Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-06-27 / 25. szám

1993. JÚNIUS 27. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 13 On kerdez - a Héliosz valaszol Kedves Olvasóink! Új rovatot nyitottunk, amelyben a Héliosz Kft.-hez intézett levelüket, észrevételüket, problémájukat továbbítjuk az illetékesekhez és igyek­szünk választ kapni rá. írjanak, kérdezzenek a Szek­szárdi Vasárnap címén! íme az első kérdések: 1. Elkülönítve kezeli-e a Héliosz Kft. az alapdíjat a hödíjtól, amit a lakók fizet­nek? 2. Az egycsöves fűtésrendszerek nem teszik lehetővé a szabályozást. Ki fizeti a lakások túlfűtését? 3. Miért nem veszi saját tulajdonba a konténereket a Héliosz Kft? • 4. Miért nem hozza nyilvánosságra a __jliosz Kft. éves költségvetését? Válaszok 1. Fogyasztóink a távhőszolgálta­tásért alapdíjat és hődíjat fizetnek. A hődíj csak az eltüzelt tüzelőanyag (gáz, pakura) árát tartalmazza. A befolyt hő­díjból fizetjük ki a Gázszolgáltató és a MOL Rt. számláit. A hődíjból a Hé­liosznak saját bevétele nincs, mert a tényleges fogyasztás alapján történő el­számolásnak éppen az a lényege, hogy a fogyasztók pontosan annyi hődíjat fi­zessenek amennyit a Héliosz Kft. fizet a gázért, pakuráért. Az alapdíj nyújt fedezetet az összes többi költségre (amortizáció, karbantartás, üzemelte­tés). (Természetesen külön árbevételi számlán kezeljük, de ennek gazdálko­dási szempontból semmi jelentősége nincs). Az alapdíj egy eleme, az amorti­• |ció fordítható fejlesztésre, ami azon­in a szükséges fejlesztési forrást messze nem fedezi. A fejlesztés másik forrása csak az adózott eredmény le­het, melyre a 4. válaszban kitérünk. 2. A kérdés egyértelmű megvála­szolásához ismerni szükséges, hogy a távfűtési rendszer alapvetően két rész­re osztott. 1. a Héliosz Kft. tulajdonában lévő rendszerre, valamint, 2. lakossági (fogyasztói) tulajdon­ban lévő rendszerre. A Héliosz Kft, elsődleges gazdasági érdeke a saját tulajdonra vonatkozik, azaz kazánházakra, távvezetékekre és a hőközpontokra. Ezen berendezések­nél az a fontos, hogy jó legyen a kazá­nok hatásfokajói legyenek a vezetékek hőszigetelve abból a célból, hogy a veszteségek a legkisebbek legyenek. Ezen berendezések gazdaságos üze­meltetése még nem jelenti azt, hogy nem lesz túlfűtés. Ugyanis a túlfűtés vagy alulfűtés problémájának a gyöke­re a lakóépületekben van, ami a lakók tulajdona. A lakások túlfűtésének okai a kö­vetkezők: ­tA lakóépületen belül a lakások ra­diátoraiban nem a tervezett víz­mennyiség folyik. így az egyik lakás melegebb, míg a másik lakás hidegebb lesz ugyanabban az időben. Ez a probléma úgy oldható meg, ha az épületet a tulajdonosa is szabályoz­tatja. Ha nincs az épület beszabályoz­va, akkor a legrosszabb körülmények között levő lakás határozza meg, hogy milyen lesz a fűtés az épületben. En­nek eredménye a túlfűtés. - A lakók komfortérzete különbö­ző. Általános igény, hogy a lakások hőmérséklete 20 C-fok felett, legalább 22 C-fok legyen. De ebben nem egysé­ges a vélemény. - Sok esetben a fűtés mértékét nem a lakás hőmérséklete alapján, hanem a radiátor melegsége alapján állapítják meg a lakók. így átmeneti időben és napsütésben is igénylik a radiátor me­leg voltát, ami szintén túlfűtést okoz. - Az egycsöves fűtések szabályoz­hatatlanok. A felsorolt túlfűtések okai hatnak a hőközponti szabályozók beállítására. A hőközponti szabályzókat a Hé­liosz Kft. kezeli, de mindig a lakók, közös képviselők igényeinek megfele­lően. Az eredeti kérdésre visszatérve, hogy hol van ösztönözve a Héliosz Kft. arra, hogy ne legyen túlfűtés? Ma, amikor a fogyasztó a ténylegesen elfo­gyasztott energiát fizeti, elsősorban ő van ösztönözve, hogy ne legyen túlfű­tés. A Héliosz Kft. törekszik arra, hogy a fogyasztók igényeit e tekintetben is maximálisan kielégítse. 3. A szemétszállításnál használt konténerek tulajdonjoga országosan is vegyes képet mutat a tekintetben, hogy a fogyasztó vagy szolgáltató tulaj­dona. Szekszárdon a fogyasztói tulajdon alakult ki. Ennek előnye, hogy minden tulajdonos odafigyel rá, egyszer meg­vásárolja és több évig csak az ürítési dí­jat fizeti, így olcsóbb a fogyasztónak. Dolgozóinkat folyamatosan kéljük és figyelmeztetjük a gyűjtőedényzet kí­méletes kezelésére. Sajnos gyakran előfordul, hogy a szemét beragad, be­szorul a gyűjtőedénybe amit csak fizi­kai ráhatással lehet üríteni. Kft.-tulajdon esetén gondot jelen­tene a meglévő konténerek lecserélé­sének ideje. Az elhasználódásig párhu­zamosan lenne fogyasztói és kft-tulaj­don ami a fizetendő díjat is érintené és ez a kettősség több évig elhúzódna. Je­lenleg nincs pénzügyi fedezete a kft.­nek gyűjtőedényzet vásárlására, mert a köztisztasági díj csak a gyűjtés, szállítás költségét tartalmazza. A gyűjtőedé­nyek tisztítása a tulajdonos feladata a köztisztaság rendjét szabályozó 18/ 1992. (VI. 25.) KT. sz. rendelet alapján. A kft. mint szolgáltató a tulajdonos megrendelésére elvégzi a tisztítást, ez élő gyakorlat a városban. 4. Ma minden gazdasági társaság mérlege nyilvános, az a Cégbíróságon megtekinthető, illetve a Cégközlönyben megjelentetésre kerül. A kft. ügyvezető­je az önkormányzatnak minden évben köteles a cég gazdálkodásáról beszámol­ni, illetve a gazdálkodást a felügyelő bi­zottság folyamatosan ellenőrzi. A nyereségről. Az első kérdésnél már utaltunk rá, hogy a beruházások, felújítások forrása az amortizáció és az adózott nyereség lehet. Az amortizáció a sok-sok éve tartó infláció miatt már a szinten tartó fejlesztések egy részére nyújt csak fedezetet. Az önkormányzat mint tulajdonos és mint árhatóság dönti el, hogy az árban milyen nyeresé­get biztosít fejlesztési forrásként. A la­kosság teherviselő képessége alapján a jelenlegi árak olyan minimális nyeresé­get tartalmaznak, hogy az elégtelen fej­lesztések a működőképesség megőrzé­se mellett a műszaki színvonal folya­matos romlását eredményezik. Szekszárd, 1993. június 23. NÉMETH ZOLTÁN igazgató Nem lehet elég korán kezdeni Tiniknek is jár a kozmetikai sebészet Soleil Moon Frye, az NBC tünemé­nyes gyerekszínésznője nagy bajban volt és úgy tűnt, hogy nem is tud ki­mászni belőle. Gyönyörű, formás kis­lányból egy év alatt filigrán nővé érett ­akkora keblekkel, amekkorákkal Jayne Mansfieldet áldotta meg a sors. Csakhogy Soleil nem akart szőke bombázó lenni, mint Jayne. És nem­csak az zavarta, hogy a fiúk csúfolták, hanem az is, hogy apró termete nem bírta a súlyos terhet, folyton fájt a háta. Nem tudta, hogy dugja el a melleit - ha szűk ruház húzott, ha buggyos blúzt fett föl, semmi nem segített. A produ­cerek pedig nem akarták többé gyerek­szerepben foglalkoztatni. A plasztikai sebészet azonban az ő esetére is tudott órvosságot: 4000 öltés­sel, több, soha fel nem szívódó seb­hellyel ugyan Soleil méreteit sikerült lekicsinyíteni úgy, ahogy alakjához és elképzeléséhez megfelelt. Igaz, Soleil­nek le kellett mondania arról, hogy amikor majd szül, szoptathasson. Á műtét hat órán át tartott, s több mint tízezer dollárba került. De megérte: az ifjú művésznő visszakerült „régi" sze­repkörébe, megint hitelesen játszhatja a szűz naiva szerepét. Ami Soleil esetében érthető - hi­szen végül is egy fiatal színésznőről van szó, aki külsejével is keresi a kenye­rét -, nem feltétlenül érthető a többi ti­nédzser esetében. Egyre több ugyanis az az amerikai tizenéves, aki új orrot, csípőt, állat, mellet, combot kér a szü­leitől születésnapjára. Abnormális ké­rés? Camille Pagila, a Szexuális szemé­lyiség c. nagy vihart kavart könyv szerző­je szerint „Egyáltalán nem. Ha kozmeti­kai sebészi beavatkozással korrigálható egy születési szépséghiba, akkor korri­gálni kell. Egy fiatal számára fejlődés­pszichológiai szempontból meghatáro­zó lehet, hogy van vagy nincs önbizalma a külseje miatt. Persze nem kell minden­kinek hasonlítani a Barbie-babára." Amerikában minden 100 plasztikai műtét közül 87-et nőkön hajtanak végre. És egyre többet fiatal nőkön. Susan Falu­di írónő, a „Meg nem hirdetett háború az amerikai nők ellen" c. bestsellerében azt állítja, hogy a legtöbb kozmetikai sebész „Frankenstein szerepében tetszeleg, s alig váija, hogy megformázhassa a női testet. Á lányok pedig - ami a szépséget illeti - meghökkentően fantáziátlanok, s engednek annak a nyomásnak, ami rájuk nehezedik az általános szépségideálként. Dr. Vivan Center'Seltzer, a Pennsyl­vania Egyetem pszichológia professzora a fiataloknak ad igazat. „Az érzékeny ti­nédzserek lelkének sokat számít, ha eh­hez a szokatlan kéréshez szülői támoga­tást kapnak. Azt, hogy a külsejükön or­vosi beavatkozással akarnak változtatni, persze nem a saját fejükből veszik, ha­nem a tévéműsorokból. Amíg egy gye­rek felnő, sokat változik - s ha netán kö­vérebb vagy esetlenebb, a szülők semmi­képp se keserítsék, hogy csúnyább, mint a többi. S ha egy gyerek nem növi ki a szépséghibáit, jöjjön a kozmetikai sebé­szet. SÖTÉR ERIKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom