Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-08-22 / 33. szám

12 SZEKSZÁRDI 1993. AUGUSZTUS 22. Kulissza A lezárulni látszó átigazolási időszakegyikfurcsasága, hogy még mindig csapat nélkül a kajdacsi származású, hat éven át Belgiumban (Lokeren) proftskodó válogatott, Mészáros Ferenc. A belga első osztályból kiesett együttes ugyan ajánlott fel szerződést magyar zsoldosának -de a régieknél jóval rosszabb feltételekkel. „Mészi" lelépési díját viszont háromszázezer dollára taksálja, ami nemcsak a magyar, hanem a nyugat-európai piacon is sok a játékosért (ennyit azok sem adnának érte, akik tehetnék). Kézenfekvő lenne a kőlcsőnadás, a momentán Kajdacs-Pécs-Szekszárd háromszögében ingázó játékos is ezt szorgalmazza. Ha így sem tudnak megegyezni, akkor még az sem elképzelhetetlen, hogy egy évet kivár. Ami szakmailagfelettébb káros lenne, dejogilag kifejezetten előnyös, hiszen olyannyire esne az ára, hogy képes lenne önmagát megvásárolni. A héten egyébként az osztrák St. Pölten csapatával tárgyalt (egy esetleges kölcsönvételről), de mint megtudtuk, szívesen jönne Magyarországra. Anyaegyesülete, a PMSC - a vezetéssel időközben kialakult rossz viszonya miatt - nem jöhet szóba. A kkor ki ? Csóró klubok azért ne reménykedjenek: belga-magyar szolgálatainak ellenértékét nettó egymillióra taksálja. Cofa, a „nem semmi" pofa Nincs csábítás, jönnek maguktól is! Nagy showman, fenegyerek, mindenbe belekötő, nagy mahinátor, magángépén röpködő dúsgazdag dollármilliomos - ilyen és ehhez hasonlatos jelzők röpködtek a múlt heti súlyemelő Húsos Világ-kupán az ausztrál szuperválogatott állandóan előtérben lévő vezető edzőjéről, Pol Cofa úrról. Ezekkel együtt vagy éppen mindezek ellenére az ausztrál sport egyik szuperszereplőjéről van szó, aki jót derül azon, amikor felsorolom Jeszenszky Zita, a súlyemelésből is perfekt tolmácsnő segítségével - a fenti minősítéseket. - Ausztráliában is megvannak a titulusok: diktátor, maffiózó, a nagy szervező, a „meglepetésember" - mondja. - Nézzük sorjában! - A hasonlatok túlzások, de tény, hogy roppant kemény vagyok, mosolyogva is tudok sújtani arra, aki megpróbál átvágni, vagy egyszerűen nem az én elképzeléseim szerint cselekszik. A maffiózónak csupán annyi az „alapja", hogy Szicíliából származtam el Ausztráliába - a már elviselhetetlen szegénység miatt. A nagy szervező! Hadd ne mondjak példákat jöjjenek az év végén Melbourne-be, a súlyemelő sportág első ausztráliai világbajnokságára, s majd ott vonjanak párhuzamot minden szempontból az ezt megelőzőekkel! A férj a háttérben Tánya lelépett Tatjana Krementsova, a Szigma ukrán vendégmunkása csak úgy eltűnt, mint a kámfor. Nem jelent meg az edzésen, senki nem tud róla semmit. A hír azért is meglepő, mert minden jel arra utalt, hogy megegyezett a Szigmával. Új edző jött, erősödött a csapat, anyagi jellegű követeléseinek is egy bizonyos részét teljesítették. Vagy mégsem? A Szigmánál állítják, rendezetlen, konfliktushoz vezető anyagi kérdések a játékossal kapcsolatosan nem voltak napirenden. Abbéli gyanúnkat, hogy a férje (aki egyébként gyúró) megoldatlan egzisztenciális helyzete (gyakorlatilag tengett-lengett) váltotta ki a váratlan lépést, a klubnál csak erősítik. Békéscsabáról való ideérkezésükkor egy ideig kézenfekvő volt, hogy a férj gyúrja a lányokat, de Hajnal a régi edző, a vezetéssel való egyetértésben úgy látta: legjobb, ha a kispadról, a csapat közvetlen közeléből eltávolítják a „fehéroroszt", szerintük ugyanis nemkívánatos klikket alkotnak. A gazella járású férj - a tétlenség állapotában különösen - csak nehezen emésztette meg a dolgot, információink szerint „zsarolta" is élete párját. Már május végén, a Sió Csárdában lezajlott első bankett után látszott, hogy Tánya magatartásában fontos lehet a fentiek miatt sértett félj valamilyen munkához segítése. A Szigma azonban nem óhajtott^), nem tudott(?) - lévén sportklubról van szó - szociálpolitikai kérdéssel foglalkozni, így... Fel van adva a lecke: lesz-e teljes értékű pótlás irányítóban, avagy bel kettőben? - A cirka kettőszázezer forintra rúgó fejenkénti költség miatt enyhén szólva nem ígérhetem, így beérem a száraz tényekkel is. - Mindent egybevetve, a résztvevők, szervezők, közreműködők háromszor annyian lesznek, mint az más világversenyeken szokásos. Harminc televíziós társaság jóvoltából mintegy négyszázmillió emberhez jut el az eseménysorozat. Garantáltan telt ház előtt, több ezer ember ünneplésével, tombolásával. Meg akarjuk mutatni - különösen az európaiaknak -, igenis egy élő, eladható és szórakoztató sportág a súlyemelés. Mert amikor átrándulok Európába súlyemelés ürügyén, egyszerűen rosszul érzem magam. Az üresség, a szervezetlenség, az érdektelenség láttán. S meggyőződésem, hogy nem s sportágban van a hiba. Mondtam már Aján úrnak, a világ súlyemelőfőnökének: ez így nem mehet tovább, valamit tenni kell. Nem elfogadható magyarázat, hogy a volt szocialista tömbben megszűnt az egyéni sportágak kiemelt állami támogatása. A szekszárdiak egyébként kielégítően szerveztek, a gyér nemzetközi érdeklődésről nem tehetnek. Emiatt mi nagyon „pofára estünk". Átjöttünk szinte kompletten Európába, annak reményében, hogy a vébé előtti Világ Kupa fordulóban megméretünk, erre akad olyan súlycsoport, ahol a mi versenyzőnk indult egyes egyedül. A többhetes, erre a versenyre készülő és erre ráhangoló szicíliai edzőtáborozással nyolcvanezer ausztrál dollárt költöttünk. - A meglepetésember titulust - merthogy ez a következő magyarázandó szó a „képzeletbeli értelmező szótárunkban" - már világszerte azzal is kivívta, hogy elcsábította, letelepítette a román Vlad kivételével, a bolgár világklasszisokat. - Európában és másutt csípi ez á szemét sokaknak, a sporterkölcsöt, meg fair playt emlegetik. Erre csak azt tudom mondani, nézzenek körül a világban. A legjobbnak tartott Milannak a holland világsztárokon kívül még hány nem olasz világklasszisa volt? Ez a tendencia érvénye-^^ sül más sportágakban is. Le kéne mái^P számolni a régi szemlélettel. Meg különben is, senki sem csábította őket, életfelfogásuknak, céljaiknak eltökélve jöttek. A bevándorlók országa vagyunk a magunk természeti és civilizációs sajátosságaival, az alig kétszáz évre viszszatekintő történelmünkkel. Látja, mennek, jönnek - és mennyien maradnak - a vébé után is... - Nagyon csodálkozom, hogy Szülejmanoglu, a legnagy obb király nincs a kis csapatában. A nyakamat rá, hogy a '86os melbournei elrablásánál vagy Törökországba jutásánál nem csupán statiszta szerepe volt... - Naná! Vele, illetve közelében voltam a kritikus percekben. Ahhoz képest, amilyen botrányt jelentett ez még a berlini fal leomlása előtt, eléggé simán elrendeztük az ügyet - a bolgárokkal is! - Hozzájuk hogyan került közel? ^^ - Csak annyit mondok: a feleségenÍF bolgár. - Miért nem csinált „Őfelsége Naimból" ausztrált? - Nem lehetett. Naim csakis a törökökhöz készült. Nincs az a pénz, dicsőség, ami ettől a szándékától eltántorította volna. - Cofa úr, a hivatalos elnevezés szerint ön csak vezető edzője az ausztrál válogatottnak, bátyja az elnök. Melyikőjük az igazi „góré"? (Hunyorgó „cofás-pofás" nevetés...) - Ezt nem tőlem kéne megkérdezned. Ő a politikus, én pedig a gyakorlati ember, enyémek a rázósabb ügyek. Aha Pol, ez „echte" szicíliai... Bálint Gy. Fotó: - ka Szevasz kupa A Szekszárd-Budafok (3-4) találkozót munkatársunk a következőképpen értékelte 0-6-ig az SZPSE játékosainak teljesítményét: Mausz (2) - Dzsinovics (4) Temesvári (2), Nagyfalusi (3) - Bozai (1), Máté (3), Mészáros (3) - Gazdig (2), Varga (2), Babai (3). Csere: Pető (2).