Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-08-29 / 34. szám

8 , SZEKSZÁRDI TASARNAP 1993. augusztus 29. Cukorbetegen is teljes életet élni (Folytatás a 3. oldalról.) azért vannak jellegzetes tünetek. A gyerek nagyon sokat iszik, és nagyok sok vizeletet választ ki. Kicsi korban a már szoba- és ágy­tiszta gyerek esetleg éjszakán­ként újra bepisil. Feltűnhet, hogy bár sokat eszik, mégis szinte min­dig éhes és lesoványodik. De hangsúlyozom: ennek a beteg­ségnek olyan tünete, amely miatt egy gyereket a társaitól negatív módon meg kellene különböz­tetni, olyan nincs. Sajnos mégis érik őket ilyen atro­citások, bántások. - Most hány cu­korbeteg gyerek szorul gondozásra a megyében? - 41 gondozot­tunkból mindössze kettő olyan, aki tab­lettával és diétával kezelhető. A töb­bieknek inzulin­adagolásra és még emellett diétára van szükségük. A cukorbetegek dié­tája egyébként szinte teljesen megfelel a modern táplálkozási elvek­nek. Növényi zsiradékot javas­lunk, a cukrot kiváltják valami más édesítőszerrel. De gyakrab­ban kell étkezniük, s lehetőleg az időpontokat is tartani kell. - Az utóbbi években humán in­zulint kapnak a kezeltek. Mennyi­ben másabb ez, mint a régi szer volt? - Régebben sertésinzulint használtunk, mivel az mindössze egyetlen aminosavban mutatott eltérést az emberi inzulintól. Az­tán sikerült baktériumtörzsek­ben kitenyészteni az emberével teljesen azonos inzulint. Ez nagyon steril anyag, ezáltal a betegség egyébként is hosszú idő alatt kialakuló szövődményei eset­leg még később jelentkeznek. De ezt is szúrni kell. Sajnos egyelőre a napi többszöri szúrást nem tudjuk kiváltani tablettával, mert a gyomor­sav szétmarná a fehérjemolekulákat. Részben a szúrás miatt is tartják so­kan riasztónak a diabéteszt, pedig vannak ennél rosszabb, nehezebben kezelhető betegségek is. Csak azok már tablettával kezelhetők, s az ke­vésbé feltűnő. megismeréséhez. Megtudom, ki mennyire fegyelmezett, hogyan birkózik meg betegsége okozta kö­telezettségeivel, tilalmaival. Fegyelmezett, de ­betegen is - teljes élet A betegségről, s a klubról nem érdemes úgy írni, hogy ne szólal­nának meg a legérintettebbek, a gyerekek és szüleik. A Bánlaki csa­lád otthonába kaptunk meghívást, ahol még egy családdal, Szalcze­rékkal is megismerkedtünk. Szal­czemé Irénke kezdte a beszélge­tést, aztán egymásnak adták a szót. - Örültünk amikor megalakult a klub, mert összefogja a hozzánk hasonló gondokkal küzdőket. Kriszti lányunk volt az első gyerek a városban, aki inzulint kapott. Azt - Mennyiben segíti az ön munká­ját a Diab Klub? - Nagy segítséget jelent, s jelen­tett főleg az alakulás utáni első években. Teret adott arra, hogy el­méleti és gyakorlati ismereteimet rendszerezve adjam át a szülők­nek, hiszen a rendeléseken nem is kerülhetett minden szóba. Másrészt mentesített attól, hogy mindent harmincszor kelljen kü­lön-külön elmondanom. Az eltelt évek alatt nagyon jó kapcsolatom alakult ki betegeim családjával, a rendelésen kívüli találkozások hozzásegítenek a gyerekek jobb w hittük, összedől a világ. Aztán ta­lálkoztunk másokkal, s egyre nyil­vánvalóbb lett, hogy ezzel az álla­pottal együtt lehet élni. Kriszti fe­gyelmezett, mindig betartott min­den előírást. Megkaptunk minden szükséges eszközt, beszereztünk minden irodalmat. Az első évben én injekcióztam, aztán amikor megkapta a „tollat" magának kezd­te beadni a szükséges adagot. Kriszti folytatja: - Ez úgy néz ki, mint egy töltő­toll, van benne egy inzulinpatron. Amikor megkaptam, osztályfőnö­köm megmutatta a gyerekeknek, s megmondta, hogy ez nem toll, nehogy valakinek megtetsszen és elvegye. Szerencsére nem voltak ilyen problémáim. Bánlakiné Zsuzsa a 9 éves Robi napirendjét mondta el. - Robi hároméves kora óta be­teg. Mi is összetörtünk, amikor megtudtuk. Azóta Robi reggel fél hétkor kel, a nyári szünetben sincs lustálkodás. Ellenőrizzük a vizeletét és a vércukorszintjét, megkapja az első adag inzulint, s hétkor reggelizik. Tízkor tízórai, délben ebéd, mindegyik előtt újabb szúrás. Uzsonnáznia is kell s aztán még a vacsora és a pótva­csora. Be kell tartani pontosa mert így egyensúlyban tarthal vércukorszintje. Még este fél li­kőr is mérünk, s ha szükséges, új­ra meg kell etetni a gyereket. Van egy kis könyvünk, ami­be mindig be kell ír­ni az eredménye­ket. Robi is magá­nak adja be az inzu­lint, és nagyon megbízható fiú. De hát gyerek, s bi­zony nehéz az év 365 napján fegyel­mezetten élni, ön­uralmat gyakorol­m Szerencsére betikus készítmé­nyekből - ha drá­gák is-jó az ellátás, így Robi is kaphat csokoládét, nápolyit. A klub azért is jó, mert ott nem különbözik a többiektől. Bár az iskolával nekünk is sze­rencsénk volt eddig, a gyakorlóis­kola menzáján még főztek is kü­lön Robinak. De azért fájt a szí­vem, mikor elmondta, hogy a mosdóban adja be magának az inzulint, és mindig attól retteg, valaki rá ne nyisson. Állítólag volt olyan iskola vagy tábor, ahol nem tudták egy gye­rekről a betegségét, s azzal vádol­ták, hogy kábítózik. i V

Next

/
Oldalképek
Tartalom