Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-01-24 / 3. szám

1993. JANUÁR 24. 39 , SZEKSZÁRDI fASARNAP lezettséget. A teljesítést megelőzően nyil­ván nem tudhatott arról, hogy az Ország­gyűlés 1992. december 30. napján elfo­gadja az 1992. évi LXXXVII. törvényt, mely a korábbi határidőt meghosszabbí­totta. A termelőszövetkezetek közgyűlési határozata akkor tekinthető érvényesnek - véleményünk szerint - ha a szabályo­san összehívott közgyűlésen, a törvény­ben előírt létszámban megjelent tagok, megfelelő szótöbbséggel a napirendi pontokban megjelölt határozatokat meg­hozzák, vagy elutasítják. A meghozott és kihirdetett határozatok jogerősek és vég­rehajthatók. Az Átm. törvény 48. §. (1.) bekezdése, jjtemint az 1992. évi 1. törvény 22. §.-a Srint: „a közgyűlés a tagok legalább felének jelenléte esetén határozatképes, a közgyűlés a határozatokat a jelenlé­vő tagok több mint felének szavazatával és nyílt szavazással hozza, a közgyűlésen minden tagot egy-egy szavazat illet meg." A közgyűléseken azoknak a megnyitá­sakor, valamint a határozatok meghoza­talakor a levezető elnök ellenőrizte a közgyűlés határozatképességét. Ezt bizonyítja az is, hogy az 1992. de­cember 11. napján tartott közgyűlésen a 18. számú határozat meghozatalát köve­tően az elnök megállapította - a résztve­^fagok alacsony létszáma miatt - a közgyűlés nem határozatképes és ezért a közgyűlést berekesztette, és a közgyűlést december 18-án folytatták, amikor ismét határozatképes volt. A megválasztott szavazatszámláló bi­zottság a határozati javaslatoknál minden esetben megszámolta az igen, a nem sza­vazatok, valamint a tartózkodók számát. Az Átm. 39. § (1.) bekezdése szerint: „A szövetkezet vagyonát a közgyűlés döntésének megfelelően, vagy szakértői becsléssel, vagy egyszerűsített eszköz szerinti vagyonértékeléssel fel kell mér­ni." A közgyűlés 1992. december 11-i ülé­sén 552 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül az egyszerű­sített eszköz szerinti vagyonértékelés módját és tartalmát fogadta el. A konkrét szabályokat a 34/1992. (11.19) Korm. sz. rendelet határozta meg, mely teljes egészében betartásra került. A vagyonértékelést egyetlen tartózko­dás mellett a tagság - beleértve a bent­maradókat, azaz a későbbi jogutódot ­egyhangúlag fogadta el. Ezzel együtt az egyes vagyontárgyak értékét is. Érthetetlen ezek után, hogy miért vi­tatják pld. a szakosított sertéstelep érté­két (pld. a Mai Napban) amikor az elosz­tás előtt értékét elfogadták. Az Átm. 39. §. (3.) bekezdése szerint: „A szövetkezet közgyűlése kétharma­dos szótöbbséggel meghatározza, hogy a szövetkezet vagyontárgyai közül melyek kerülnek külön-külön, s melyek csopor­tonként a vagyonmegosztási eljárásra. Először a gazdaságilag önállóan működ­tethető vagyontárgyat, vagyoncsoportot kell "elkülöníteni." A közgyűlés 354 igen, 127 nem szava­zattal, 10 tartózkodó mellett a törvényben előírt kétharmados többséget meghala­dóan, mintegy háromnegyedes szótöbb­séggel fogadta el a vagyoncsoportosítás­ról szóló határozati javaslatot. A határozat tartalmában is megfelel a törvény szövegének. A törvény önállóan működtethető vagyontárgyat, vagyoncso­portot jelöl meg. A kialakított vagyoncsoportok - pld. Fadd-Domboriban levő szarvasmarha­telep, szakosított sertéstelep stb. - gazda­ságilag önállóan működtethetők. A törvény új szervezetek működőké­pességét meg sem említi. Ennek ellenére az új szövetkezetek - beleértve a DUNAGRÓ-t is - működőképesek, mert gazdaságilag önállóan működtethető va­gyoncsoportot kaptak. A kapott vagyon­nal meg kellene kezdeni a működést. Az Átm. 40. §. (1.) bekezdés C. pontja szerint: „A szövetkezet közgyűlése a vagyon­megosztásáról.... kiválás esetén az egyes kiváló szervezetekbe kerülő tagok külön­külön egyszerű szótöbbségével... megsza­vazott határozatával dönt." Az 1992. december 18-i közgyűlés a csoportos kiválók részére az általuk kért vagyon kiadását 346 igen, 105 nem szava­zattal, 14 tartózkodás mellett meghozott határozatával elfogadta, melyet a csopor­tosan kiválni szándékozó tagok is egy­hangúlag elfogadtak. A határozat tartal­mazza, hogy az érintett vagyont 1992. de­cember 30-ig ki kell adni. A vagyon kiadására vonatkozó köz­gyűlési határozatnak a Lenin Mgtsz, illet­ve a jogutód DUNAGRO nem tett (tesz) eleget és a vagyon teljes kiadása a határo­zattal szemben a mai napig sem történt meg. Ezért azon vagyontárgyakat, melye­ket birtokba tudtunk venni, jogszerűen védünk meg minden birtokháborítástól. Az előbbiek alapján véleményük sze­rint: A szabályszerűen és az Átm. törvény­ben előírt határidőben megtartott köz­gyűléseken történt a vagyonfelmérés módjának és tartalmának a vagyoncso­portosításnak, a vagyonmegosztásnak és a vagyon kiadásának meghatározása. A törvény a közgyűlés hatáskörébe utalja ezen döntések tartalmának a meg­határozását. A közgyűlések eleget tettek feladatuknak, alaki és tartalmi szempont­ból a törvénynek megfelelő határozatokat hoztak. A szövetkezet önállóan működő va­gyont kapott, ezért a DUNAGRO Szö­vetkezet bejegyzésének - bár a bejegy­zésnek ez nem feltétele, ha egyéb törvé­nyes feltételeknek megfelel - nem lehet akadálya. A törvényeket, jogszabályokat a hiva­talosan közzétett szövegük szerint kell értelmezni. Amiről nem rendelkezett, azt úgy kell tekintetni, hogy az adott esetre - kiválók vannak többségben - nem kívánt a tör­vényhozó az általánostól eltérő szabályt megállapítani. Amennyiben ilyen esetre különleges szabályokra lenne (lesz) szükség, akkor ezt kizárólag az Országgyűlés jogosult megtenni, de azt sem visszamenőleg. Ezért egyesek szerinti ilyen rendelke­zés „elmaradását" nem lehet a törvény szellemére, vagy a törvényhozó vélelme­zett akaratára hivatkozással pótolni, mert az maga lenne a törvénysértés. Szekszárd, 1993. január 18. Csoportosan kiválókat tömörítő Faddi Termelő és Értékesítő Szövetkezet »

Next

/
Oldalképek
Tartalom