Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-09-26 / 38. szám

1993. SZEPTEMBER 19. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 15 Heti jegyzet Az a helyzet... ...hogy baj van a disznókkal. Mostanában keveset disznólkodnak a kis kutyafülüek, egyre kevesebb van belőlük. Közelebbi információ híján csak találgatni lehet; talán az eddig közmegelégedésre oly remekül üzemelő zugkanok unták meg a dolgukat, és illegalitásukatfeladva odahagyták hadállásaikat a szaporodás frontján. Netán a kocák a már kissé lankadó nyugati feminista fuvallatok hatására megelégelték a kanok konok férfiuralmát - a gyereknevelést például semmibe vették - és bedobták a törülközőt. A nemzethalál apokaliptikus képe rémlik fel, mely ez egyszerű és nemeslelkű nemzetséget fenyegeti, hiába áldozták eddig életüket és vérüket. Még belegondolni is lehangoló egy kolbászbólfont kerítések nélküli jövőbe, afőttfüstölt csülök hiánya pedig aztjelenti, hogy nincsjövő, nem érdemes tovább küszködni... Kegyelmezzünk ezért szegény disznóknak, be kell látni, hogy kissé szűk a mozgásterük, döntési jogkörük saját sorsukat illetően szinte semmi. Talán gazdáikkal van a baj. Úgy egy éve még annyira elszaporították a malacokat, hogy nem tudták eladni őket. Némely gazda a Dunának ment, mások fölhagytak a tenyésztéssel. Volt közben sertéspestis és a nyugat lehúzta az export előtt a rolót - szerintem föl se húzta soha, az eredmény ugyanaz. Volna még az, hogy följebb, mondjuk a szakigazgatás igazgathatna - négy minisztériumnak van beleszólása az ágazat dolgaiba -, de ők láthatóan a magyarázat kimagyarázásának megmagyarázásával vannak elfoglalva. Belátható, hogy amíg e rendkívüli horderejű dologgal nem végeznek, máshoz nem foghatnak. Időnként némelyikfölvisít, hogy:piacgazdaság van gyerekek, ezt akartátok! Akarta a rosseb, de ha már az nincs, legalább működhetne normálisan. A húsipari illetékes azt mondja: az áremelésre azért van szükség, mert nagymértékben csökkent a felvásárolható sertések száma! Hát ebből meg az látszik, hogy a hatalmas ész még a sertéspestisnél is ragályosabb. Közben kiderül, hogy a hús harminc százaléka mindenféle ellenőrzés nélkül kerül a fogyasztókhoz. Ez borzasztó, egyszerűen nem akarom elhinni. Nemtőm ebben benn vannak-e a maszek vágások. Az - kívülről nézve - egyszerűen kriminális. Kérem, veszik a háztartásban lévő legnagyobb kést és fertőtlenítés nélkül beledöfik egy ártatlan állatba, az megdöglik, késmérgezés, passz! Aztán a vértfölfogják, némi főtt rizzsel összekutyulják, és a jószágot saját belébe betöltik, megsütik, megeszik! Rocky Horror Picture Show élőben. Ez nem folytatható! ' Szánjuk meg az ágazatot, kezünkben a megoldás; legyünk vegetáriánusok! Ami engem illet, megtettem a magamét, dohányzás vonatkozásában abszolút vegetáriánus vagyok, csak növényit szívok, semmi állati. Ami meg a disznókat illeti, csak hadd studérozzanak, amíg ők ki nem találnak valamit, addig itt úgysem lesz rend. - steiner EGESZSEGUGYI FORUMOT rendez az SZDSZ szekszárdi szervezete szeptember 29-én, szerdán délután öt órakor a Vállalkozók Háza II. emeleti nagytermében. „Alternatívák az egészségügyben" címmel dr. Szolnoki Andreát, az SZDSZ Egészségpolitikai Műhelyének vezetőjét, valamint dr. Freund Tamás országgyűlési képviselő véleményét hallgathatják meg az érdeklődők. papir-iroszer szaküzlet 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 31. Telefon: 319-425. Fax: 316-665 - iskolafelszerelések, - háztartási papíráru, - író-, és irodaszerek, - managerkellékek Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 9.00-17.30 óráig, szombaton 9-12.00 óráig. Az 1. Sz. Általános Iskola (Szekszárd, Garay tér 9.) 1993. szeptember 28-án 17.00 órakor (dr. Jánosi György) az Oktatási Törvényről tart tájékoztatót. Érdeklődőket szívesen látunk! Piaci portré Bölcs döntés választáskor Választásokra készülődve mindig forróbb volt a hangulat Szekszárd mezőváros tisztelt tanácsában is. 1869-ben történt, hogy a bíró a főispán neheztelését tolmácsolta a gyűlésnek, mely szerint nem illő dolog, hogy a városházán Szluha Benedek volt országgyűlési követ zászlaja lett kitűzve. A járási főszolgabíró már rendeletet is menesztett a városhoz a zászló azonnali levételére. Az egyik felszólaló igen rossz néven vette a főispán intelmeit, az alkotmányos szabadsággal homlokegyenest ütközőnek vélte, mivel a zászlót a lakos^^Sbbsége tűzte ki. Szerinte a pártosKOTast egyébként sem az ellenzéki párt kezdte, hanem a megyei tisztviselők a vallásfelekezeti viszályok szándékos szításával. Ezért a zászlót továbbra is kitűzve hagyni és „a rendeletet tisztelettel félretétetni indítványozza". Egy kivételével mindenki így vélekedett a gyűlésben, erről felteijesztést küldtek a vármegyéhez. A döntés után a jobbpárt is kitűzte lobogóját, de azt egyik éjjel ismeretlen tettesek levették. Ez is sértette a lakosság egy részét, a város vezetői azon törték a fejüket, hogy miként lehetne a békességet helyreállítani. Jegyzőkönyvbe vették, hogy a zászló levételével az egyenjogúság sérelmet szenvedett, de mindkét pártbeliek számára elfogadható megoldás senkinek sem jutott eszébe. Népgyűlésen folyt tovább a vita. Kelemen József főbíró úgy vélekedett, hogy a városháza mindenkié, tehát egy pártnak sincs ahhoz joga, hogy csak a saját zászlaját tűrje meg. Vagy mindenkiét ki kell tűzni vagy egyikét sem! Végül olyan megállapodásra jutottak, hogy az országgyűlési követválasztásig egyetlen párt zászlajának sincs helye a városházán, „hanem tűzessék ki a városnak nemzeti zászlója e felirattal: 1848". A határozatban megnyugodva, a vitázó népgyűlés „a legjobb kedélyhangulat közt oszlott szét". Kaczián János >