Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-09-26 / 38. szám

1993. SZEPTEMBER 19. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 15 Európa nehéz sorsú haza Kakukktojás - vehemens kirohanások íme néhány nézőpont: BAKK MIKLÓS (ROMÁNIA, RMDSZ) (Lugosi kisebbség: cseppben a tenger?) Lúgoson, ahol élek és 10% a magyar lakosság, önkormányzati •

iselő vagyok, és természetesen más az önkormányzati ka és más az országos politika. Lúgos és Szekszárd esetében az érdekszövetségek és a civil kapcsolatok a lényegesek. Az országos politika ki van téve pártpolitikai érdekeknek, ki van szolgáltatva a többé-kevésbé készen kapott irányelveknek, amiket mi öröklünk, tehát egyből megváltoztatni nem tudunk. (író-politikus találkozások) Hazánkban is vannak ilyen eszmecserék, különböző keretek között természetesen. Ez attól függ, kik a meghívottak. Vannak oldottabb légkörnek is, ha például akad közöttük egy kakukktojás, tehát olyasvalaki, aki nem a megértésre és a kölcsönös közeledésre van hangolva, akkor adódnak vehemens kirohanások azok ellen, akik a közeledésnek az előfeltételeit szeretnék megfogalmazni, feltárni. (Jeszenszky-látogatás) Európának szüksége van Magyarország és Románia kapcsolatának javulására, és nyilván ez a romániai magyarság érdeke is. Tehát a közeledésnek minden diplomáciai eszközét meg kell ragadni. Ez cél és érdek. Mi azt tartjuk, hogy a román-magyar államközi kapcsolatok megjavításába be kell vonni az ellenzéket is. (Kormányzati hajlandóság?) Hát, ha nem ez a kormány, akkor a következő. A türelem nagyon fontos. Gyakran beszélünk toleranciáról és megtörténhet, hogy a mi esetünkben ez azt jelenti, hogy tudnunk kell várni. ... lövöldözésig fajulhat CSORDÁS GÁBOR (KÖLTŐ, PÉCS) (Közép-európai ellenségeskedés) Ez nyomaszt leginkább. Úgy gondolom, hogy ennek a megoldása egy sokkal távolabbi alapállásból nézhető. A nacionalizmus nem azért nagy probléma, mert vannak kimondottan nacionalista nézetek, kategóriák, hanem mert azokban a nézetekben, amelyeket valamennyien elfogadunk és teljesen normális elképzeléseknek tekintünk, azokba a nézetekbe vannak már eleve beépítve azok a tévedések és torzítások, amelyek lehetővé teszik a nacionalizmus felhasználását. Amit javasolnék, az egy egészen alapvető kultúrpolitika, ami a gondolkodás átalakítását célozná, lehetetlenné téve a nemzetért való beszédnek olyan torzulását, ami egészen a lövöldözésig fajulhat. GRENDEL LAJOS (ÍRÓ, SZLOVÁKIA) (A meghívás öröme, a beszélgetések gyakorlati haszna) Megvallom, még sohasem jártam Szekszárdon, de úgy jöttem ide, mintha a szülővárosomba jönnék, mert egyik kedves költöm Babits, és a mai írók közül Mészöly Miklós, aki atyja ennek a tanácskozásnak. Mészöly írásaiban gyakran megjelenik a város, név szerint az utcák, városrészek, ezért úgy érzem magam, mintha itthon lennék. Azután olyan kitűnő emberek társaságában találom magam, akiket nagyon szeretek. Az előadásokat hallgatva pedig azt mondhatom, megérte eljönni. Magas a színvonal. Végül, mivel egy lap szerkesztője is vagyok, találkozhatok potenciális szerzőkkel, kollégákkal, akikkel együttműködünk. Azt hiszem, hogy az eszme(Folytatás a 8. oldalon.) Zajos vigasságok közepette az egykori zsinagóga csendjében újra összegyűltek az irodalmárok és a politikusok, hogy két napon át régiónk égető kérdéseiről eszmét cseréljenek, hogy „Európai kultúra = Nemzeti kultúra" címmel folytassák a tavaly megkezdett civil beszélgetéseket arról, ami a kultúrkörök mezsgyéjén összeköt és irég elválaszt minket. ^Kz idei tanácskozás társrendezője Szlovákia Kulturális Intézete, amelynek igazgatója. Karol Wachovsky örömmel vette a jó előkészítést és üdvözölte a régi és új ismerősöket, bízván az együttlét majdani gyakorlati hasznában is. így polgármesterünk is, aki a valamikori templom és a falait körülvevő kert nyugalmat árasztó miliőjéből kívánt ajót munkáló gondolatoknakszéles utat. Rudolf Chmel, volt szlovák nagykövet nehéz sorsú hazának nevezte Európát, ami a térségünket illető címszavakból ki is derült: kisebbségek és identitás, nacionalizmus, frusztráltság, elzárkózás, kirekesztés, tolerancia hiánya..., s a legszörnyűbb, ahogy Aleksandar Solc, horvát nagykövet mondta, az identitás teljes hiánya. Amikor is az ember azzal sincs tisztában, hogy valójában hova is tartozik. Lásd, Bosznia. A második napon már biztató s;zavak is előkerültek: nyitottság, más kultúra megismerése, nemzeti elfogulatlanság, tanulás, erkölcs, igény, barátság, személyes szabadság, demokrácia. Politikus és író ha találkozik... Dornbach Alajos (a képen balról) és Mészöly Miklós