aprólékos szakmai részletekbe elmerülni. „Ma már alapkövetelmény, hogy megfelelő civilizációs körülmények között, kiváló minőségben, bosszankodás nélkül szolgálja az antennarendszer a fogyasztókat, választhassanak ne csak néhány, de akár ötven, hatvan csatorna közül, egy számítógépes adatbank működtesse, koordinálja a rendszert, ami akár más célra is használható. Az általunk kikalkulált műszaki-gazdasági becslés eredménye szerint kb. 60 millió Ft kell gén rendszer létezik, hiszen 1978 óta több cég, magánszemély foglalkozott a kábelhálózat kiépítésével. Természetesen valamennyi terület műszaki színvonaláért nem terhelheti felelősség a Tarr Kft.-t. Nem tudtak viszont választ adni arra a képviselői kérdésre: feltárták, ha úgy tetszik feltérképezték-e a várost aszerint, melyik hálózati szakasz kinek a tulajdonában van, Adáshiba? Ki lát itt tisztán? a fejlesztés beindításához", - ismételte el álláspontjukat Kis László ügyvezető igazgató a városatyák előtt. A szakértők megerősítették azt a közismert állapotot is, miszerint Szekszárdon egy rendkívül heteros milyen mai műszaki állapotban? A szakértők csak a kezükbe adott jegyzőkönyvekből, dokumentumokból, kimutatásokból dolgozhattak, vizsgálati anyaguk is ezt tükrözi, hangzott Kis Lászlótól. A képviselők kérdéseket intéztek nem csupán a szakértőkhöz, hanem Tarr Jánoshoz is. Egyebek mellett szóba került az összeférhetetlenség kérdése, hiszen a közös kft. ügyvezető igazgatója és azonos porfiiban igazgatja, tulajdonosa egy másik cégnek, amelyik történetesen a hálózat működtetését, karbantartását végzi. A megszólított válaszolt: mindenki tudott az ő kft.-jéről, sőt az önkormányzati H kft.-ben való részvételének — feltétele volt és mint aláíró, mindenütt a Tarr Kft. ügyvezető igazgatójaként jegyezte magát. Részlet a Nagyvilág Kft. szakértői anyagából: „Szekszárd város képviselő-testülete, mint tulajdonos a tulajdonában lévő kábeltelevíziós rendszert 16 730 590 Ft nyilvántartási értéken szerepelteti. A Héliosz Kft. által átadott összeg (az anyagban fentebb szereplő 11779672 Ft 1992. december 31-én adta el az önkormányzatnak a Héliosz Kft. - a szerk.) és ezen összeg különbségét az önkormányzati megrendelésre készült szakaszok értéke jelenti. (...) A Tarr Kft. saját vagyonát a szekszárdi kábeltévérendszeren 14892473 Ft értékűnek tartja. Tarr Kft. könyveiben nyilvántartott érték 254263 Ft. A 14,8 millió forintból 9,5 millió Ft eszmei vagyon (5 millió Ft szellemi töke és 4,5 millió Ft 1500 lakás jövőbeni rákapcsolhatóságának értéke). Ezt valós vagyonnak értékelni nem lehet. Az a) pontban leírtak alapján a szekszárdi kábeltévé semmiféle rendszerszemlélettel nem rendelkezik, a hálózat szabványos KMJR-nek nem minősíthető, ezért ebben az esetben a szellemi tőke fogalmát még elviekben sem tudjuk elfogadni. A maradék 5392 473 Ft-ot a Tarr Kft. az általa átvett gerinckábel és leágazó hálózatának a házerősítőkig terjedő szakasza értékeként szerepelteti. Az átadók az illetékes közös képviselők voltak. Mivel a lakosok a közös képviselőt írásban nem bízták meg, különösen nem bízták meg őket vagyonuk elidegenítési jogával, főleg a vagyon térítés nélküli átadásának jogával, ezért nem tartjuk az átadás-átvételi jegyzőkönyveket elfogadhatónak, ebből következően a Tarr Kft. vagyonszerzését sem tartjuk jogilag megalapozottnak. Összefoglalva a Tarr Kft. vagyoni része a szekszárdi kábeltévérendszerben 0 Ft." (Folytatás a 8. oldalon.)