Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-06-20 / 24. szám

1993. JUNIUS 20. SZEKSZÁRDI VASÁRNAP - Nem. Ez egy fizikai eljárás, amivel a szennyezett csapvíz mi­nőségét javítjuk, gyakorlatilag egy tisztított, egészséges ivóvíz. • - Tudomásom szerint egy kerá­miahenger van ebben a készülék­ben, ami egyfajta szűrést biztosít, ez állítja elő ezt a csodálatos hatású • zet - mondja dr. Hangai István, IÁNTSZ igazgató főorvosa. - A csodálatos hatásról annyit tudok mondani, hogy aki elhiszi, annak talán használ. Ha ez valóban cso­daszer lenne, akkor már biztos el­fogadták volna, úgy, mint a him­lőoltást. Aki hisz benne, annál has­son. A baj nem itt van. A kerámia mellett egy szénszűrő is be van építve a szerkezetbe, aminek az lenne a feladata, hogy illatanyago­kat és egyéb dolgokat kiszűrjön a nyers vízből. Ez az a neuralgikus pont, ami épp azért, mert szűrő, egy hártyát képez a kiszűrt anyagokból, ezen kiválóan megtelepednek a bakté­riumok. Azok időnként lelökőd­nek és olyankor a víz bakteriálisán szennyezett. - Ezért nem engedélyezték az árusítását? « • Az Országos Közegészség­i Intézet az árusítást sokáig nem engedélyezte. Két okból. Az egyik, hogy a japánok nem hajlan­dók elárulni, hogy a fémburokban mi van, tehát mi történik a vízzel, amíg Pi-vízzé válik. A forgalmazók azt mondják, hogy ez szabadalma­zott eljárás, a titkaikat nem adják ki, az illetékesek viszont azt, hogy amíg nem tudjuk, mi történik ott, addig nem engedélyezzük. - Ez a huszonkettes csapdája... - Legjobb tudomásom szerint a forgalomba helyezett készülékek­be beépítettek egy baktériumszű­rőt is. Ezután adták ki a forgalma­zási engedélyt. Ezt a szekszárdi kft. megkapta. A mi hatósági jogkö­rünk arra terjed ki, hogy elbíráljuk a személyi feltételeket, tehát, hogy az eladónak van-e egészségügyi könyve, megnézzük a helyiséget, ahol a berendezést üzemeltetik és, ha a kettő megfelel, mi kiadjuk az engedélyt. • - A biobor előállításával 1988 óta foglalkozunk - mondja Aszta­los Antal, a Szekszárdi Mezőgaz­dasági Kombinát vezérigazgatója. - Nemrég megkerestek a japánok, hogy dolgozzunk együtt, referen­ciamunkaként itt próbálnák ki a Pi­víz hatását a növénytermesztés­ben és az állattenyésztésben. - Ez gyakorlatilag mit jelent? Azzal locsolják a szőlőt? - Nem. A biobor előállításánál a növénytermesztési szakaszban sem használunk vegyszereket, csak rezet és tiszta ként. Most - a japánok szerint - elég, ha ezzel a Pi-víz kivonattal permetezünk, at­tól is olyan ellenálló lesz a szőlő, hogy a lisztharmat, az egyéb gom­babetegségek nem tudják megtá­madni. Védekezni csak a rágcsáló kártevők ellen kell. - És az állattenyésztésben hol tudják használni? - Ezt itatjuk a várdombi sertés­telep állományának egyharmadá­val. A nagyüzemi sertéstartás, hiz­lalás egyik nagy hátránya, hogy az állatok stresszérké­nyebbek lesz­nek. Több gyógyszerre van szükség, anti­biotikumokat kell rendszere­sen adni és még­is magas az el­hullás, nagy a fertőzésveszély. Tudományosan feldolgozható tapasztalatokról temészetesen még nem be­szélhetünk, de úgy tűnik a Pi­víz adagolása, rendszeres fo­gyasztása után az állatok nyu­godtabbak, kisebb helyen elfér­nek, nem jelentkezik a kannibaliz­mus és még egyéb, talán ma még beláthatatlan előnye is van. - Hogy kezdődött a kísérlet, miért pont itt, Szekszárdon jelent­keztek a japánok? - Elöljáróban annyit, hogy ez a gazdaság mindig is híres volt arról, hogy részt vesz a különböző kísér­letekben, fejlesztésekben. Szak­mai körökből, illetve a szakiroda­lomból értesültünk arról, hogy Pi­vizes, vagyis bioenergiával feltöl­tött vizes kísérletek vannak. A hu­mánhasznosítás mellett számunk­ra érdekesebb volt, hogy ezt a nö­vénytermesztésben, illetve az ál­lattenyésztésben, hogy lehet alkal­mazni. Egy kaposvári kft. keresett meg bennünket, ők közvetítették a japán partnert. Előtte megszerez­tük többek közt a pécsi orvostudo­mányi egyetem biofizikai intézeté­nek a véleményét, a növényter­Eletvíz? mesztéssel kapcsolatban a kapos­vári főiskola szakemberei adtak vé­leményt, a mezőgazdasági minő­ségvizsgáló intézet szakvélemé­nyét és csak ez után kapcsolódtunk be ebbe a kutatás-fejlesztési prog­ramba. Amiről még nem beszél­tünk, hogy a bioszőlő-termeSztés­nél nemcsak permetezésre hasz­náljuk a vizet, hanem a következő telepítéseknél az oltvány alá is Pi­vizzel telítjük a talajt, a japán kísér­letek szerint - bár ők ezt almafával végezték - sokkal gyorsabb a gyö­kérzet növekedése. • „A Pi-erő tanulmányozása azért is fontos, mert a pi-erő tulajdon­képpen szelíd erő, a megóvás, a konzerválás ereje, talán azt is mondhatnánk a szeretet fizikai szintű megnyilvánulása. A pi-erő tehát elvben egy szelídebb világ energiája. (Lehet, hogy ezért nem túl népszerű olyan körökben, ahol sokáig jobban vonzódtak a durva­sághoz, a rom­boláshoz?) Annyi azon­ban biztos, hogy a bioerőt, a pi­erőt vagy ha úgy tetszik kozmi­kus, megóvó, konzerváló szu­pererőt nemlé­tezőnek kikiálta­ni már aligha le­het, hiszen a ja­pánok már egy igen drága kom­puter-tomográf­hoz hasonló esz­közzel nemcsak mérik, hanem láthatóvá tudják tenni. Dr. Egely György is szer­kesztett egy olyan bioener­gia-mérő műszert, amelyet szaba­dalmaztatása után külföldön érté­kesített -, mert itt nem kellett sen­kinek." (Hargitai Károly szakíró) A fentiekhez csak annyit, ezt a japán műszert - Asztalos Antaltól tudom - eladnák Magyarországon is, de csak, ha legalább ezres tétel­ben rendelünk belőle. A jelentősé­ge az orvostudományban lehetne, hisz színes fényképet készít az em­bert körülvevő bioenergia-pajzsról és az azon keletkezett lyukakról. Segítségével ezek a lyukak betöm­hetők. (Állítólag!) Szabóné Rózsás Éva egy egy­szerű kísérletről mesélt. A piacon vett két szál szekfűt. Az egyiket csapvízbe, a másikat Pi-vízbe állí­totta. A csapvízben lévő virág rég el­fonnyadt, vize zavarossá vált, ami­kor a Pi-víz még kristálytiszta volt, a benne tárolt szekfű pedig levágás előtti állapotát idézte. Olvastam egy tizenöt évvel ez­előtt kezdődött japán kísérletről is. Két fehér patkánnyal végezték. Az egyiket normál vízzel, a másikat Pi-vízzel itatták hónapokig, majd mindkét állatot megölték. Lég­mentesen zárt, lepecsételt üvegbe tették, az egyikre csapvizet, a Pi­vízzel itatottra pedig Pi-vízet ön­töttek. Az első egy idő után oszlás­nak indult, zavaros lötty lett az üvegben, a másik ma is - tizenöt év múlva - őrzi a felbomlatlan, egész­ségesnek látszó patkánytetemet. (A tényről megbizonyosodni nem tudtam, csak fotón láttam a két üveget.) - A Nektár Kft. tőlünk az enge­délyt május 2-án kapta meg a Pi-víz árusítására. Mi szakhatósági hoz­zájárulást adtunk, az engedélyt pe­dig az Állategészségügyi és Élelmi­szerellenőrző Állomás adta ki ­mondja dr. Kiss Mária városi tiszti főorvos. - Mi az ön véleménye a Pi-víz­ről? - Először a baktériumszűrő hiá­nya miatt nem járultunk hozzá a forgalmazásához. Ezt beépítették, mert nélküle rosszabb lett a víz bakteriológiai státus, mint előtte volt. Most beépítették ezt a szűrőt ezáltal jó lett a státusa, tizennégy napig aktív a szűrő, a vizet ezután is vizsgáltuk. Bakteriológiailag ab­szolút jó volt, a fizikai paraméterei­re vonatkozóan csak ugyanazokat tudjuk elmondani, mint a szek­szárdi vízre, gyakorlatilag nem volt változás. - Főorvosnő, Ön hisz ebben a vízben? - Nem. Üzleti fogásnak tartom csak. Ha a fogyasztása mellett kü­lönböző életmódbeli megszorítá­sokat is alkalmaznak, jobban odafi­gyelnek magukra, akkor elképzel­hető valamiféle hatás, de az inkább az életmódváltozásnak köszönhe­tő. Jelen sorok írója - bár két korty­nyi Pi-vizet már elfogyasztott, ­szakvéleményt adni nem tud. A víz tiszta, jó ízű, egészségesnek tű­nő volt. Hatásá a forgalmazók sze­rint is csak több hetes fogyasztás után jelentkezik. Hogy gyógyvíz-e, azt csak több éves, nagyon költséges kutatás tudná megállapítani. De, hogy nem árt, az biztos. És napjainkban, a méreggel permete­zett gyümölcsök, a fekáliával, vegyszerekkel elrontott talajvizek, a klórtól habzó pohár vizek korsza­kában - ez is eredmény. Tamási János fotó: kafi I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom