Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-09-19 / 37. szám

, SZEKSZÁRDI VASARNAP 1993. SZEPTEMBER 19. 15 Szüreti Fesztivál '93 Támasz és kihívás Városi Televízlók Videofllm-fesztiváya Még csak félidejénél tartott a filmek vetítése, amikor a szervezők és zsűritagok körében arról érdeklődtem, hogyan született a fesztivál gondolata, érdemes volt-e ezt a maratoni munkát végigcsinálni, s mik az eddigi tapasztalataik a versenyfilmekről, a stúdiós munkáról? Kis Pál István a Szekszárdi VTV stúdióvezetője: Egyfajta vákuumot éreztünk magunk körül, az összes városi stúdió szakmai elszigeteltségben dolgozik. A „nagy" televízióval alig van kapcsolatunk, a körzetiekkel sem egészen olyan, amit jó munkakapcsolatnak lehetne nevezni. A városi televíziók stábja elég kicsi, tele munkával, nem is nagyon érnek, érünk rá kiterjedt szakmai kapcsolatok építgetésére, ápolgatására. De egyszer egy évben jólesik, sőt kell egy megméretés. Erre kívántunk lehetőséget biztosítani. Hogy ez figyelemre, meghallgatásra talált, bizonyítja az óriási érdeklődés. A tervezgetés időszakában négy-öt órányi anyagra számítottunk, s ezzel szemben mintegy húszórányi filmet értékel a zsűri. Erre az első seregszemlére 26 városi stúdió 114 filmjét küldte el. A hatalmas anyagban rengeteg munka fekszik, sok-sok ötlet halmozódott fel, melyet megismerve támasz és egyben kihívás is lehetünk egymás számára. Az még nyitott kérdés, mire születnek a következő filmek, a fesztivál tágabb teret biztosít-e a bemutatkozásra, a kapcsolatépítésre. De úgy gondolom, egy fesztivál, egy bemutatkozási lehetőség jegyében dolgozva mindenképpen még nagyobb figyelmet szentelnek a tévések a minőségnek. Már most lehet tudni a szakmai rezümét: érdemes volt összejönni, és van értelme a folytatásnak, a hagyományteremtésnek. Ez munkánk visszaigazolását is jelenti. Bősz Péter szerkesztő, Szekszárdi VTV: Egyfajta hiányt is megfogalmaz ez a nagyfokú érdeklődés. Úgy gondolom, a bemutatkozás iránti vágyon túl van benne egy kis dac is: megmutatni, mit tudunk, mit tudnak a vidéki stúdiók. Mert az az igazság, hogy a „nagyok", a Magyar Televízió, de még akár a körzetiek sem nagyon kíváncsiak ránk, nem számítanak azokra a munkákra sem, amelyeket jó szakmai színvonalon tudunk elvégezni. A mi stúdiónk technikai szempontból nem a legjobb, szükségünk lenne például egy lassító és egy trükkök készítésére alkalmas berendezésre, videografikát készítő gépre. De a tartalmi munkánk megméretése során nem kell pirulnunk, úgy érzem, huszonhat stúdió közül feltétlenül bekerülünk az első ötbe, vannak egészen jól sikerült filmjeink. Szabados Tamás operatőr, a zsűri tagja: Ez az egész fesztivál nagyobb lett a tervezettnél. Mi három csoportba sorolva nézzük a filmeket: először a dokumentum, majd a riport és az egyéb kategóriába tartozókat. Hatalmas anyag gyűlt össze, óriási a bemutatkozás, megmérettetés igénye, s az alkotók valamilyen formában választ is várnak teljesítményükre. Sok érdekes munkát találtam, de látszik az is, hogy az alkotók sokszor igényesebbek lennének, mint amit a rendelkezésükre álló technika lehetővé tesz. Sajnos még az MTV-nek sincsenek igazán jó technikai eszközei, hát még a vidéki stúdióknak. Ez látszik ezeken a filmeken. Véleményem szerint a középmezőny a legerősebb, eddig nem találkoztam semmilyen rendkívüli, kiugró munkával. Udud Teréz Irótalálkozó Idén kétnapos lesz a közép-európai írók, politikusok találkozója. „Európai kultúra - nemzeti kultúra" címmel a Művészetek Házában rendezik meg péntek-szombaton. Felvételünkön a tavalyi házigazda, Mészöly Miklós. Fotó: -kaÖtéves a Háiy János-boraszöttusa Ha van hagyományos rendezvénye a szüreti fesztiválnak, akkor a Háry-kupa borászöttusa mindenképpen az. Még szekszárdi szüreti napoknak mondták a rendezvényt és fö szervezője a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ volt, amikor Kis Pál István, a művelődési centrum akkori igazgatója megalkotta e verseny szabályait, megszervezte az első összecsapást. Erre emlékeztünk most, amikor a városi televízió stúdióvezetője még mindig ott bábáskodik egykor „megálmodott gyermeke" idei eseményei körül. - Az első verseny volt egyben az utolsó is, amit szekszárdi nyert meg emlékezik. - Gulyás Feri a nyomda csapatával egyéniben első lett és a csapat is megnyerte a versenyt. Akkor még mint a nyomda egyik szocialista brigádja indultak. Egyébként az első versenyt a szocialista brigádoknak szerveztük. A rászervezéssel nem volt gond, szinte parancsra jöttek a csapatok. Most önkéntes alapon, tényleg a verseny, a jó hangulatú megméretés kedvéért indulnak a versenyzők. Úgy tudom egyébként, hogy Gulyásék most a Tolna megyei Extra színeiben újra indulnak. Visszatérve a kezdetekre, következő évben egy német csapat nyert. Turistaként voltak itt, és nagy lelkesedéssel álltak a rajthoz, összesen négy német csapat. El is vitték a pálmát. Egyéniben akkor egy nagykanizsai vasutas nyert. - Úgy tudom továbbra is külföldiek voltak a legjobbak... - Igen, a harmadik évben az osztrákok arattak. Három csapat indult és szinte egymás közt is háziversenyt rendeztek. Edzett atlétákból álló csapat volt végül a győztes. A díjátadáskor a városi televíziónak csináltam egy riportfilmet vejük. Megkérdeztem, hogy bortermelő vidékről származnak-e, de azt mondták, hogy eddig csak képen láttak borospincét, meg hordót. Az ő környékükön nincs szőlőtermesztés, így volt ez a következő évi nyertes olasz csapattal is. A szekszárdiak legnagyobb igyekezete sem volt elég a győzelemhez. kolásokat. A fiatalasszony egyébként szekszárdi volt, a kisfia itt drukkolta végig a versenyt. - Hagyományossá vált a borászöttusa. Van esélyünk, hogy ez idővel nemzetközi megméretés lesz, mint mondjuk a Toldiverseny? - Vannak szüreti szokásokhoz csolódó versenyek, az oszlopmásza^ro a különböző puttonyfutásokig, de ilyen megszervezett, öttusaszerű versenyről Európában nem tudok. A célunk mindenképpen az, hogy a fesztivál résztvevőin keresztül elvigyük a hírét, egyre jelentősebb eseménnyé váljon. Ehhez a fiatalokat kellene mozgatnunk. Ebben a palánki szakközépiskola és technikum tudna sokat segíteni. - Ugyan többször megírtuk, de nem árt ismételni. Mik a borászöttusa szá- Férfiak versenye a borászöttusa? mai? - A legutóbbi versenyen egy nő is indult. Érdekesség, hogy a minősítéshez egy nagyon kedves barátunkat kértük meg a szintidők teljesítésére. Tehát ő, aki a főiskolán úszómester, világéletében sportolt, elvégzett minden feladatot, mértük az idejét és a versenyzőknek ahhoz mérten adtuk a plussz- vagy a mínuszpontokat. Minden másodperc két pontot jelentett. A demizsonpróbánál is tartotta egy ideig az üveget, amíg úgy gondolta, ez elég magas követelmény, majd letette. Ehhez képest az induló hölgy több mint húsz másodperccel rávert a szintidőt beállító fiúra. Szegény nem győzte hallgatni utána a cukElső a karóverés. Egy kihegyezetlen karót kell szekercével meghegyezni, és huszonöt centi mélyre leverni. Természetesen időre. A második a puttonyfutás. Tíz kiló szőlővel négyszáz métert kell megtenni. A hordószlalom háromszáz méteres, akadályokkal tűzdelt pályán lesz megrendezve, ahol a hordót minél előbb el kell gurítani a célba. A már említett demizsonpróba során minél tovább kell kitartani egy borral teli ötliteres demizsont. Végül a lopószívás során húsz liter vizet kell egy kétliteres lopóval az egyik üvegből átszívni a másikba. Tamási János