Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1993-11-07 / 44. szám
15 1993. NOVEMBER 14. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Meghívó A Nőkről nemcsak nőknek oldal először 1992. november 8-án jeleni meg. A mai jubileumi oldalon szeretettel hívjuk meg egy közös randevúra - a Gemenc presszóba 1993. november8-án, délután 5 órára (hétfőn) - mindazokat, akikkel a kávéházi randevúban egy év alatt beszélgettünk. Kéljük jöjjenek el, randevúzzunk újra! Japán módra... ...terhesség Tilos a fogamzásgátló tabletta használata. A japán csúcstechnika a gumióvszerek minőségében is jelentkezik. Az átlagos japán nő 27 éves korában szüli meg első gyermekét. A japán nők terhesség alatt nem híznak el, ezt étkezésüknek és mozgásuknak köszönhetik. (Sokat úsznak.) Kevés a veszélyeztetett terhes és a koraszülés, a nők végigdolgozzák a terhességet. Az abortusz teljesen legális, de nagyon drága, s nem érvényes rá az egészségügyi biztosítás. A terhes nőket nem kíméli a környezetük, náluk a « ;sség nem betegség. A nők tetszés szerint választak állami és magánkórházak, valamint magánkézlévő apró rendelők között, hogy hol kívánják gyermeküket világra hozni. A szülés komoly kiadás, amelyet a férj munkahelye térít vissza a szülőknek. ...divat Tradicionális viselet a kimonó. Igazán fontos ünnepeken, családi összejöveteleken pl.: esküvőn, még a fiatalok is szívesen felveszik. A munkás hétköznapokon a farmer, pulóver, póló a viselet, korhatár nélkül. Gumitalpú cipővel. Ez a szaladgálós, bevásárlós divat. Munkába, egy-egy programra kiöltöznek, kicsinosítják magukat, konzervatívan, ám nőiesen öltözködnek. A fekete-fehér színekhez szívesen viselik a csillogó ékszereket. A smink eltér az európaitól. Alapja a vastag, porcelánszerű púderréteg, pirosítót nem használnak. A szemet éppenhogy hangsúlyozzák. Szájukat viszont élénkpirosra festik. A hajviselet egyszerű. Ritkán dauerolnak. A sima, kibontott hosszú haj a divat, korosztálytól függetlenül, amit 2-3 naponként mosnak. A legtöbb nő évente kétszer vesz ruhát. Kivételek a fiatal egyedülálló, jól kereső nők, illetve ajól kereső férfiak feleségei. Nem divat a bikini, miután barna a bőrük, nem hó• nak a napozásnak. Az alsónemű hasonló az európai viselethez, azzal a különbséggel, hogy ott a rekkenő hőségben is hordanak kombinét. ...étkezés Az ételeket egyszerre tálalják fel, különböző nagyságú és formájú edényekben. Náluk a rizs a kenyér, egy nagy tálba teszik, s mindenki merít jnagának annyit és akkor, amikor kíván. Többféle rizs létezik, s rengeteg az elkészítési módja. Sok ételt a vendégek szeme láttára főznek meg. Sót, paprikát nem, viszont többféle szószt és speciális fűszereket tesznek az asztalra az ételek ízesíté' sére. Az étel elkészítésénél az előkészítés - darabolás, tisztítás - vesz sok időt igénybe, a sütés-főzés kevesebbet. (Ez abból adódik, hogy a gombát, csirkehúst, marhahúst, zöldségféléket apró darabokra vágják, így könynyen puhulnak.) Minden étkezés elengedhetetlen kelléke a gyümölcs. Evés után forró zöld teát isznak. Evés előtt aperitifnek a híg rizspáiinkát, a szakét attól függően fogyasztják, hogy tél vagy nyár van. Nyáron jégbe hűtve, télen forrón kínálják. A tálalás a szép edények miatt egyben díszítés is, de vendégváráskor, ünnepekkor még nagyobb súlyt fektetnek az asztal művészi díszítésére. Szóját naponta esznek - elkészítési módja kimeríthetetlen - a szójaszósz a legáltalánosabb ízesítőszer. A tenger minden „kincsét" az asztalra teszik. Rákot, kagylót, polipot, ezerféle halat és imádják az algát. Nőkről, nemcsak nőknek! Sas Erzsébet oldala Laczkó ZsuzsaRadnai Tamás: Levelek Japánból A szerző házaspár kél évet töltött Japánban. A nííí és férfíszemmtf ráadásul európai és ezen belül is speciálisan majiyar szemmel - látottakat, élményeiket élvezetesen és olvasmányosan írják le. Szórakoztató kötet mindazoknak, akik szeretnének valamit megtudni erről a távoli óriási országról. s lakóiról. A jubileumi randevúnk vendége a Gemenc presszóban Zalakovicsné Kovács Klára, aki az I. Számú Általános Iskola pedagógusa, délután pedig az Elixír gyógynövényszaküzletben találkozhatunk vele. Egy hete érkezett haza Japánból, a veterán atlétikai világbajnokságról. - Nagy álma valósult meg ezzel az úttal... - Négy évvel ezelőtt, amikor Amerikában, ugyanezen a világbajnokságon megtudtam, hogy a következőt Japánban rendezik, elhatároztam, hogy elmegyek. Ez jó példa arra, hogy ha az ember kitűz egy célt, azt el lehet érni. - Miért kívánkozott annyira Japánt látni? - Földrajz szakos tanár lévén, ezt az országot mindig másképpen tanítottam, mint más országokat. Érzelmileg kötődtem hozzá, természeti adottságaiért, történelméért, kultúrájáért, s azért a gazdasági csodáért, amit ez az ország negyven év alatt felmutatott. Érdeklődésem és vonzódásom innen indult. S akkor lépett be az Elixír. Különösen érdekel a természetgyógyászat, vonzanak a keleti gyógymódok, a reformtáplálkozás. - Tehát az indíttatás kettős volt, a földrajz és a természetgyógyászat, mégis „amivel" kijutott, az a futás? - A futás csak eszköz volt, azzal együtt, hogy életem fontos része és remélem marad is. - Mi volt az, amit a legjobban szeretett volna látni és megtapasztalni Japánban? - Földrajzszakosként szerettem volna látni egy működő vulkánt és gejzírt. Sikerült. Szívesen barangoltam volna a pacifikus hegységrendszer láncai között. Sikerült. Érdekelt a Japánok együttélése a természettel. Volt alkalmam csodálatos kertekben járni. - S mint a természetgyógyászat, a reformtáplálkozás, a keleti gyógymódok „kutatója"? - Az emberek. Tudva azt, hogy Japánban a legmagasabb a születéskor várható életkor - úgy a férfiaknál, mint a nőknél -, s ezzel szemben nálunk Magyarországon a legalacsonyabb Európában, kíváncsi voltam, hogy élnek, miként táplálkoznak a japán emberek. A nálunk népbetegségnek számító daganatos betegségek jóval alacsonyabb számban fordulnak elő. Mi áll ennek hátterében? Ez izgatott. - S milyenek a japán emberek? Milyen válaszokat kapott kérdéseire? - Először talán a külsőségekről, amit az idegen azonnal észrevesz. Két jellemző tulajdonságuk van, amivel lépten-nyomon találkoztam: a fegyelmezettség és a szorgalom. Talán először a nőkről: a legszembetűnőbb a gyönyörű haj és arcbőr. Nincs korpás, zsíros haj, nem hullik, az arcbőr nem pattanásos, nem foltos. Ezek a dolgok mind a táplálkozással függenek öszsze. Az öltözetük nem feltűnő, elegánsak mégis, mert fekete-fehérszürke színű ruháikat kitűnő anyagokból, jó szabásvonallal készítik. Zárkózottak, de ha sikerül közelférkőzni hozzájuk, segítőkészek és kedvesek. Ami nagyon érdekes, hogy minden japán nő táskájában van egy kis ajándék, amit a hirtelen szőtt barátság emlékére átadhat. - S a japán férfiak? - Egyformák. Sötét öltöny, fehér ing, nyakkendő, diplomatatáska. S bár nagyon fegyelmezettek, a nőkkel szemben nem udvariasak. Nem adják át a helyüket, nem engedik előre a nőket, nem kérnek engedélyt, hogy rágyújthassanak, holott rengeteget dohányoznak. - S a város, ahol mindezeket látta és megtapasztalta? - Miyazaki, egy 250 ezer lakosú üdülőparadicsom a tenger partján. A napfény és a zöld növényzet városa. Kellemes szubtrópusi éghajlata^ van. Itt és mindenütt Japánban, á közbiztonság 100 százalé' kos. Nincsenek hajléktalanok, munkanélküliek. Vallásuk a buddhizmus és a sintoizmus, szentélyeikkel lépten-nyomon találkozni. A várost szegélyező tenger pusztította sziklaalakzatoknak csodájára járnak a világ minden részéről. Ez az, ami örök titok marad. A házasságban élők olyan szemérmesek, hogy semmit sem engednek láttatni az idegeneknek érzelmeikből. Ami pedig a fizetett szerelmet illeti, arra ugye nem vagyunk kíváncsiak. Valószínűleg ugyanúgy működik, mint bárhol a világon.
