Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-05-30 / 21. szám

XVIII. századi metszett itáliai üvegek Törökkori korsó darabja 1993. MÁJUS 30. , szekszárdi HSARNAP 17 ra vált. Csak néhány cserép és csont árulkodik arról, hogy még mindig nem tartunk a legalsó rétegnél, noha egy méterrel mélyebben vagyunk, mint az udvaron látható apátsági romok padlószintje, ^fe A mészhabarcsos fal még mindig ^folytatódik lefelé. A sárgás rétegen nyugvó téglafal nyugati oldalán végrejói látható a boltív is. Az eredetileg két téglasorból rakott ív alatt a lazább, szürke talaj beásásra utal. Valószínűleg csak ezt a süppedő részt hidalták át az egykori építőmesterek. A mészhabarcsos fal alját nem éljük el, pedig éppen valami sarok, forduló mutatkozik. A szűk helyen egyre nehezebben dolgozunk, időnk is lejár. Városatyák jönnek, a polgármester is érdeklődik, milyen eredménynyel járt a munka. Kérdéseikkel segítenek végiggondolni a nap eseményeit, értékelni a régészeti megfigyeléseket. Amiről a leletek mesélnek Az előkerült leletek alapján szinte lépésről lépésre követhető a Béla A^r története. Az 1061-ben alapított ^^pátság eddig ismeretlen román kori vagy gótikus részletét rejti a mélyben megtalált mészhabarcsos falcsonk. A csavart nyakú üvegpalack, a cserépkályhát díszítő reneszánsz oromdísz azt az időszakot idézi, amikor Mátyás király a Vitéz János-féle összeesküvés miatt 1471-ben parancsot adott a szekszárdi vár lerombolására. A török korban a kolostor mint azt a zömében egyszerűbb leletek is mutatják - elvesztette jelentőségét. A törökök katonaságot helyeztek el benne, az épületekkel nem sokat törődtek. A lepusztult apátságot 1693-ban Mérey Mihály esztergomi kanonok nyerte el, s mindent megtett felvirágoztatásáért. A régi épületeket kijavította, újakat is emelt. Valószínűleg ekkor, vagy a Méreyt követő Trautsohn apát idejében készíthették annak az épületnek az alapját, amelynek téglasorai a mészhabarcsos falcsonkon nyugszanak. Ekkor égethették az IHS bélyegű téglákat is. A nagy tűzvészt követő többszöri tereprendezés után megkezdték a megyeháza építését. Az épület falai nagyjából azokat az alapokat követték, amelyeket az 1794-es felmérés az apátság külső vonalaként jelöl. Ezt bizonyítja a telefonkábel árkának fal felőli vége is: jól látható, hogy a megyeháza falának és alapjának síkjából kiugrik az általunk feltárt részlet keleti oldala, s az új falak csak részben állnak a régi alapokon. Miközben múltunk értékeiről beszélgetünk, szóba kerül az is, miként lehetne elkerülni a falak további pusztulását. Ha például az aknát csak egy méterrel arrébb helyeznék, vagy esetleg más technológiával fűznék be a kábelt a műanyag csövekbe, nem kellene lebetonozni, végleg tönkretenni a város múltjának alaposabb megismerésére lehetőséget adó helyet. Ki tudja, milyen jövőbeli idegenforgalmi látványosságot rejthet még a Béla tér? DR. SZABÓ GÉZA aspiráns Fotó: -kafiA két méter mélységű gödörben Szekszárd századainak emlékei rétegződnek egymásra