Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-07-04 / 26. szám

13 1993. JÚLIUS 4. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Szerdán tartotta évadzáró társulati ülését a szekszárdi német nyelvű színház, a Deutsche Bühne. Frigyesi András színházigazgató értékelte az 1992/93-as év munkáját, majd a szeptemberben induló évad feladatairól szólt. - Igazgató úr, az újjáalakuló társulat nehéz színházi esztendőt tudhat maga mögött. Vitathatatlan eredményekkel, ugyanakkor tagadhatatlan gondokkal. - Hadd kezdjem számokkal. Idén 5 bemutatót és 176 előadást tartottunk (csak Szekszárdon 70-nél többet), ami - összehasonlításképpen mondom - a színház fennállása óta 1992-ig színpadra vitt 12 produkció 317 előadásához képest, úgy gondolom, nem rossz mutató. Bár számokkal nem kifejezhető, ugyancsak lényeges eredménynek tartom, hogy sikeÉvadzárás a Deutsche Bühnében rült bevezetni a német munkanyelvet, ami - anyanyelvi színház lévén - elengedhetetlen az alkotás folyamatában. - A szekszárdi előadások még mindig a városi televízió épületében folynak. - Igen, változatlanul fő problémánk az önálló színházépület hiánya. Az irodák ugyan már átköltöztek a Garay téri új épületbe (a Világ mozi volt itt egykor), ám az irodák önmagukban nem jelentik a színházat - igen sok munkára van még szükség a közönségforgalmi tér és a színpadtér kialakításához. Örömmel mondhatom, hogy fenntartónk, a Tolna Megyei Önkormányzat ezekhez a munkákhoz minden segítséget megad. - Bár most a nyári pihenőre készülnek, bizonyára már most sokat gondolkodnak az ősszel induló új évadon. - Működőképes repertoárral rendelkezünk, ezeket a darabokat ősszel is játszani szeretnénk. Az ősz újdonságaként operettgálát tervezünk, majd pedig egy kabaréösszeállítás színrevitelével szeretnénk folytatni az 1992-ben elkezdett munkát. O. Gy. Fotó: - kafi Díszkút a Garay-udvarban Újabb köztéri alkotás sorsáról döntött a héten a képviselő-testület. A Garay-udvarban felállítandó díszkutat Adorjáni Endre szobrászművész készíti és a városatyák ez alkalommal láthatták a szobor makettjét. A megrendelő ezúttal nem a város, hanem a Kőművesipari Gmk. vezetője, Papp Vilmos volt, viszont bármely közterület felhasználásáról, a közterület átadásáról a képviselők döntenek. Ez a hír adminisztratív, ha úgy tetszik technikai része. A városlakók számára azonban érdekesebb lehet, hogy milyen alkotást láthatnak nap mint nap arra járva, milyen érzésekkel, gondolatokkal haladhatnak el a díszkút mellett, hiszen akarva akaratlanul hétköznapjaink részévé válik. Nos, a terület rendezési tervét Lajtai Zoltán építész készítette eL, vele együttgondolkodva született meg az az elképzelés, hogy a térből nem kiemelkedve, mintegy tányérszerű besüllyesztett medencéből emelkedik ki egy, a természetes méreténél nagyobb női alak. A 12 szögű „tányér" a hónapokat jelképezi, a természethez kötődést a két egymásra helyezett szikla szimbolizálja. A kövek között csörgedezik majd a víz, ezenkívül a díszkút medencéjének külső négy pontján ivókút is csalogatja az arrajárót, hogy a szomját oltsa. - A csillogó-villogó környezetben, a mai kor hivalkodása mellett egy meditatív dolgot szerettem volna nyújtani. A kútszobor gondolata úgy tudom nem új, örültem a felkérésnek, bár életem első köztéri alkotása - mondja Adorjáni Endre, az alkotó. - Kisplasztikával foglalkoztam korábban, de faragtam kéttonnás követ is. Mégis gátlásokkal fogtam neki. Hogy mennyiben más feladat egy köztéri alkotást készíteni, anyagba álmodni? Arról Adoijáni Endre annyit mondott: - itt azonnal életre kel a mű, amint felállítják értékelik, bírálják, kritizálják az emberek. De ez nem zavar. Soha nem tartoztam azok közé, akik szívesen forgatták a kiállításaik emlékkönyveit. A tervek szerint augusztus 20-án a szekszárdiak is véleményt mondhatnak a már felállított díszkútról... T. ZS. - K. A.